agrarszektor.hu • 2023. november 29. 16:03
Az Agrárszektor 2023 Konferencia első finanszírozói kerekasztalbeszélgetésében a banki vezetők osztották meg gondolataikat arról, hogy mi vár a magyar gazdaságra, milyen kamatkilátásokkal számolhatnak a mezőgazdaságban érdekelt cégek. Konszenzus volt a szakemberek körében abban, hogy a jövőben a szektorban működő cégeknek is fókuszba kell helyezniük a zöld átmenetet, a fenntarthatóságot, amikor finanszírozási kérdésekben döntenek. A második banki vezetői panelbeszélgetésben már az került a terítékre, hogy az agrár- és élelmiszeripari cégek milyen konkrét finanszírozási lehetőségekre számíthatnak a közeljövőben.
Jövőre 3-4% körül növekedhet a magyar gazdaság és ehhez 5-6% közötti átlagos infláció társulhat. A 2024-es év határozottan jobb lehet a magyar gazdaság számára az ideinél, tekintettel a gazdaság várható növekedésére és az infláció mértékére - hangzott el a konferencia "Háborús sokkhatás után a magyar gazdaság - Makrogazdasági környezet, banki finanszírozási feltételek, új hiteltermékek az agrárvállalkozások számára" című kerekasztal-beszélgetésben, amelyet a banki vezetők a magyar gazdaság kilátásainak ismertetésével kezdtek - írja a Portfolio.
A magyar gazdaság kilátásai
Cselovszki Róbert, az Erste Bank Hungary vállalati és pénzügyi piacok vezérigazgató-helyettese úgy fogalmazott, hogy az idei kisebb visszaesés után várhatóan jövőre 3,4%-kal bővül a magyar gazdaság, mindez 5,4%-os infláció mellett valósul meg. Az árfolyamban pedig nem számolnak nagy változással, 385-ös EUR/HUF szinteket várnak.
Laurinyecz Anita, az UniCredit Bank Hungary igazgatójának elmondása szerint a banki elemzőik az idei évben 0,5%-os visszaesést várnak, mely után 3,3%-os GDP-bővülés jöhet jövőre. Emellett az éves átlagos infláció mértéke jövőre 6,6% lehet, és ehhez egy év végi 398 forintos euróárfolyam adódhat.
Szabó Balázs, a CIB Bank vezérigazgató-helyettesének ismertetése szerint a bank szakemberei szintén stabil euróárfolyamot várnak. A 2024-es GDP-növekedés 3% alatt lehet, míg az inflációt 4,8%-ra várják a CIB-nél - tette hozzá.
Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank igazgatója szerint 2024-ben kereken 3% lehet a magyar gazdaság növekedési üteme, a pénzromlás átlagos jövő évi mértéke 5,8% lehet. Az árfolyamot pedig 380 környékére várják jövőre.
Az most aktuálisan a legfontosabb kérdés a finanszírozás terén, hogy a támogatott hitelek kifutását mivel pótolják az agrárgazdaságban érdekelt cégek. Több banki szakember egyetértett abban, hogy a jövőben felértékelődhet az euró alapú hitelezés jelentősége a szektorban, főleg azok számára lehet ez valós alternatíva, ha van természetes eurófedezet. Abban is konszenzus bontakozott ki a panelbeszélgetők körében, hogy a magas kamatok csak az egyik eleme annak, hogy a hitelezési aktivitás hogyan alakul a szektorban. Mára már észrevehető szintre emelkedett a cégek gazdálkodásában a kamatkiadás, főleg ha hozzávesszük az energiaköltségek emelkedését, a munkabérekre nehezedő nyomást. Együttesen ez már nem kis feladat és kihívás a megszólalók szerint.
A hitelezést nem a bankok fékezték be, hanem a magas kamatok, amivel a kamatemelkedések miatt az ügyfelek találkoztak
- jelezte Laurinyecz Anita, aki szerint a jövőben a finanszírozás fókuszában a zöld átmenetnek kell állnia. Azt javasolta, hogy ebbe az irányba tereljék az ágazatban dolgozó cégek az üzleti működésüket.
