Az elmúlt években jelentős ármozgásokat tapasztaltunk a műtrágyák piacán, a nagy kilengések végső mérlege pedig az, hogy évek távlatában jelentősen drágább most a tápanyag-utánpótlás, mint korábban. Milyen változásokat eredményezett mindez a hazai piacon?

Lényeges csökkenés következett be a műtrágya felhasználásban, így értelemszerűen az értékesítésben is. Ráadásul ez egy olyan mértékű csökkenés volt, aminek nem lett volna szabad bekövetkeznie, ez már káros volt, hiszen egy olyan szintről csökkentünk, ahonnan emelkedni kellett volna, ha a termelés követelményeit vesszük alapul. Ez leginkább annak tudható be, hogy az elmúlt két év nem volt sikertörténet a mezőgazdaságban. Volt egy aszályos év, ami nem tett jót a termelőnek, elszálltak, illetve bizonytalanok, kiszámíthatatlanok lettek az árak. Így a termelők nem tudtak jó döntést hozni, és gyakorta olyan megoldásokat választottak tápanyag-utánpótlásban, amelyek nemhogy nem vitték előre a gazdálkodást, hanem még károsak is voltak. Gondolok itt arra, hogy sokan nem megfelelő terméket választottak. A nitrogéntermékek esetében a fajlagos költségekben nagy különbségek vannak.

Az elmúlt időszakban nagyon sokan választottak egy fajlagosan olcsóbb terméket, a karbamidot. Ebben egy kiló nitrogén hatóanyag valóban olcsóbb, mint például a Pétisóban, de a karbamid nagyon sok hátránnyal rendelkezik.

A mi ökológiai adottságaink alatt nem igazán alkalmas arra, hogy ezzel eredményesen gazdálkodjunk, vízbőség és szárazság esetén is nitrogénveszteséget eredményez a használata, de még átlagos évjáratokban is elveszítheti a hatóanyag-tartalmának akár a 30-50 százalékát. Ettől már önmagában gazdaságtalan a használata, ráadásul a nitrogén ebben a formában nem azonnal felvehető. Ez sok kockázatot rejt magában, amit a termelő nem tud befolyásolni, hiszen hetekig ki van téve az időjárás viszontagságainak. Mindemellett a karbamid savanyítja is a talajt, így a megfelelő az lehetne, ha 100 kg/ha karbamidhoz 100 kg/ha meszet is alkalmaznánk, mert a savanyú talajból romlik a tápelemek felvehetősége. Így már végképp nem éri meg a használata. Ráadásul a karbamid nem használható starterként, mert ha vetéssel egy menetben helyezik ki, akkor a talajban ammóniagáz képződik, aminek erős csírázásgátló hatása van.

Az idei év nagy híre az ingyenesen kiosztott széndioxid-kvótára kivetett nagymértékű adó és az értékesítésére vonatkozó szintén jelentős illeték volt. A rendelettel kapcsolatban nagy port vert fel a Nitrogénművek leállásának híre, amely jelenleg nem véglegesnek, de határozatlan idejűnek tűnik. Hogyan értékelné azt az új helyzetet, amit a szóban forgó rendelet eredményezett?

Ez a rendelkezés kifejezetten versenyhátrányba hozza a Nitrogénműveket. Ezt a terhet csak Magyarországon fogják bevezetni, nem az egész Európai Unióra érvényes. Innentől kezdve a környező országokban lévő műtrágyagyárak előnybe kerülnek, mégpedig jelentős versenyelőnybe.

Ezt azért sem értjük, mert a Nitrogénművek egy magyarországi gyár 1931 óta, magyar a tulajdonosa, magyarok a munkavállalói, magyar a terméke. Egy hungarikumot állít elő, ami világviszonylatban is kiváló minőségűnek számít, alkalmas a mi területeinken történő használatra, hiszen nem savanyítja a talajt, ám pótolja a nitrogént, valamint a kalciumot és a magnéziumot.

