A Bayer meghatározó szereplő a magyar és az európai növényvédelem, valamint a vetőmag ágazatban, ahol a nemesítés fontos szerepet tölt be. Hol tartanak ebben jelenleg?
A Bayer Hungária Kft. Crop Science üzletága Magyarországon két nagy területen érdekelt: a növényvédelemben, valamint a vetőmagban, kukoricában és repcében. Meg kell említenünk egy harmadik pillért is, mert folyik a mezőgazdaság digitalizációja is, és a Bayer digitális ajánlata, a Climate FieldView, évről évre fejlődik hazánkban, és már kb. 300 ezer hektáron megelégedéssel használják termelő partnereink. Büszkék vagyunk arra, hogy hazánkban van egy olyan kukoricanemesítő állomásunk Szatymazon, ami a legjelentősebb európai piacokra nemesít. Az, hogy a nemesítés Magyarországon történik, azzal is jár, hogy azokra a klimatikus tényezőkre, amelyekkel hazánk szembenéz, jobban tudunk reagálni. Kiemelném még, hogy a 2010-es évek végétől rengeteget invesztáltunk a nemesítésbe világviszonylatban, és élen járunk az ún. digitális nemesítésben; a mesterséges intelligenciát több éve sikeresen alkalmazzuk ezen a területen.
Amikor egyetemre jártam a '90-es években, több mint 10 év kellett ahhoz, hogy piacra hozzunk egy új hibridet, mostanra ez 5-6 évre lerövidült. A jelenlegi klimatikus változások közepette ez nagyon fontos. Ezekre az időjárási anomáliákra - elsősorban a hőségre és a szárazságtűrésre – kell, hogy legyen megfelelő válaszunk. Itt van az egyik legmodernebb vetőmag-előállító üzemünk is – Nagyigmándon - ahol nemcsak Magyarországra állítanak elő kukorica- és repce vetőmagot, hanem az európai országok zömébe szállítunk.. A Bayernek történelme van a magyar piacon.
Új növény jelenhet meg a magyar földeken: ez még a szárazságnak is ellenáll
Az utóbbi években minden mezőgazdasági szereplőnek komoly gondjai voltak, beleértve a növénytermesztőket is. Őket még az extrém időjárás is sújtotta. Mindezzel hogyan lehet sikeresen megbirkózni?
A mezőgazdaságban a 2023-as év mindenkinek nagy kihívást jelentett. Egyrészt a tavalyi aszály miatt a kukorica vetésterülete 23-24 százalékkal csökkent, ami a teljes iparágat nagy kihívás elé állította, de mi továbbra is elkötelezettek vagyunk, és minden évben törekszünk arra, hogy mind kukoricában, mind repcében itthon is elérhető legyen a legújabb genetikánk. Idén öt új kukorica hibridet vezetünk be, és a növényvédelemben is törekszünk arra, hogy kiszolgáljuk az igényeket. Hozzá kell tenni, hogy az EU-ban van a legszigorúbb növényvédő szer engedélyezési követelményrendszer, így mi is érezzük, hogy lelassult az új növényvédő szerek engedélyezése, és nincs olyan cég, amely az elmúlt években ne veszített volna el komoly hatóanyagot. Nagyon büszkék vagyunk azonban arra, hogy ilyen körülmények között is sikerül új hatóanyag tartalmú termékeket engedélyeztetni. A repce az a kultúra, ami különösen szenved attól, hogy az elmúlt években komoly hatóanyagokat veszített el. Horvátországban pl. drasztikusan csökkent a vetésterülete, mert a termelők úgy ítélték meg, hogy nem lehet megvédeni a kultúrát, mert nincs megfelelő hatóanyag, növényvédő szer a rovarok elleni védelemre. Mi idén bevezettünk egy új terméket, és továbbra is azon dolgozunk, hogy legyenek megoldások. Ennek a folyamatnak szerves része a digitalizáció, megpróbáljuk a digitális eszközünket ebbe a portfólióba úgy beépíteni, hogy az segítse a termelők döntését.
