Ismét felütötte a fejét a madárinfluenza hazánkban: előbb Hajdúnánáson, egy nappal később pedig Tiszadobon is gyanús állományt találtak a szakemberek. Ahogy a protokoll elő is írja, a szóban forgó állományokat már a gyanú felmerülésével azonnal megsemmisítették, amivel több ezer haszonállat pusztult el. Mivel a gyanú miatt megsemmisített állománynak egyetlen részét sem lehet másra felhasználni, a gazdákat ért kár mellett a helyzet a piacon is éreztetheti hatását.
Újra itt a fertőzés: így védekezhetünk a vírus ellen
A Nébih továbbra is kéri az állattartókat, hogy fokozottan tartsák be a járványvédelmi előírásokat, hiszen a baromfiállományokat csak felelős hozzáállással óvhatják meg a fertőzéstől. Kiemelten fontos, hogy a magas kockázatúként azonosított vármegyékben, a gazdasági állományok esetében kötelező a baromfik zártan tartása, az állatokat zárt helyen kell etetni és itatni, valamint a takarmányt és az állatok almozására használt anyagot is zárt helyen szükséges tárolni. Az állatok megóvása, a fertőzés megelőzése érdekében lényeges, hogy kiemelten ügyeljenek a személy- és járműforgalomra, valamint a takarmányszállító járművek alapos, folyamatos fertőtlenítésére.
Látits Miklós, a Baromfi Terméktanács titkára úgy látja, a helyzet egyelőre nem súlyos, mert két eset egy hét alatt nem számít annak. Azt azonban elismerte, hogy a járvány újbóli felbukkanása drágulást eredményezhet a boltokban.
Azokat a vágóállatokat, amelyeket a gyanú felmerülése miatt már kényszervágtak, természetesen már semmire sem lehet felhasználni, tehát kiesnek a feldolgozásból, a piacról, satöbbi. A gazdák régen ebben az esetben teljes kártalanítást kaptak, ez azonban már több éve nincs így. Az pedig, hogy emiatt kevesebb vágóállat kerül a piacra, szintén jogos, amint az is, hogy a helyzet miatt drágulás is felléphet - persze ennek a mértékét lehetetlen előre és pontosan meghatározni
- mondta a titkár. Közölte azt is, hogy bár a fertőzés most valóban az ország keleti részében tört ki megint, az azért sokkal jellemzőbb, hogy Dél-Magyarországon van gyakrabban járványügyi helyzet, a vadmadarak nagyobb száma miatt.
Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint még nem dőlhetnek hátra az ezzel foglalkozó gazdák, mert az őszi-téli szezonban még biztosan lesznek esetek.
Jelen pillanatban nem nevezhető súlyosnak a helyzet, egyelőre két telepről jelentettek fertőzött állományt, de sajnos várható, hogy az ősz végére, illetve a tél előrehaladtával újabb esetek is lesznek. A szakma célja jelenleg az, hogy a pontszerű kitöréseket gyorsan és hatékonyan kezeljék, és ne egy általános járvány alakuljon ki, hanem izolált, egyedi esetek forduljanak csak elő, amelyek még kezelhetőek
- mondta a szakértő. Azt is hozzátette, hogy nem véletlen, hogy éppen most is az ország keleti részében volt két eset is.
Egyértelműen Kelet-Magyarország a kockázatosabb térség Magyarországon belül, nem véletlen, hogy itt jelentek meg az említett esetek. Ennek oka, hogy a víziszárnyas- vagyis a kacsa- és libatartás kifejezetten jellemző erre a térségre, ezek az állományok pedig fokozottan veszélyeztetettek. Különösen a liba technológiatűrése marad el a többi baromfifajétól. Míg a csirkéket abszolút zárt rendszerben tartják, a fertőzés kockázatát a minimumra szorítva, addig a kacsák gyakran, a libák pedig még jellemzőbben a szabad ég alatt is töltik a napjaikat. A mostani járványvédelmi előírások szerint az állatokat elzártan kell tartani, ez nem minden gazdaságban oldható meg teljes mértékben, mivel különösen a libák tűrik nehezen a folyamatos bezártságot és lényegesen nagyobb helyre is van szükségük, mint a csirkéknek. Kelet-Magyarország azért is kitettebb a betegségnek, mert a madárvonulás lényegesen jellemzőbb ezeken a tájakon, a Hortobágyi és más helyeken fellelhető vadmadarak terjesztik a kórt
- fűzte hozzá Braunmüller Lajos. Szót ejtett ugyanakkor a kártalanításról is: nem jár már teljes kártalanítás akkor, ha a gazda állományát a gyanú miatt meg kell semmisíteni, azonban bizonyos feltételek teljesülése esetén mégis megkapható ez.
A kártalanítás mértéke feltételekhez kötött, amelynek célja az, hogy a baromfitartók maguk is tegyenek lépéseket azért, hogy a megbetegedések ne történjenek meg. Eleve, az alapnak tekinthető 60 százalékos kártalanítás is csak akkor jár, ha a termelő engedélyt kapott a letelepítésre, a telep pedig alkalmas volt az előírások szerinti tartásra. Korábban, a kilencvenes években még előfordult az, hogy háztáji termelésben igyekeztek nagyszámú víziszárnyast tartani, és a tanyák, magánházak garázsaiban, disznóólakban is kacsát és libát tartottak. Ilyen telepek ma már nem jellemzőek, és ha valaki ilyesmivel próbálkozna, nem is kapna kártalanítást. A 60 százalékos mérték ugyanakkor növelhető további lépésekkel, például, ha a termelő krízis- vagy élőállat-biztosítással rendelkezik, részt vesz járványvédelmi auditon és más, hasonló megoldásokkal is él, akkor elérhető a teljes kártalanítás
- zárta gondolatait az Agrárszektor főszerkesztője
