Szedlák Levente • 2023. november 29. 06:01
2023 egy erős hullámvasút volt a magyar mezőgazdaság számára, ami sokakat érzékenyen érinthetett, de jövőre egy nyugodtabb év várható – mondta el az Agrárszektornak Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Zrt. Kereskedelmi és Agrárfinanszírozási részlegének igazgatója. A szakember beszélt elmondta, hogy hol tart most az agrárhitelezés Magyarországon, milyen várakozások vannak az ágazatban. Takáts Zsolt emellett beszélt arról is, hogy mire lehet számítani a következő időszakban a támogatott hitelkonstrukciók terén, de szót ejtett arról is, hogy hol lehet az a kamatszint, amelyet elérve ismét fellendülnek a beruházások.
A Raiffeisen Bank – egyebek mellett – agrárhitelezéssel is foglalkozik. Ez egészen pontosan mit takar? Milyen szolgáltatásokat kínálnak az ügyfeleknek?
Azt mindig érdemes meghatározni, hogy mit is jelent ez a kifejezés. Mi soha nem szűkítettük le az agrárhitelezés fogalmát pusztán a mezőgazdaságra, tehát a növénytermesztésre, állattenyésztésre és a kertészeti ágazatokra, hanem a teljes ágazatot, nyugati műszóval az agribusinesst ágazatot nézünk. Ez igazából a teljes értéklánc, kezdve az inputanyag-termeléstől a mezőgazdasági gépeken át a tényleges mezőgazdasági termelésig, de ide vesszük a mezőgazdasági termékek feldolgozását, az élelmiszeripart és az integrációt, valamint az ezekhez kapcsolódó alapanyag-, vagy inputanyag-kereskedelmet.
A Raiffeisen Bankon belül már közel két évtizede egy dedikált központi terület foglalkozik az agrárhitelezéssel, beleértve a termékfejlesztést, az értékesítés támogatását, a direkt értékesítést, illetve a vállalati értékesítő hálózat képzését. A központi terület szakmai irányításával minden régióban kijelölt kisvállalati agrár referens kollégák foglalkoznak az agárcégek kiszolgálásával. A Raiffeisen egy nagy, univerzális kereskedelmi bank, ami különösen elkötelezett az agrárium irányába, hiszen a csoportot annak idején osztrák vidéki szövetkezők hozták létre, így hagyományosan erős a mezőgazdaság kiszolgálásában. A szolgáltatások teljes palettáját nyújtjuk az agráriumnak: a legfontosabb hitelezéstől, beleértve a támogatott konstrukciókat, a számlavezetésen, a betéti és befektetési konstrukciókon, a lízingen, a treasury szolgáltatásokon át nincs az a termék, amit nálunk nem tudna megtalálni az érdeklődő, vagy meglévő ügyfelünk.
Mi jellemezte az elmúlt 1-3 évet az agrárhitelezés kapcsán? Ez mostanra hogyan alakult át? Milyen a gazdálkodók és agrárvállalkozások hitelfelvételi kedve?
Az elmúlt 1-3 év lényegében egy nagy hullámvasút volt, amit a legfontosabb mezőgazdasági alapanyagok vagy energiaárak tőzsdei alakulásán is nyomon lehetett követni. Ez az egyes ágazatoknál és szereplőknél természetesen máshogy csapódott le, de azt el lehet mondani, hogy a terményárak, amelyek meghatározzák az ágazat helyzetét, már az orosz-ukrán háború előtt elkezdtek emelkedni, az energiárakkal együtt. A háború kitörése és a hazánkat, illetve a régiót sújtó évszázados aszály aztán tovább gyorsította ezt a folyamatot, volt egy hirtelen nagy ugrás volt, körülbelül 2022 őszén tetőztek az árak, október-november körül érhettünk el a legmagasabb szintekre, majd ezután egy elég meredek visszaesés következett, amivel idén nyár elejére visszatértünk háború előtti szintekre a terményárak tekintetében.