Az elmúlt két év borzasztó nehéz volt a termelőknek. Volt egy aszály, a terményárak tavaly iszonyú magasak voltak, majd hatalmasat zuhantak, emellett az input- és energiaárak megnövekedtek. Nagyon nehéz gazdaságosan termelni. A digitalizáció egy kitörési pont lehet abban, hogy hogyan tudják a termelők optimalizálni a költségeiket. Ez is egy nagyon fontos terület, amiben tudunk nekik segíteni. Ezért amikor ilyen kísérleteink vannak házon belül, azt nézzük, hogy a kukoricavetőmagot hogyan tudjuk támogatni a növényvédelmi portfóliónkkal és a digitális eszközünkkel. A vetőmag mennyiséget optimalizáljuk az adott területre, ezzel segítve a termelőket a döntésben, hogy milyen hibridet, milyen tőszámmal, milyen növényvédelmi technológiával használjanak, hogy kihozhassák a talajban és a növényben rejlő potenciált. Azért kezdtünk el foglalkozni a digitális eszközökkel, mert hisszük, hogy lehetséges versenyképesen és még termelékenyebben gazdálkodni. Ehhez azonban kellenek a digitális eszközök is.
A jövőben minden út a mezőgazdaság digitalizációja felé vezet
Hogyan kell elképzelni a mesterséges intelligencia alkalmazását a nemesítésben?
Az MI abban segít, hogy a vonalakat a legjobb hibridek előállításához párosítsuk össze. Azt a célt szolgálja, hogy a legjobb genetikai potenciállal bíró vonalakat az adott nemesítési kritériumoknak megfelelően választhassuk ki. Az MI kiváltja a sokéves szántóföldi kísérleti munkát. Ezt a technológiát a Bayer kezdte alkalmazni, de úgy tudom, hogy már több más cég is használja. Egyes eszközök a humán gyógyításból kerültek át a növénynemesítésbe, és mi voltunk az elsők, akik használtuk ezeket.
A vegyszermentes, bio termékek is egyre keresettebbek, mondhatni, egyre többen lovagolják meg ezt a hullámot. Ez a növényvédős cégeknek mennyire jelenthet problémát?
Ez gyakorlatilag nem probléma. A vállalatnak is nagyon fontos a fenntarthatóság. Az EU-ban vannak olyan törekvések, melyek szerint a klasszikus növényvédő szerek használatát a Green Deal kapcsán nagyon komoly iparági megszorítások fenyegetik. Ez 2030-tól várható, ami azt jelenti, hogy a teljes iparágnak stratégiát kell váltani. Idén bevezettünk egy biológiai készítményt, amire véleményem szerint nagy szükség van, hiszen lassan elveszítjük a hagyományos növényvédő szereket. Kiemelten fontosnak tartom azt, hogy milyen kondícióban találkozik a növény például egy adott betegséggel. Egy biostimuláns tud abban segíteni, hogy kevésbé legyen fogékony a növény. A jelenlegi technológiába szépen lassan be fognak épülni ezek a biológiai készítmények. Vannak olyan szegmensek, amelyek igencsak élen járnak, például az üvegházi növénytermesztés, ott már nem is használnak szinte hagyományos szereket. Ez kihívás elé állítja a tradicionális gyártó cégeket, akik nem ezekre a fejlesztésekre voltak specializálódva.. Ezt nagyon frappánsan megugorja a Bayer, mert azon túl, hogy van házon belüli fejlesztésünk, elindultunk a biológiai növényvédelem felé, dolgozunk együtt más cégekkel, egyetemekkel, startupokkal, akik lehet, hogy kicsit előrébb tartanak.
