agrarszektor.hu • 2023. november 19. 14:01
Változik a gyomflóránk, komoly nehézségek terhelik az engedélyezett hatóanyagokat az európai engedélyezési felülvizsgálatok során, az agrotechnikai, termesztéstechnológiai környezet átalakulóban van. Mindezek új kihívásokat eredményeznek minden piaci résztvevő számára. Az egyetlen helyes út pedig az lehet, hogy ha alkalmazkodnak és új megoldást keresnek az érintettek.
A nyár végén sok helyen szembetűnő volt a kalászos tarlók ápolatlansága. Parlagfű, napraforgó árvakelés, fehér libatop, csattanó maszlag tömeges fertőzése volt megfigyelhető, de szokatlanul erős egyszikű fertőzés, elsősorban fenyércirok, de muhar és kakaslábfű is borzolta a növényvédős kedélyeket. Kevés hatékony tarlóhántást láthattunk, a feketén tartás, vagy esetleg a jó állapotú, megfelelő fajösszetételű takaró növény állomány ritka volt. Számos oka volt ennek a látványnak, talán a legnyomósabb indok a gazdasági környezet miatt kialakult mindent átíró költségracionalitás, de az elmaradt technológiai elemekkel nyert előnyt többszörösen vissza kell fizetni. Egy elhanyagolt tarlón a gyommagkészlet kontrollálhatatlanul nő, az évelők erősödnek, egyszikűekkel tavaszi kultúrában nem fogunk tudni megbirkózni a közeljövőben a szűkülő növényvédelmi lehetőségek miatt - írja a FruitVeB.
Van egy lehetőség a kezünkben a tarlók tisztántartására: egy jól megválasztott technológiával végzett őszi gyomirtás a kalászosokban akár a tenyészidőszak végéig gyommentesen tartja a táblát, sőt a tarló is tiszta. Ennek eredményeként könnyebb a betakarítás, nem nehezíti gyomállomány a kombájn munkáját, nincsenek túlélő példányok, nincs rezisztencia, magprodukció, tisztul a táblánk, és a legkézenfekvőbb hozadéka, hogy a következő kultúra gyomirtása egyszerűbb, eredményesebb és költséghatékonyabb. A gyomirtás az a növényvédelmi technológiai elem, aminek hatása évekre, évtizedekre maghatározza a termőföld értékét. Ezért amíg csak lehet őrizzük a talajok jó kultúrállapotát, ne szaporítsuk a gyommagkészletet.
A gyökérzöldségek sajátosságai
Számos, különböző tulajdonságú, érzékenységű faj tartozik ide: sárgarépa, petrezselyem, cékla, retek, pasztinák, zeller (levél, szár, gumós) és torma. Mindközül a petrezselyem a legérzékenyebb a gyomirtó szerekre. Az össz vetésterület folyamatosan csökken, napjainkban alig 4-5000 hektáron termesztenek, ez is egyik oka annak, hogy sajnos kevés fókuszt kap a gyökérzöldségek gyomirtása.
A bakhátas művelés elterjedésével fokozódnak a gyomirtás kihívásai, a megszokott 70-75 cm sortávról 30 cm-es sortávra csökkenve a kisebb lombborítottság miatt növekszik az elgyomosodás veszélye. A gyökérzöldségek a talajt a tenyészidő folyamán nem árnyékolják teljesen, így gyomelnyomó képességük gyenge. Gyakran előfordul, hogy a hideg idő vagy a csapadékhiány miatt hosszú idő telik el a vetéstől a kelésig, mindez kedvez a gyomnövényeknek, ezért a kezdeti fejlődési időszak kritikus. Az integrált gyomszabályozási technológia ezekben a kultúrákban kiemelt fontosságú.
Nehézségek, kihívások a gyökérzöldségek gyomirtásában:
- Szaporodnak az egyszikűek, új fajok, rezisztens biotípusok, sőt keresztrezisztenciát mutató egyedek jelennek meg.
- Szélsőséges, szokatlan időjárás, egyenetlen csapadékeloszlás, enyhe telek miatt megváltozott csírázásbiológia, utóhatás problémák jelentkeznek.
- Termesztéstechnológia változása, min-, no-till terjedése új, eddig ismeretlen körülményeket teremt.
- Egyes talajtípusokon, pl. homokon másként működnek a hatóanyagok, mint átlagos körülmények között.
- Feldúsultak a talajok gyommagkészletei, összezsugorodott a jó kultúrállapotú területek aránya.
- Hatóanyag kivonások, tartamhatás nélküli szerekkel tavaszi kultúrákban nagyon nehéz megfelelő gyomirtást végezni.
Javaslatok a gyökérzöldségek „könnyebb” gyomirtásának eléréséhez:
- Elővetemény: precíz, eredményes gyomirtás, minden eszközzel évelőmentesítés, jó talajszerkezet kialakítása vagy fenntartása, korai betakarításra törekvés, legyen idő a mélyszántásra, minőségi ülepedésre. Kiváló elővetemény: zöldborsó, zöldbab, kabakosok, káposztafélék, őszi búza. Kukorica, napraforgó a sok szármaradvány és szórványosa, de előforduló szermaradék miatt nem javasolt.
- Tarlókezelés: haszánáljuk ki okszerűen a gilfozát nyújtotta technológiai nyereséget. Jelenleg semmi mással nem tudjuk pótolni ezt a hatékony elemet a területünk kultúrállapotának megőrzésében.
- Őszi mélyszántás az időjárás szempontjából jól időzítve, a lehető legjobb minőségben, legalább 25-30 cm mélységben. A hangsúly az őszi időzítésen van.
- Asztalsímaságú, jó szerkezetű, működő kapillárisokkal rendelkező felső talajréteg, aprómorzsás talajfelszínA gyomirtás sikeressége a vetőágy előkészítésének és a vetés/palántázás időpontjának összehangolásával kezdődik (plusz a talaj nedveségtartalmával) Fontos! Kellően tömör alapú magágy: egyenletes gyom- és növény kelés.
- A tavaszi boronázás a jelenlévő és éppen megpattant magburkú gyomokat eliminálja.
- Hengerezés vetés előtt, összeszinkronizálja a gyommagokat, illetve nem engedi túl mélyre kerülni a vetőmagot, hamarabb kiugrik, helyzeti előnyt szerezhet a gyomok előtt, sőt fitót is csökkenthetünk.
- A korai magágy jelentősége: 2-3 héttel korábban magágy, nedves talajrétegek a gyomokat kelésre serkentik, majd egy permetezéssel leperzselni a vetés előtt a gyomokat.
- PRE/POST technológia: gyomos magágyban vetni, majd totális gyomirtás pl. glifozát (nagyon körültekintően, alacsony dózis, 3% humusz, időben).
- Jól kelll ismernünk a területünk gyomflóráját, táblaszinten.
- Csírázásgátló anyagokat érdemes „bemozgatni” pl. speciális rugósujjú boronával, gyomfésűvel, max. 2-3 cm.
- Poszt szereknél mire figyeljünk: kialakult a viszréteg (6-10 cm), begyökeresedett (min.10 nap, de gyorsítható pl. aminosav), utána csak a gyomok fejlettségét figyeljük nagyon korai fejlettség - egyszikűek 1-3, kétszikűek szik-2.
- A speciális egyszikűirtók szelektivitásábanés hatékonyságában is nagy különbség van.
- Fontos megjegyezni: ne a nagyértékű zöldségkultúrában tervezzük a terület gyommentesítését!