Óriásit bukik az ország a vadkárok miatt - Belenyúl a rendszerbe a NAK

Óriásit bukik az ország a vadkárok miatt - Belenyúl a rendszerbe a NAK

agrarszektor.hu
A vadbiológusok számítása szerint 700 ezer tonnányi vadkár keletkezik a nagyvadak miatt évente Magyarországon, melynek értéke 21 milliárd forint. Ehhez hozzájönnek még a vadkárok megelőzése miatti esetleges pótlólagos költségek a gazdálkodók oldalán, ami alapján kijelenthető, hogy az érintettek jelentős veszteségeket szenvednek el évről-évre - vezette fel bejelentését az Agrárszektor 2023 Konferencián tartott előadásban Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Ezért a NAK arról döntött, hogy saját vállalkozást alapít, és megvásárolja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseit, ezáltal előzetes forrást biztosítanak a károsultaknak, és ezen keresztül a vadászatra jogosultak és gazdálkodók közötti erőviszonyok megváltozhatnak.

Vadkárok: fogytán a gazdálkodók türelme címmel tartott előadást Győrffy Balázs az Agrárszektor konferenciáján, ahol fontos bejelentést is tett. Elmondása szerint egyre nagyobb port kavar a vadkár az ágazati szereplők körében. Ennek igazolására pontos számokat hozott arról, hogy Magyarországon mekkora vadállomány létezik a legújabb becslések szerint. Hatvan év alatt az öt nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) létszáma legkevesebb ötszörösére nőtt, napjainkban 17-szer több nagyvadat lőnek ki, mint az 1960-as években. Ezek a lejelentett számok, viszont a kutatók becslése ennél még magasabb vadlétszámot mutat. Tudományos számítások szerint összesen mintegy 800 ezer nagyvad él hazánkban, ez a felduzzadt állomány évente 1,4 millió tonna szálas, lédús és szemes táplálékot fogyaszt el - ismertette a részleteket a NAK elnöke. Ebből az 1,4 millió tonnából 0,1 millió tonna a vadászatra jogosultak által kijuttatott vadtakarmány, és becslések szerint 700 ezer tonnányi terményt esznek meg a vadak.

Arra is emlékeztetett Győrffy Balázs, hogy a gazdálkodók évente 3 milliárd forintnyi kompenzációt kapnak a károkra, vagyis a gazdálkodók esetében az egyenleg -18 milliárd forint. Kitért továbbá arra is, hogy vannak pótlólagos költségek is, amelyet a vadak miatt vállalnak fel a gazdálkodók. Példaként említette, hogy ma már erdőt felújítani nem lehet kerítés nélkül.

Ezen kell változtatni és ebben az agrárgazdasági kamara aktív szerepet kíván vállalni.

Célként fogalmazta meg, hogy annyi nagyvad legyen az országban, amennyit el tud tartani a vadászszakma. Ennek eszköze lesz, hogy a kamara egy céget alapít, amely meg fogja vásárolni a gazdálkodók jogos vadkár követeléseit. Ezzel az a cél tulajdonképpen, hogy megváltozzon az az erőtér, ami szerint a vadászatra jogosultak erőfölényben vannak a gazdálkodókkal szemben. Jelenleg ugyanis a vadkár megtérítését a termelők a vadászatra jogosultakon nem, vagy csak nagyon nehezen, illetve hosszú idő alatt tudják érvényesíteni. Ez pedig számukra likviditási gondokat is okozhat.

Megítélése szerint ez az új felállás csak azoknak okoz problémát, akik eddig nem fizették valós összegen a vadkárt. Azt is szeretnénk elérni, hogy a vadászatra jogosultak elgondolkodjanak azon, hogy kell-e ennyi vad Magyarországon - tette hozzá a kamara elnöke, aki azt is elárulta, hogy harmadik generáció óta vadász és személy szerint szenvedélyesen szereti ezt űzni. Azonban nem látott még olyat, ahol a mennyiség növekedése a minőség javulásával járt volna együtt. Ezért ha szigorúan szakmai alapon közelítjük meg az állománycsökkentés kérdését, akkor az pozitív hatással lehet a vadászkörökre, a minőség javulásán keresztül - érzékeltette az elnök, aki előadását azzal zárta, hogy

a következő években arra készülünk, hogy a gazdálkodók rendelkezésére állunk a jogos vadkár esetében is.

A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Címlapkép forrása: Agrárszektor

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?