agrarszektor.hu • 2023. november 29. 16:54
Szerintünk a jövő növénye a szója. A magyar agrárium nagyon függ a logisztikától, a minőségtől, klímaváltozástól, költségektől, környezetvédelemtől és a minőségtől is, amelyekre szintén jó "válasz" lehet ez a növény - mondta a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián, Siófokon Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Szűkült az utóbbi időszakban az európai és a hazai takarmánypiac, mivel az állatállomány gazdasági és piaci okokból jelentősen csökkent. Takarmányozási és állattenyésztési szempontból jó hír viszont, hogy a takarmányok fő alapanyagául szolgáló gabonaárak látványosan estek.
Hosszú távon kell tudnunk versenyezni az ukrán árukkal. Nem lesz egyszerű, hiszen a háború ellenére is megtalálták az útjukat és annak ellenére, ráadásul le van zárva a Fekete-tenger is szállítás szempontjából. Pörög továbbra is az export Ukrajnában, fel kell tudnunk venni a versenyt velük. A kényelmi pozícióból tehát ki lettek mozdítva a magyar termelők. Az már biztos, hogy el kell menni a megújulás irányába.
- mondta előadásában Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője.
A szója az Európai Unió 27 tagállamában rekord mennyiségben kerül előállításra, az 1,1 millió hektárról körülbelül 3 millió tonna kerül betakarításra. Felvetődik a kérdés, hogy hol fogunk felhasználni ilyen óriási volument, ám az EU szükséglete mintegy 30 millió tonna, vagyis, ha egy kilogramm se hagyná el az uniót, akkor is legfeljebb csak a szükséglet 10 százalékát tudnánk kielégíteni.
Kiemelte, kevesebb inputanyag kell, nitrogén nélkül is termeszthető, rövidebb a vegetáció, kevesebb ideig van benne a pénz és rövidebb a tenyészidő is, ráadásul könnyen és gyorsan értékesíthető. A szója stratégiai növénynek számít az EU-ban, ám a beérkező import - főleg Brazíliából - többsége GMO-s, emiatt az EU szeretné csökkenteni függőségét, ezért 2024-től úgynevezett fehérje stratégiát hirdetnek az, ami a brazil szójától való függetlenedést szolgálná.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elődadásában elmondta, 2022-ben az 1,266 milliárd tonnáról 5,5 millió tonnával csökkent a világ takarmánygyártása, ami elég súlyosnak számít, hiszen például míg a Közel-Keleten 6-7 millió tonnával nőtt a takarmánygyártás, addig Európában óriási zuhanás történt. A kontinensen - 5 százalékkal - 13 millió tonnával csökkent a takarmánygyártás potenciálja, ami tragikusnak mondható, ennek a visszaesésnek az oka ugyanis nem az, hogy behoznak takarmányt Európán kívülről, hanem az, hogy jelentősen lecsökkent az állatállomány.
A legnagyobb, 7 millió tonnás csökkenés a sertésállományokban volt Európában, de a szarvasmarhánál is több mint egymillió tonnás visszaesés történt. Az kijelenthető, hogy az elmúlt két év sertésválsága egyértelműen az állattartási kedv zuhanását eredményezte a kontinensen, komoly kocavisszaesések történtek ugyanis Európa-szinten. Az önköltséggel és az árakkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy például a tejnél egyértelműen mínuszban vannak, mindenki arra vár, hogy az elkövetkezendő hetekben pozitív változás legyen, 15-20 forint ráférne a tejre, hogy rendben legyenek. Sertésnél jó lenne, ha nem történne nagyságrendi változás.
Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. tulajdonosa a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy a tej ára tényleg nagyon drasztikusan esett vissza az elmúlt időben.
A brojlercsirkének az árát az influenza menti meg. A sertésnél pedig el kell különíteni, hogy ki az, akinek saját állománya van és ki az, aki vásárolja. Aki vásárolja, az a 680-as eladási áron mínuszt csinál. Az önköltség 700 forint felett van jelenleg.
Csizmadia Júlia, a SGS Hungária Kft. üzletágvezetője kitért a nagy port kavaró toxinra is. Mint fogalmazott, az ukrán eredetű gabonában a toxin nem volt jelen nagy mennyiségben.
Tavaly összességében 2,3 millió tonna kukorica termett Magyarországon, ilyen kis mennyiségre soha nem volt példa azelőtt. Ráadásul ennek az egyharmada toxinos volt, ehhez hasonlót több, mint tíz éve nem tapasztaltunk. Ha nem jött volna be az ukrán kukorica, akkor az állatállomány 20-30 százalékkal csökkent volna, nem lett volna ugyanis mivel etetni őket. Vannak gondok valóban az ukrán gabonával, de teljesen más jellegűek, mint a magyarral. Jelenleg nagyon sok helyen jelent óriási problémát a raktározás is, hiszen bent van még az ótermés is, rengetegen nem adták el ugyanis az árut, mert elkezdtek esni az árak
- emelte ki Kulik Zoltán.
Csitkovics Tibor úgy véli, hogy akinek hitelből kell megvennie az éves takarmánykészletét, azok közül sokan megtorpantak. Akik tőkeerősek voltak, azok jellemzően az éves készletet megvásárolt.
A technológia fejlesztése elengedhetetlen. Új gépek vásárlása, új technológiák alkalmazása jellemző nálunk, de a folyamatos receptúra és új termékek fejlesztése is nagyon fontos, a partnereikkel együtt dolgozunk ezen. Nagyon heterogén alapanyagbázisból dolgozunk mindannyian. Magában a receptúrázásban szintén fontos, hogy milyen gyorsan tudunk reagálni, ez kulcs lesz a jövőben. Olyan fejlesztéseink vannak, hogy az alapanyagok változásaira azonnal tudunk reagálni
- fogalmazott Balassa Gergely, a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. ügyvezető igazgatója.
Bene Zoltán a termények logisztikájában lát óriási kihívást, mint mondta, nagyon komplex dologról van szó, de főleg a vízifuvarok hiánya a gond:
Ezt hónapok alatt nem lehet megoldani. Ha egy gazda például néhány hét alatt szeretné értékesíteni a termést, nem igazán tudja. Nagy kihívás, hogy negyed év alatt elmenjen az áru. A napraforgó, kukorica, búza nem likvid, nem tudom gyorsan eladni. A szójából pillanatok alatt lehet pénz, könnyen értékesíthető. Nincsen túltermelés Magyarországon.
Csitkovics Tibor az EU-ban az egyre nagyobb lobbinyomásra is felhívta a figyelmet. A szakember szerint Nyugat-Európában csökken az állatállomány, ami annak is köszönhető, hogy különböző lobbicsoportok nyomására hoznak állatjóléti szabályokat. Ezáltal nehezítik vagy ellehetlenítik a termelést. Ez ellen pedig fel kellene lépni.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a kisebb termelők és kisebb vállalatok is fordulnak hozzánk. Az alapanyag minősége rendben van, és ezt abszolút látjuk is és értékeljük
- mondta Csizmadia Júlia.
Nagyon nehéz két éve volt a sertésnek, ez az év viszont most már pipa, rendben van. Reméljük, a keresleti piac továbbra is meglesz az állománycsökkenés miatt. A tejárban is látok némi növekedési lehetőséget. A baromfinál pedig az állategészségügy, a hiány és a keresleti piac tette helyre az árakat
- fogalmazott Kulik Zoltán.
A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Agrárszektor