A "Kedvezményes agrárforrások a túléléshez és a növekedéshez: előnyös hitelkondíciók, támogatott hitelek, újabb agrárhitelprogramok" című következő kerekasztal-beszélgetésben Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója elmondta, saját tapasztalatai alapján, hogy teljesen más habitussal gazdálkodnak a nyugat-magyarországi és kelet-magyarországi agrárvállalkozók, a nyugat-magyarországi cégek sokkal üzletiesebben gondolkodnak. Emlékeztetett arra, hogy ez nyugat-európai hatásokat tükröz: jelenleg a tömegtermelés kiszervezése zajlik Európából, nem az tehát a jövő a magyar ágazatnak sem, hogy alapanyagokat termelünk és ezt exportáljuk - vélekedett. Hollósi Dávid arról is beszélt, hogy tavaly sikerült átadni a piacnak az áremeléseket, de előbb-utóbb a magyar élelmiszeripar hatékonysági problémái elő fognak jönni.
Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója erre reflektálva kiemelte, hogy az áremelésekben valóban tükröződött az élelmiszeripari cégek árazása és ez pedig beépült az inflációba. Azt is hangoztatta, hogy a gazdasági növekedés alapfeltétele a hitelezés, enélkül credit crunch van. Vannak bizonyos kamatszintek, amelyek egy kkv-nak betonfalat jelentenek.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy a növénytermesztés üzletágában a garantált hitelállomány értéke idén a tavalyi évhez képest 25%-kal bővült, az állattenyésztés esetén viszont ez az összeg nem éri el a tavalyi szinteket. Ez azért is fordulhatott elő, mert tavaly jelentős beruházások valósultak meg az élelmiszeriparban és állattenyésztésben. A növénytermesztést tehát kiugró mértékben finanszírozták idén eddig a bankok - ismertette. Herczeg András azt is megemlítette a beszélgetés során, hogy ebben a szektorban a támogatott hitelek aránya 2011-ben 1% volt, mostanra ez az arányszám 88%-ot ér el.
Demeter Zoltán, a K&H Csoport Agrárüzletág vezetője arra hívta fel a figyelmet a piaci trendek kapcsán, hogy az állattenyésztés tekintetében a fenntarthatóság kérdései sokkal erősebben fognak megjelenni. Ez pedig azt vetíti előre, hogy szükség van ebben a szegmensben új beruházásokra. Ehhez viszont kellenek a jó évek, hogy a cégek erőt gyűjtsenek a beruházásaikhoz - mondta.
Krisán László azt is kiemelte, hogy bár fontos az óvatos kamatpolitika, de a magas szinten tartott kamatok konkrét gátjai a finanszírozásnak és a vállalkozói hitelezésnek, hiszen a piaci alapú banki finanszírozás és annak kamatszintje nem kifizethető. Ezért szorgalmazzák a vállalkozók a nagyobb léptékű kamatcsökkentést. A támogatott hitelek ma az egyetlen működő dolog, és továbbra is ezek jelentik az egyetlen alternatívát a vállalkozások számára. Egy hiteltermék vonzereje nemcsak a kamat mértékéből táplálkozik, hanem a feltételeiből és a rugalmasságából is - húzta alá. Reagálva a bankok hitelezési hajlandóságára kiemelte: a megfontolt hitelezés és a satufék között van különbség. Ha most Magyarországon a hitelezés esetében nem is beszélhetünk satufékről, de akkor is jellemzi a bankok működését a túlzott óvatosság - jelezte.
Hollósi Dávid úgy vélekedett, hogy banki tapasztalataik szerint az agrárium szereplői nem tudnak 10% feletti hitelkamatot elviselni, csak a nagyobb piaci szereplők. Részletes adatokat is behozott a beszélgetésbe: idén 6100 hitelszerződést kötöttek az agrár és élelmiszeripar szektorban, ennek összértéke 310 milliárd forint, a hitelek átlagos értéke 50 millió forint volt.
Demeter Zoltán azt is felvetette kérdésre válaszolva, hogy a bankszektor nem ezért vizsgálja részletesen a szektorban működő vállalkozás hitelképességét, bankképességét, hogy kötekedjen, hanem mert alapvetően védi a betétesek pénzét, és kockázatot elemez és kezel. Megjegyezte: 2-3%-os banki hitelmarzs mellett nem sok hitelügylet bedőlése fér bele, ha a bank azt akarja, hogy a hitelezési modell működőképes és fenntartható legyen.
A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Portfolio