Évszaktól és a növény tulajdonságaitól függően változik az, hogy milyen alacsony hőmérsékleten kell a növényeket letakarni. A szívósabb növényeknek például nincs szükségük fagyvédelemre, de vannak olyanok, amelyeknek ősztől tavaszig, míg mások kifejezetten tavasszal érzékenyek a fagykárokra. Mivel minden növénynek más és más a fagytűrő-képessége, fontos, hogy a fagyvédelmet mindig az adott helyhez, növényhez igazítsuk. Nézzük, hogy az érzékenyebbekkel miket tehetünk!
Bármikor lecsaphat a fagy Magyarországra: így élhetik túl a növényeid a mínuszokat
Vigyük be a növényeinket
Mint ahogyan utaltunk rá, nem kell túlbonyolítani a dolgokat, ha van rá lehetőségünk, egyszerűen csak vigyük be a cserepes növényeinket az otthonunkba. Válasszunk egy olyan helyet, ami nem túl meleg, - ez fontos, hiszen a hirtelen hőmérséklet-változás sokkot okozhat - például egy garázs vagy egy fészer ideális lehet. Mielőtt bevinnénk őket, azért nézzük meg, nem betegek-e és nincsen rajtuk kártevő sem. Ha mindent rendben találtunk, akkor maradhatnak bent, és, miután elmúlt a fagyveszély, reggel tegyük vissza a helyükre őket.
Öntözzünk
Bármennyire furcsának tűnhet, az öntözés segíthet legyűrni a mínuszokat is a növényeink számára. A nedves talajnak szigetelő hatása van, ami aztán éjszaka hőt sugároz felfelé. Ha az öntözés mellett döntünk, akkor mindenképpen délben tegyük, amikor már valamelyest melegebb az idő. Ahogyan az Agrárszektor korábban megírta, létezik kifejezetten fagyvédelmi öntözésre kifejlesztett berendezés, ami a fagy beállta alatt vízzel való mikroszórófejes öntözés útján alkot jégpáncélt a gyümölcsfák körül.
A jég szigetel, és megvédi az erősebb fagytól a növényeket. Ez azon a tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok és sók hatására -1 és -3°C között van. A víz fagyáspontja 0°C, kristályosodása során pedig jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét. A hőfelszabaduláson túl a jég rossz hővezető, így ez is lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését. Az egyik legkörnyezetkímélőbb és egyben a leghatékonyabb módszer: víztakarékos, nem okoz vízelöntést még tartós használat esetén sem az ültetvényben, továbbá a képződő jégréteg nem terheli túl az ágakat.
Dermesztő fagy csap le az országra: így élhetik túl a növényeid a kemény mínuszokat
Használjunk mulcsot
Ahogyan az embereknek jól jön egy vastag takaró a hidegben, úgy a talajnak is szüksége van valamire, ami megvédi a hirtelen hőmérséklet-ingadozástól. Használhatunk szalmát, faforgácsot - fontos, hogy ez ne kezelt fából származzon - vagy éppen leveleket, a lényeg az, hogy megfelelő szigetelést biztosítson. Hagyjunk ki 2-5 centit a szár körül, hogy a talaj melege fel tudjon jutni. Arra figyeljünk, hogyha elkezd melegedni az idő, akkor szedjük fel a mulcsot.
Óvjunk takaróval
Ha több növényünk is van, akkor takarjuk le őket takarókkal, lepedőkkel vagy törölközőkkel. Mielőtt leterítenénk bármelyiket, tegyünk karókat a virágok közé, hogy amikor betakarjuk őket, akkor sátorszerű szerkezetet hozzunk létre. A növényeket azonban semmi esetre se tekerjük körbe! Az extra fagyállóság érdekében hozzáadhatunk egy műanyag réteget is, például egy ponyva vagy egy régi zuhanyfüggöny tökéletes lehet. A műanyag viszont ne érintkezzen a növények egyetlen részével sem, mert kárt tehet bennük. A sarkokhoz tegyünk köveket vagy tégladarabokat, hogy ne fújhassa le a takarót a szél. Közvetlenül sötétedés előtt takarjuk le őket, másnap reggel pedig távolítsuk el. Ha pedig tartós a fagy, akkor érdemes lehet beszerezni egy speciálisan erre a célra gyártott takarófóliát.
Bajban lehetnek a magyar kerttulajok: ezt tudnod kell, ha ilyen növényeid vannak
Trágyázzunk
Nemcsak a virágokat, zöldségeket és gyümölcsöket kell védenünk adott esetben, hanem például a gyepet is. Ezt megtehetjük úgy, hogy ősszel káliumban gazdag műtrágyát ad neki. A kálium növeli a növények ellenálló képességét, és megerősíti őket a hidegebb évszakokra. Erre különösen alkalmasak a hosszan tartó hatású, speciális őszi műtrágyák. Az évelő növényeknek is jót tesz az őszi gyeptrágyázás, mivel így jobban bírják a száraz, hideg időszakokat.
Így óvhatjuk meg a mérsékelten fagyérzékeny növényeinket
Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mit tegyünk a „mérsékelten fagytűrő”, „a kevéssé fagyérzékeny” növényekkel vagy a fiatal, frissen ültetettet fákkal, cserjékkel stb.? Ezek bizony feladhatják a leckét, hogy miképpen védjük őket a mínuszok ártalmaitól. Ezekben az esetekben az egyik alapvető teendő a gyökérzet feletti talaj, a törzs földközeli részének takarása, kupacolással történő védelme. Ehhez többek között használhatunk
- földet,
- lehullott leveleket,
- növényi nyesedéket,
- komposztot,
- szalmát,
- tőzeget.
Így élhetik túl a brutális fagyot a növényeid: ezek a trükkök tényleg működnek
Használjunk búrákat
A búrák harang alakú, műanyagból vagy üvegből készült burkolatok, amik segítenek melegen tartani a kisebb méretű növényeket. Meg is tudjuk őket vásárolni, ám sok dolgot találhatunk otthon is, amik szintén jól tudnak funkcionálni. Ilyen például egy virágcserép, egy vödör vagy egy műanyag kanna/nagyobb vizes palack. Ha ez megvan, nincs is más dolgunk, csak este fejjel lefelé rátenni a kis növényeinkre. Reggel viszont szedjük le, hogy hadd érje őket rendesen a napfény.
Mozgassuk a levegőt
A fák közé elhelyezett füstölőkkel is van lehetőségünk a virágok körüli hőmérsékletet fagypont fölé emelni, vagy szélgépek kihelyezésével a hideg levegőt „távolabbra” vinni az ültetvény környezetéből, ez még a szállított fagyok esetén is elég hatékony.