Azt látjuk, hogy nincs ma Magyarországon olyan klasszikus növényvédő szer gyártó cég, amelyik még nem kezdett el foglalkozni biológiai növényvédelemmel. Több évre előre készítünk terveket, úgy látjuk, hogy ezt a Green Deal fogja vezérelni, meg fog ugrani ezeknek a készítményeknek a használata. Azon dolgozunk, hogy addigra a Bayernek legyen egy olyan portfóliója, ami azt szolgálja, hogy a termelők profitábilisan tudjanak termelni. Mert sokszor elfelejtjük, hogy a termelőnek meg is kell élnie abból, amit előállít, és nem mindegy, hogy két tonna kukoricát arat le, vagy tizenkettőt. Kiemelten fontos nekünk, hogy fenntartható módon, nem csak a környezeti erőforrások legjobb használatával és megóvásával, hanem a profitabilitást is szem előtt tartva dolgozhassanak a termelők.
Hatalmas biznisz a magyar földeken: az egész világon tarolnak ezek a vetőmagok
A termelők hogyan állnak hozzá a biológiai készítményekhez?
Magyarországon nagyon kevés megbízható adat áll rendelkezésre, kissé el vagyunk maradva Nyugat-Európa mögött. Ebben a fizetőképes kereslet megléte is szerepet játszik. Az a fogyasztó réteg, amelyik ezt meg tudja fizetni, abszolút nyitott, és vannak olyan termelők is, akik még csak most nyitnak ebben az irányban.
Fejlesztésekből nincs hiány a cégnél, de mi vagy mik azok, amiket az elkövetkezendő időben még mindenképpen meg szeretnének valósítani?
Rengeteg fejlesztésünk van, jövünk biológiai készítményekkel, illetve a nemesítés továbbra is kiemelt terület. A Bayer elköteleződött amellett, hogy DEKALB portfóliót tovább erősítsük. Azon vagyunk, hogy mindig a legmodernebb, az adott környezeti kihívásokra jól reagáló hibrideket kínáljuk, így a stressztűrés és a szárazságtűrés nagyon fontos. Növényvédelemben is lesznek új termékeink, de ez a folyamat lelassult. Nagyon fontos lett a termelési kockázat minimalizálása, és nagy kérdés, hogy a gyártó cégek ebben hogyan lehetnek partnerek. Magyarországon tesztelünk olyan innovatív termelők körében, akik már használják a Climate FieldView digitális platformunkat, egy teljesen új üzleti modellt. Idén 20-25 termelővel teszteltünk, jövőre ezt tervezzük bővíteni. Azt vizsgáljuk, hogyan tudunk a gazdával együtt, közösen gondolkodva segíteni abban, hogy a környezeti kihívásokat, vagy akár a gazdasági kihívásokat jobban menedzselhesse. Erre nagyon nyitottak a termelők, várják az ilyen megoldásokat. Ebben a programban együtt sírunk, együtt nevetünk a partnerekkel.
Mit várnak az idei Agrárszektor konferenciától? Minden évben minden fontosabb téma terítéken van, de idén mire készülhetnek a résztvevők?
Tavaly szembesültem azzal, hogy mennyien vannak, hova nőtte ki magát a konferencia. Nagyon sokat fejlődött tartalmilag és résztvevői fronton is. A teljes szektor, a finanszírozás, az inputanyag-előállítók is részt vesznek. Magyarországon ez egy meghatározó ágazat, bőven van teendő. Ha megnézzük visszamenőleg,, honnan indultunk, hol tartunk most a kukorica termésátlagában, látszik, hogy még mindig van fejlődési potenciál. Az iparágnak ezen együtt kell dolgoznia. Ez egy remek fórum arra, hogy találkozzunk, megbeszéljük a kihívásokat akár iparági szinten, akár egyes szektorra levetítve.
Ez egy hely, ahol az iparág minden résztvevője elmondhatja a véleményét, vitázhat, gondolatokat oszthat meg. A másik, ami nagyon előre mutató, hogy rengeteg innovatív kezdeményezéssel lehet találkozni. Mi is használjuk ezt a fórumot arra, hogy beszéljünk az új, innovatív megoldásainkról, fejlesztéseinkről. Nagyon jó, hogy látjuk, van jövője a mezőgazdaságnak.
Címlapkép forrása: Portfolio