Ezek a folyamatok meglátszanak az ágazaton is. Azt lehet mondani, hogy a 2022-es általános jó számok után a 2023-ban a piaci szereplőknél – az egyéni stratégiáktól függően – nagyon változatosan csapódtak le ezek a folyamatok. Nem mindegy, hogy egy szántóföldi növénytermesztő 2022 őszén adta el a terményét, vagy kivárt, és a 2023-as év késő tavaszán tette meg ugyanezt, hiszen akkor jóval alacsonyabb áron, sőt, akár már veszteséges szinten tette ezt meg. Ha a felhasználói oldalt nézzük, ott sem mindegy, hogy valaki akkor építette fel a nagy készleteit, amikor a csúcson voltak az árak, vagy elnyújtotta a készletezését.
Összességében azt mondhatom, hogy az elmúlt évben a hitelfelvételi kedv nem volt olyan erős, mint a korábbi időszakban. Ennek azért több oka is van: a nagyon magas alapkamatszint mellett a beruházási hitelkeresletet alapvetően meghatározta és meghatározza most is, hogy a kamatok mellett magasak voltak a beruházási költségek, és az inflációs nyomásban visszafogott kereslet okán, a piaccal sem mindig tudtak számolni az ügyfelek. A hitelállományok ebben az évben nem nőttek dinamikusan, a beruházási hitelek esetében 2022 derekától már egyértelműen látszott az óvatosság, miközben a forgóeszközhitel igényeknél a finanszírozott kisebb mennyiséget 2022-ben még ellensúlyozták a magasabb alapanyagárak, miközben 2023-ban, alacsonyabb árszintek mellett már itt sem feszülnek ki a hitelkeretek.
A jelenlegi támogatott hitelek milyen fejlesztésekre, beruházásokra fordíthatóak? Milyen ütemben lehet ezeket folyósítani az igénylők számára?
Lassan ennek az évnek a végéhez érünk, és három nagy támogatott körről tudunk beszélni. Az EXIM Banknak volt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramja, ami egy nagy összegű, 1000 milliárd forintos program volt, amelyben volt forgó- és beruházási ág is. A forgóeszköz ág gyakorlatilag meghirdetését követően egy hónap alatt kimerült, lefoglalták az ügyfelek és a bankok. Gyakorlatilag már év második felében új forgóeszközhitel igényt erre a programra nem lehetett beadni. A beruházási programban kicsit tovább tartottak a keretek, de már itt is az utolsó kereteket használjuk fel ebben az évben. EXIM oldalon hivatalosan még nem dörrent el a startpisztoly, de az ágazat szereplői nagyon remélik, hogy 2024-ben is igénybe tudják venni ezt a termékkört.
A másik nagy kedvezményes kör a KAVOSZ-é, amin belül az általános konstrukciók mellett két dedikáltan az elsődleges mezőgazdasági cégekre kiírt program is található. Az Agrár Széchenyi Kártya, az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel az elsődleges mezőgazdasági kört célozza, illetve az agribusiness körnek a normál Széchenyi Kártya és a Széchenyi Beruházási Hitel is elérhető volt, kedvező, 5%-os kamatszinttel. Ezek általában kisebb összegű hitelek, de a kedvező kamatszint és a beruházási mellett a forgóeszköz hitelcél miatt nagyon fontosak a gazdaságnak, és nagy várakozás övezte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentését, hogy ezek a programok a következő évben is folytatódnak.
A harmadik támogatott lehetőség volt az MFB-nek volt Élelmiszeripari és Agrár Forgóeszköz Hitelprogramja, ami kedvező, hosszú távő, forgóeszköz hitelcélra felhasználható volt, de ezekből is a napokban fognak kimenni az utolsók. Most az ígéretekhez híven várjuk az új MFB által nyújtott agrár és energetikai hatékonysági célokra felhasználható programok indulását 2024-ben.
