2020 áprilisában a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. és a Kaposvári Egyetem (amelynek jogutódja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa) által létrehozott konzorcium a K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések pályázati felhívásának keretében támogatást nyert „Determináns, hiperintenzív baromfi-hústermelő fajok fehérje és aminosav ellátásának optimalizálása emészthető táplálóanyag alapon, in line eljárással az immunkompetencia javításával” című projektjavaslatára, mely idén zárult. A kutatás-fejlesztési tevékenység a vállalat újszászi, nagyigmándi és zalacsébi telephelyén, valamint a MATE Kaposvári Campusán valósult meg - írja közleményében a Bonafarm Csoport.
A programban a MATE modellvizsgálatokban értékelte a korai takarmányozási módszereket, valamint anyagcsere-vizsgálatokat végzett a pecsenyekacsák lizinszükségletének meghatározására és a szemes gabona etethetőségének felmérésére. Ezen vizsgálatok eredményeire alapozva a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. telepi vizsgálatokban dolgozta ki azokat a takarmányozási rendszereket, melyek hozzájárulnak a fenntartható pecsenyekacsa- és brojlercsirke-hízlaláshoz. A vizsgálatok eredményei alapján a korai takarmányozási módszerek közül a treonin egyszeri, in ovo vagy hydrogéllel történő biztosítása, valamint a prestarter takarmányok etetése kedvező hatású a kacsák és a brojlerek esetében. A kutatási eredmények alapján a szemes gabona kiegészítés az indító fázisban 5%, a befejező fázisban 10% részarányban javasolható a pecsenyekacsák hizlalása során, mert alkalmazásával a takarmányértékesítés javulása és a takarmányozási költségek csökkenése várható.
A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. a projekt során kidolgozta a valós idejű beavatkozást lehetővé tevő gyorsvizsgálati technológia (in-line NIR) alkalmazásának azt a módszerét, mely révén megvalósulhatott a precíziós takarmányozáshoz kapcsolódó gyártás. Az alapanyagvonalba és a keverőtérbe beépített in-line NIR eszközök a valós idejű adatok szolgáltatásával lehetővé teszik a takarmányreceptúrák optimalizálását az alapanyagok valós tápértéktartalmának megfelelően, növelve ezzel a takarmányok minőségét, valamint a gyártás hatékonyságát.
A projekt során született eredmények hozzájárulnak a meghatározó hiperintenzív baromfihús-termelő fajok (kacsa, brojlercsirke) takarmányozási hatékonyságának javításához, az immunkompetencia javítása révén a gyógyszerfelhasználás csökkentéséhez, és ezáltal az élelmiszer-biztonsági szempontból kockázatmentesebb baromfihús előállításához.