Ráadásul hasonló széndioxid-adóval próbálkoztak már az Európai Unión belül több országban is, de mindegyik próbálkozás megbukott. Azt gondolom, ez nem egy járható út, és olyan mértékben csökkenti a versenyképességet, hogy az nagyon nehezen lenne fenntartható. A jelenlegi körülmények között sehogy, mert egy borzasztóan nagy összeget kellene fizetni.

Az idei év vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a nitrogénműtrágya ára tonnánként 20 000 Ft-tal lenne magasabb, ami nem kigazdálkodható.

Ennek fényében hogyan alakulhat akkor 2024 a Nitrogénműveknél?

Ezt a rendeletet leszámítva a Nitrogénművek egy stabil cég. Jó a piaci pozíciónk, magas minőségű, prémium termékportfólióval rendelkezünk, mely termékek árát alapvetően a földgáz ára fogja meghatározni. Jelenleg úgy tűnik, hogy a gázár nem valószínű, hogy vissza fog esni a régi szintekre. Így a műtrágya ára sem.

Emellett ammóniát fogunk importálni, tehát ki fogjuk váltani ezt a szén-dioxid kvóta után fizetendő adót.

Mit jelent mindez a piacon a vevőknek, vagyis a mezőgazdasági termelőknek?

Ha a termelők magukhoz térnek az elmúlt évek traumájából, akkor valószínűleg úgy fognak dönteni, hogy mégiscsak megpróbálják a növény igényeit tápanyagoldalról is kielégíteni. Vagyis nem számítok arra, hogy jelentős mértékű további csökkenés következne be a műtrágya-felhasználásban, egyszerűen azért, mert ez nem egy járható út. Jelenleg a magyar mezőgazdaság egyik legfőbb problémája, hogy nem gazdálkodunk hatékonyan. Ha megnézzük, hogy Nyugat-Európában hogyan gazdálkodnak a termelők, akkor azt látjuk, hogy lényegesen több tápanyagot helyeznek ki, magasabbak a termésátlagok.

Ha figyelembe vesszük, hogy Nyugat-Európában is ugyanannyi a terményár, illetve a műtrágya ára, mint itthon, akkor jól látható, hogy amennyiben mi maradunk ezen a szinten, ahol vagyunk, akkor egyszerűen tönkre mennek vagy elszegényednek a termelők. Azért, mert nem tudnak hatékonyan termelni, és az árakat soha nem mi fogjuk diktálni.

Sok termelőnél találkozunk azzal a hibás gyakorlattal, hogy a növények nitrogénigényét, egyszeri nitrogénműtrágya kijuttatásával oldják meg, sokszor vetés előtt. Ezt akár a búza, akár a kukorica csak részben tudja felhasználni, mivel a növények folyamatos nitrogéntáplálást igényelnek, ezért ilyen esetekben romlik a hatékonyság. A három részletben megosztott nitrogénműtrágyázás sokkal hatékonyabb, magasabb hozamot és nagyobb jövedelmet biztosít.

A Nitrogénművek idén első alkalommal vesz részt a Portfolio Agrárszektor konferenciáján. Milyen várakozásokkal érkeznek a rendezvényre és miért tartották fontosnak a megjelenést?

Azért tartjuk fontosnak az ilyen fórumokat, mert itt a termelő közvetlenül is hallhat olyan információkat, amire kíváncsi, ami fontos, illetve érdekes számára a piacon meghatározó cégek képviselőitől. Mindez segítheti a döntéseiben. A Nitrogénművek célja mindig az volt, hogy magyar terméket állítson elő, amelyet magyar termőföldbe szán, alapvetően tehát Magyarországon akarunk értékesíteni. Tehát az a célunk, hogy a magyar gazdákat ellássuk a megfelelő mennyiségben és minőségben.

Ezért tartjuk fontosnak, hogy a termelő közvetlenül kapcsolatba kerülhet velünk egy ilyen konferencián, ráadásul más szereplőkkel is. Mindez jobban megalapozhatja a döntéseiket és segíthet nekik abban, hogy a gazdálkodásuk eredményesebb vagy hatékonyabb legyen.