A statisztikák mindig kiemelik, hogy az agráriumban rendkívül alacsony, 2% körüli a bedőlési ráta? Hogyan látják, ez fog-e változni a következő időszakban, és ha igen, milyen irányban és milyen mértékben?
Meg kell erősítenem, hogy a bankoknál az egyik legjobb kockázati profilú ágazat az agrárium, ideértve az agribusiness cégeit is. Ezek tényleg nagyon stabil, kiszámítható piacra termelő vállalkozások, ahol a jövedelmeket jelentős EU-s és hazai támogatások egészítették ki a múltban és a jövőben is. Biztosan lesznek olyan cégek, akiknek érdemi nehézségekkel kell megküzdeniük 2023-ban és 2024-ben, de szerintem az agrárium mindig is egy nagyon ellenálló, nagyon stabil, nagyon jól alkalmazkodó ágazat lesz, ahol hosszú távon fognak érvényesülni az ország kiemelkedő adottságai: vagyis az, hogy nagyon jó a termőföldünk, az ország igen jelentős része művelhető, és összességében az éghajlatunk kedvezőnek mondható a mezőgazdasági termelés szempontjábólés végül, de nem utolsósorban Magyarországon megvan az a tudás, az a szakember gárda és az évszázados hagyomány, ami ezt az ágazatot üzemelteti. Úgyhogy rövid távon, különösen a 2023-as számokban meg fognak látszani a problémák, de hosszú távon én nem félek attól, hogy a mezőgazdaság ne lenne jó úton.
Jelenleg a kamatkörnyezet miatt visszaesett a beruházási célú hitelfelvétel Magyarországon. Mit gondolnak, mikorra csökkenhetnek a kamatok olyan szintre, amikor ismét megéri piaci alapon hitelt felvenni beruházásra? Egyáltalán hol van ez a szint?
Nagyon fontos kiemelni, hogy a beruházási hitelkereslet visszaesésének több oka volt: ilyen például a beruházási költségek emelkedése, ahogy a rekord magas inflációban érezhető a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás gyengülése is, nem beszélve a rekordszintre emelkedő kamatpályáról, ami szintén nem kedvez a beruházásoknak. A kamatemelkedés nemcsak a forintot jellemezte, az euró és a dollár kamatpályája is magasabban van, mint a korábban megszokott.
Az egy nagyon jó kérdés, hogy hol lehet az a pont, amikor az ügyfelek már belevágnak a beruházásokba, ez egy kicsit mindig érzésre megy és az egyes hitelfelvőknél máshol és máshol vna. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján, véleményem szerint az ügyfelek jelentős részénél forint alapú hitelfelvételeknél 5-6%-os ügyféloldali kamatszintnél van az a kritikus pont, ahol már azért bátrabban belevágnak a beruházásokba. Ez körülbelül azon szinten van, amit most a kamattámogatott hitelprogramoknál is kínálna, ugyanakkor még sajnos távol vagyunk attól, míg ezt piaci forint kamatoknál elérjük ezt a szintet.
Lecsökkennek-e addigra a kamatok, mire a Vidékfejlesztési Program nyertes pályázatait meg kell valósítani?
A vidékfejlesztési pályázatokkal kapcsolatban optimista vagyok. Remélem, hamar ki lesznek írva ezek a pályázatok és mindez azt fogja jelenteni, hogy az ágazat szereplőinek még azelőtt kellene belevágnak az ilyen programok megvalósításába, hogy a piaci forint kamatszintek elérnék az előbb említett kritikus szintet. Ha sikeres beruházás vezérelt élénkítést akarunk az ágazatban, akkor ahhoz legalább akkora szükség van a vidékfejlesztési programokra, mint az ezekhez passzoló támogatott hitelkonstrukciókra.
Hogyan látják, a következő időszakban inkább a kapacitásbővítés, vagy inkább a hatékonyságnövelő fejlesztések irányába mennek el a magyar agrárvállalkozások?
