agrarszektor.hu • 2023. november 13. 16:04
Az uniós tagállamok és az Európai Parlament tárgyalói csütörtökön késő este megállapodtak egy új, mérföldkőnek számító jogszabályról, amelynek célja, hogy 2030-ig Európa szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig valamennyi helyreállításra szoruló ökoszisztémát helyreállítsák. Ez az első olyan európai jogszabály, amely a természetvédelmen túlmutatva aktívan helyreállítja az ökoszisztémákat, és ezzel igyekszik megfordítani számos európai élőhely drasztikus hanyatlását – írja az Euractiv.
"Egyre drámaibb valósággal kell szembenéznünk: Az EU természete és biológiai sokfélesége veszélyben van, ezért meg kell védeni" - mondta Teresa Ribera, Spanyolország ökológiai átmenetért felelős minisztere, aki a 27 uniós országot képviselte a tárgyalásokon.
A jogszabály az EU 2030-ig szóló biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájának egyik fő pillére, és segíteni fogja az EU-t abban, hogy elérje azt a nemzetközi célt, hogy 2030-ra a szárazföldek és tengerek 30%-át helyreállítsa.
"A világ első, a természet helyreállításáról szóló törvénye szinte véglegesnek tekinthető" - mondta Jutta Paulus, aki az Európai Parlamentben a Zöldek képviseletében tárgyalt. A megállapodásnak köszönhetően az EU a COP28 nemzetközi éghajlat-változási konferenciára "az éghajlati válság enyhítéséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges fontos építőelemmel" megy majd - tette hozzá.
A természet helyreállításáról szóló törvényről szóló kompromisszum jó alapot jelent ahhoz, hogy végre ellensúlyozni tudjuk a fajok kihalását Európában
- mondta Paulus.
A helyreállított területek állapotromlásának megelőzése
A törvény hatálybalépésétől számított két éven belül az uniós országoknak nemzeti helyreállítási terveket kell készíteniük, amelyekben 2032 júniusáig felvázolják a leromlott ökoszisztémák helyreállítására irányuló intézkedéseket. Ezt követően nyomon kell követniük és jelenteniük kell az elért eredményeket.
Az uniós országoknak meg kell akadályozniuk a helyreállítási intézkedések hatálya alá tartozó területek jelentős romlását is, amit a "romlásmentesség elvének" neveznek.
Ez alól az elv alól azonban több kivétel is van, például a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek, a katonai infrastruktúra, vagy ha a romlást az éghajlati válság okozta.
Az elvet azonban az eredeti szöveghez képest gyengítették, mivel a tárgyaló felek az eredményalapúság helyett az erőfeszítéseken alapulóvá tették, ami azt jelenti, hogy az uniós országoknak nem kell kártérítést fizetniük, ha a célt nem érik el.
"Ha eredményalapú megközelítést alkalmazunk, és nem érjük el a célokat, akkor további intézkedéseket kell alkalmaznunk, míg most azt mondjuk, hogy oké, megpróbáltam, de sajnos nem úgy alakult, ahogy szerettem volna" - magyarázta Paulus.
Az ökoszisztémára jellemző intézkedések
A törvény intézkedéseket és célkitűzéseket fogalmaz meg az egyes ökoszisztémákra - többek között az erdőkre, a mezőgazdasági területekre, a városi ökoszisztémákra, az édesvízi és tengeri ökoszisztémákra -, valamint a beporzók sokféleségének javítására vonatkozóan.
Az erdők esetében például az uniós országoknak olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek fokozzák a biológiai sokféleséget és növelik a pozitív tendenciákat, többek között a madárpopulációk és a holtfa mennyiségének tekintetében. Eközben a városi területeken az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy 2030-ig ne csökkenjen a zöldfelületek és a lombkoronaszint nettó csökkenése, kivéve, ha a zöldfelületek aránya már most is 45%.
A megállapodás arra is kötelezi az uniós országokat, hogy 2030-ra legalább 25 ezer kilométernyi szabadon folyó folyót alakítsanak ki és távolítsák el az ember okozta akadályokat.
A mezőgazdasági ökoszisztémákra vonatkozó intézkedések voltak a legvitatottabbak, és a Parlament legnagyobb képviselőcsoportja, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) részéről komoly ellenállást váltottak ki. Végül az ottani intézkedéseket jelentősen módosították. A változtatások közé tartozik a mezőgazdasági területek 10 százalékának renaturálására vonatkozó követelmény eltörlése, valamint egy vészfék beiktatása a mezőgazdasági célértékek befagyasztására, amennyiben azok hatással lennének az élelmezésbiztonságra vagy a termelésre - közölte az EPP.
Engedményeket tettek a tőzeglápok újra nedvesítése terén is. A szöveg célul tűzi ki, hogy 2030-ig a lecsapolt tőzeglápok 30%-át, 2040-ig 40%-át, 2050-ig pedig 50%-át kell helyreállítani mezőgazdasági hasznosításra, de a súlyosan érintett országok alacsonyabb százalékos arányt is alkalmazhatnak, és a mezőgazdasági termelők számára nem lesz közvetlen kötelezettség.
Christine Schneider (CDU, Németország) néppárti tárgyaló üdvözölte a megállapodást és azt a tényt, hogy
a jogszabály végleges szövegének kevés köze van a Bizottság eredeti javaslatához.
A WWF természetvédelmi csoport a maga részéről üdvözölte a törvényben szereplő, a termőföldeken a természetvédelem növelésére és a tőzeglápok helyreállítására vonatkozó terveket, de rámutatott a "jelentős engedményekre", például a vészfékre.
Bár örömmel látjuk, hogy az eredetileg a törvény hatálya alá tartozó valamennyi ökoszisztéma továbbra is szerepel a megállapodásban, a cikkek az eredeti bizottsági javaslathoz és a Tanács álláspontjához képest felhígultak
- jelentette ki a civil szervezet.
A ClientEarth kampányolói szerint ugyanakkor a "számos kivétel és a jogi biztosítékok hiánya" ijesztő precedenst teremt az uniós jogalkotás számára, ahelyett, hogy az EU-t a biológiai sokféleségről szóló beszélgetések élvonalába emelné.
"Végre van egy nagyon szükséges jogszabály, amely elméletileg arra kényszerítené az EU-t, hogy konkrét lépéseket tegyen a gyengélkedő természet helyreállítása érdekében" - mondta Ionnis Agapakis a ClientEarth-tól. "A tárgyalók azonban olyannyira kiüresítették a törvényt, hogy az a gyakorlatban fogalmatlanná és visszaélésekre hajlamossá válhat" - tette hozzá.
Az elfogadott törvényt még hivatalosan alá kell írnia az Európai Parlamentnek és a 27 uniós tagállamnak, és nem tudni, hogy az Európai Néppártból elég sokan támogatják-e a végleges megállapodást ahhoz, hogy az törvényerőre emelkedjen.
Már eddig is voltak viták
A jogszabály már a kezdeti vitákban is meglehetősen heves indulatokat váltott ki az európai politikában. Az ellenzők szerint a jogszabály ellehetetleníti a mezőgazdasági termelést és veszélyezteti az élelmiszer-ellátást, a pártolók szerint ugyanakkor jelentős lépés a klímaváltozás elleni küzdelemben, hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez. A jövőben ennek megfelelően az EU előtérbe helyezné az extenzív, illetve az ökológiai gazdálkodást, védené a beporzókat és a madarakat.