Több hetes csúszásban van a természet: mégis, mi történik a fákkal itthon?

agrarszektor.hu2023. november 13. 09:47

November közepére több hetes csúszásban van a természet: bár folyamatos a levélhullás, de sok még a zöld felület, a jelenlegi állapot október elejére, közepére jellemző. De ha egyszer bejön az igazi, őszi hideg, a folyamat fel fog gyorsulni, és a növények hamar téli üzemmódra kapcsolnak. Ez az eltolódás ugyan nem károsítja őket, de az egyre gyakoribb extrém időjárási helyzetek valóban komoly kihívást jelentenek a hazai fajoknak.

Mostanra már november közepén jár a naptár, de a természet mintha ezt nem vette volna észre: még csak alig színesednek a levelek, sok a zöld, és épp csak elkezdett gyűlni a friss avar - írta meg a 24.hu. A városi hősziget, az égtáji különbségek és az egyes tájegységek némileg eltérő klímája persze változatossá teszi a tapasztalt látványt, összességében azonban a magyarországi növényekre általában október közepén, végén jellemző az az állapot, melyben most látjuk őket. Ha bejön a valódi, őszi hideg, a folyamat felgyorsul majd - mondta el Aszalós Réka erdőökológus.

A HUN-REn Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a „késés” okát és esetleges következményeit illetően elmondta, hogy a téli fagy és táplálékhiány ellen (utóbbit náluk a folyékony víz és elegendő napfény hiánya okozza) a legtöbb növény - sok állathoz hasonlóan - egyfajta dermedt állapottal védekezik, ennek elérése pedig összetett folyamat, amelybőlaz emberek csak a levélhullást érzékelik. A fa a belsejében a cukrokat keményítővé alakítja, a tápanyagokat pedig védett területre, a gyökérzetbe és a kéreg alatti háncsba vonja vissza.

De mi a helyzet a levelekkel?

A fagyott víz ugyanúgy károsítja a növényi szöveteket, mint az emberieket, a legvédtelenebbek pedig a levelek, így aztán célszerűbb megszabadulni tőlük. Ugyanakkor sem ez, sem a téli állapot elérése nem megy egyik pillanatról a másikra, a kérdés tehát adja magát: honnan tudja a növény, hogy jön a tél? Erre Aszalós Réka úgy válaszolt, hogy

a nappalok rövidülése és a hőmérséklet csökkenése indítja be a levelek elszíneződését, lehullását és az összes olyan folyamatot, amely a téli állapot eléréséhez szükséges.

Ősszel az emberek a levelek elszíneződéséről beszélnek, pedig több színanyag, úgynevezett, növényi pigment már tavasztól benne van a levelekben, csak a zöld színanyag elmaszkolta azokat, mivel a növény a fotoszintézis a levelekben folyik, a napsugárzás elnyelésének fő felelősei a zöld színű klorofillok. Ősszel azonban ezek a vegyületek bomlanak le elsőként, így láthatóvá válnak más pigmentek. A sárga és narancs színeket ezek a korábban elmaszkolt pigmentek, a karotinoidok és xantifillok adják, és amikor az őszi rövidebb napok és hideg éjszakák miatt végre előtűnnek, színpompássá válik az erdő. A bomlás mellett a változó időjárás miatt egyes fa- és cserjefajok elő is állítják a pigmentek egyik színes csoportját - a vöröset, a bordót és a lilát az antociánok kölcsönzik a növénynek. A festékanyagok bomlása és termelődése természetesen nem egyszerre történik, parancsszóra, ennek köszönhetjük az őszi táj színeinek változatosságát. A legszebb lombszíneződést a hideg éjszakák és a meleg, napfényes nappalok váltakozása adja.

Szeptemberben még nyár volt

A nappalok és éjszakák hosszának változása adott, ám a telelésre szólító másik fő tényező nagyon is kiszámíthatatlan, és a klímaváltozás hatására egyre inkább azzá válik. Idén szeptemberben gyakorlatilag még nyár volt, sok növény például másodvirágzásba kezdett, mintha egyáltalán nem tartana a téltől. Október első felében jöttek az első olyan hidegek, amelyek már egyértelmű jelzést küldtek, de nem voltak igazán hűvösek az éjszakák, a nappalok melegek és napfényesek voltak. Magyarán a szokatlanul meleg ősz okozta, hogy a növények lassan elkezdték ugyan téliesíteni magukat, de közben a kedvező időt is kihasználták, ezért egyes levelek sárgultak, mások stabilan tartották, tartják zöld színüket.

Több hetes a csúszás, azonban úgy tűnik, most a jó világnak is vége. A hét második felében már egyre csípősebb lesz az idő, jelen állás szerint pedig november 15-e környékére pedig már az idei első, komolyabb lehűlés várható. Az érkező hidegre reagálva a növények is belehúznak, a levelek elszíneződése és hullása felgyorsul.

A szélsőségek jelentik a legnagyobb veszélyt

A most még sok zöldet tartalmazó táj helyét hamarosan kopasz fák és bokrok veszik majd át. Önmagában az, hogy a klímaváltozás hatására a tenyészidőszak tavasszal előbb indul, ősszel később ér véget, vagyis megnyúlik, még nem lenne baj. A problémát egyrészt az extrém időjárási jelenségek okozzák, mint például a késő tavaszi fagy, a hosszú szárazság, a több és hosszabb kánikulával terhelt időszak, másrészt az egyéb károsító tényezők, többek között a környezetszennyezés, a kórokozók vagy az élősködők.

Ha egy adott fa a tavalyi történelmi aszály idején már nyáron lehullajtotta a leveleit, idén viszont ismét kihajtott, a laikus könnyen gondolhatja, hogy minden rendben van. Ám Aszalós Réka kiemelte, hogy

az ilyen extrém jelenségek legyengítik a növény immunrendszerét, és kiszolgáltatottá válik egyéb tényezőknek. A példa kedvéért egy olyan gombás fertőzés is elpusztíthatja, amit ereje teljében könnyen átvészelne.

A szakember nem véletlenül a gombákat említette, az idei csapadékos időjárás kedvező feltételeket teremtett számukra, sőt, újabb veszélyes fajok jelennek meg Magyarországon. Ilyen időjárási szélsőségek között nem egyszerű megállapítani, hogy egyes erdőrészeket a tavalyi szárazság vagy az idei gombafertőzés pusztított-e ki, de valószínűleg a kettő együtt.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
zöld, növény, hideg, klímaváltozás, védekezés, fák, lehűlés, ősz, falevél, extrém, levélhullás, túlélés,