Erre azt kell mondanom, hogy is-is. Tehát nagyon ágazat- és nagyon cégfüggő, hogy melyiket érdemes meglépni. A hatékonyság javítására, növelésére szinte mindig van tér. A legtöbb hazai gazdaságnak még sokat kell költenie a hatékonyságjavításra ahhoz, hogy elérje azt a szintet, ahol a világ élvonalbeli cégei vannak, ugyanakkor sok ágazatban, így akár az állattenyésztésben, akár az élelmiszeriparban, bőven van tér a kapacitásnövelő beruházásokra.
Az elmúlt évek a növénytermesztőknek kedveztek, ám az utóbbi időszak történései azt mutatják, hogy a következő szezonok nyertesei az állattartók lehetnek. Mit jósolnak, mi várható a következő években? Tartós lehet-e az állattartóknál ez a nyereségesebb időszak?
Én úgy látom, hogy most jó lehetőségei vannak az állattenyésztésnek és ennek csak egy, igaz fontos összetevője, hogy most tényleg alacsonyabb takarmányköltségekkel tudnak dolgozni. Szintén segíti az ágazatot, hogy Nyugat-Európában az elmúlt években inkább a kapacitások leépítése volt jellemző, amelyek Kelet-Európa irányába tudnak eltolódni. Európában változik a szemlélet, átalakul az állattenyésztés megítélése, mind környezetvédelmi, mind állatjóléti szempontból nézve. Mindez a lehetőségek mellett kihívás is az állattenyésztési ágazat szereplőinek is oda kell figyelniük, mert azért jól láthatóan változnak a fogyasztási szokások: az emberek kevesebb húst esznek, mint korábban, emellett szigorodnak az állatjóléti előírások, amelyeknek meg kell felelni.
Akkor tudja ezt a lehetőséget kihasználni az állattenyésztés, és vele együtt az élelmiszeripar, ha nem csak a meglevő hasznot akarják újra felosztani a növénytermesztéssel, hanem az ágazat profit tömegének növelésére koncentrálnak. Ehhez az kell, hogy az új kihívásoknak új beruházásokkal feleljen meg az ágazat, és ne primer alapanyagot termeljenek a vállalkozások, hanem feldolgozott termékeket tudjanak értékesíteni, és nemcsak a hazai, hanem az európai piacokon is. De ennek megint csak az lenne a feltétele, hogy mind az állattenyésztés, mind pedig az élelmiszeripar további beruházásokat eszközöljön.
Értékeljék a 2023-as évet a mezőgazdaság szempontjából. Hogy látják, mi várható 2024-ben az agrárhitelezés terén?
A 2023-as év nagy hullámvasút volt, a terményárak tavaly ősz óta a felükre vagy még azt is meghaladó mértékben estek vissza, ami sok piaci szereplőt megviselt, másokat azonban érintetlenül hagyott. A termelést az évszázados aszály, a keresletet a rekord infláció vetette vissza. A nagyon magas beruházási költségszint, a bizonytalan keresleti viszonyok és magas kamatszint mögött egy visszafogottabb beruházási aktivitás volt az ágazatban. A finanszírozás eltolódott a támogatott konstrukciók felé, hiszen nagyon nehéz volt gazdálkodni az extrém magas forintkamat-szinteket.
Véleményem szerint 2024-ben az árviszonyok tekintetében, mind a terményeknél, mind az energiánál, mind pedig az inputanyagoknál egy nyugodtabb év várható. Hitelezési oldalon akkor tud sikeres lenni a jövő év, ha egyszerre fognak jelenni a vidékfejlesztési pályázatok és hozzájuk kapcsolódó támogatott finanszírozások, mind beruházása, mind forgóeszközre. Ha tehát ez a két várakozás bejön, és lesznek támogatott beruházási és forgóeszköz hitelek, akkor 2024 az ideinél egy kiegyensúlyozottabb, jobb lehetőségeket tartalmazó év lehet.