Készülhetnek a gazdák? Jönnek a drasztikus növényvédőszer-csökkentések?

Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián elmondta, hogy a nagy növényvédőszer-gyártók az uniós jogszabályok és stratégiák alapján még 2020-ban önkéntes kötelezettségvállalásokat tettek, amelyekre 2030-as határidőt szabtak maguknak. Mindezeket a célokat a CropLife Europe fogalmazta meg, amely a gyártók közös érdekképviseleti szervezeteként működik az Európában , és 23 vállalat, valamin 32 nemzeti szövetség a tagja. A szakember beszélt arról is, hogy a növényvédelem területén a legfontosabb kihívásokat jelenleg a hatóanyagok kivonása, az Európai Zöld Megállapodás, a biodiverzitás stratégia, a Termőföldtől az asztalig stratégia, a Közös Agrárpolitika AKG tekintetében megállapított negatív listája, a fenntartható peszticid használatról szóló rendelettervezet (SUR), a az Unió kémiai biztonsági stratégiája (CSS) és a zöld szervezetek által az érzelmekre alapozott kampányok jelentik. Görög Róbert elmondta, hogy a fenntartható peszticid használatról szóló rendelettervezet szavazása eredménytelenül zárult le az Európai Parlamentben, a javaslat elfogadásához nem lett meg a szükséges többség. A szakember beszélt arról is, hogy a jövő mezőgazdaságában egymás mellett léteznek majd a biopeszticidek, a digitalizáció és a precíziós megoldások, a biotechnológia és a hagyományos növényvédő szerek.

A megoldás azonban csak az integrált növényvédelem lehet

- emelte ki Görög Róbert.

Mi a várható a fenntartható növényvédőszer-használatról szóló uniós szabályozás terén?

Gábriel Géza, az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettese szerint egyelőre még nem lehet tudni, mit hoz a jövő. A szakember szerint az ügyben jelenleg tökéletes patthelyzet van: az Európai Parlament november végén nem szavazta meg a tervezetet, de el se utasította, azonban addig, amíg az EP nem foglal állást, addig semmit se lehet vele kezdeni. Gábriel Géza beszélt arról is, hogy a fenntartható peszticid használatról szóló tervezetet valójában a zöldek szavazták le, mert a módosító javaslatok által felhígult változatot már nem tudták elfogadni. A főosztályvezető-helyettes kifejtette, hogy az Európai Parlamentben az ilyen jellegű szavazásokon vannak olyan nagyobb tagállamok, akik kevesen is tudnak a döntést blokkoló kisebbséget alkotni.

Ezek a nagyok szigorúbb, ambiciózusabb szabályozást szeretnének, mindenképpen kikényszeríthető jogállami célokkal, bizonyos területeken teljes növényvédőszer-tilalommal. Mások azonban azt szeretnék, ha az egy hektárra jutó növényvédőszer-felhasználást vennék figyelembe a szabályozás során, ha csökkentésről kell dönteni. Akik - és Magyarország is ide tartozik - ezt szeretnék, ott a felhasználás az uniós átlag alatt van

- mondta el Gábriel Géza.

A szakember elmondta, hogy a spanyol elnökség ambiciózus volt, de azóta letettek arról, hogy bármi változást érjenek el. Gábriel Géza szerint idén már nem fog döntés születni ezen a téren, jövőre meg jönnek az európai parlamenti választások, ami ugyancsak jelentős változásokkal járhat az EU-ban.

Az elmúlt három évben óriási volt a bizonytalanság a növénytermesztésben, és egyáltalán nem lett könnyebb a termelők helyzete. Erről már Majoros Máté, az Aranyszarvas Zrt. vezérigazgatója beszélt, aki kifejtette, hogy a gazdák helyzetét alapvetően befolyásolja, hogy fontos, a tevékenységüket és működésüket érintő kérdésekben csak részinformációkkal rendelkeznek. Amíg nincsenek pontos információk, addig a termelők megpróbálnak túlélni és betartani minden szabályt - mondta a szakember. Vajda Beáta, a Bayer Hungária Kft. Crop Science üzletágának marketing vezetője is elismerte, hogy jelenleg nehéz az új rendelkezéseknek eleget tenni. Ráadásul lehet, úgy fogják az előírásokban szereplő számokat teljesíteni, hogy a tényleges rendeletet meg se alkotják. A szakember hangsúlyozta, hogy az ágazatban egyre fontosabb az okszerű növényvédőszer-használat, amihez az is kell, hogy a termelők partnerek legyenek.

Minden cégnek érdeke a fenntarthatóság. Azonban ezekre az előírásokra az innováció lehet a válasz, az viszont idő- és forrásigényes. A rendelettervezet elutasítása azonban lehetőségeket is rejt magában: most elindulhat egy diskurzus és teret nyerhet a fenntarthatósági szemlélet

- mondta Vajda Beáta.

Gábriel Géza hozzátette, hogy a rendelettervezet kapcsán az Európai Bizottság is elismerte egy hatástanulmányban, hogy egyelőre nincsenek alternatívák a kémiai növényvédő szerekre. Márpedig ezek kifejlesztése, piacra dobása, felhasználók kezébe adása nélkül nem lehet hatóanyagokat és szereket csak úgy betiltani. A szakértő rámutatott, hogy az integrált növényvédelemnek része a kémiai növényvédelem is: amíg nincsenek biztonságos alternatívák, addig kellenek a növényvédő szerek.

Milyen irányba haladnak a fejlesztések?

Vajda Beáta szerint az integrált növényvédelemnek három pillére van: az innováció, a növénynemesítés és a biológiai megoldások. A szakember beszélt arról is, hogy a klímaváltozás következtében az időfaktor komoly tényezővé lépett elő, és az aktuális trendeket követve minden cég elkezdett biológiai megoldásokon dolgozni. Vajda Beáta szerint a növénytermesztési ágazat szempontjából kulcsfontosságú, hogy klasszikus hatóanyagok megmaradjanak, vagy legyen alternatívájuk. A szakember továbbá a költségek optimalizálását emelte ki, hogy kevesebb növényvédő szer menjen ki egy hektárra. Majoros Máté rámutatott, hogy napjainkra elmúlt a kiszámítható inputanyag- és terményárak kora, a gazdasági környezet számos tényezőnek van kitéve, és nem mindegyiken tudnak változtatni. Az Aranyszarvas Zrt. vezérigazgatója beszélt arról is, hogy fokozatosan érkeznek az ágazatba a precíziós megoldások, amelyekkel pontosabban, precízebben, és kevesebb inputanyagot felhasználva lehet termelni.

Elő kell venni a szaktudást, számolgatni kell, használni kell a biológiai és technológiai/robotikai elemeket, amik vannak. Ha nem használjuk a termelést költséghatékonyabbá tevő megoldásokat, akkor magunkra vessünk

- mondta Majoros Máté.

A szakember beszélt arról is, hogy a szükséghelyzeti engedélyezések mutatják, melyek az ágazaton belüli legégetőbb problémák. Majoros Máté felhívta a figyelmet a kiskultúrás termelés problémájára: hogy vannak olyan kisebb kultúrák, ahol technológiai hiányosságok alakultak ki, hiszen egy egy adott növényvédelmi problémára nincs engedélyezett növényvédőszer. Most indulnak az új támogatási ciklusban a KAP zöld céljai, lehet, meg kellene várni ezek eredményét - tette hozzá a szakember.

Hogyan lehet fellépni a hamis és illegális termékek ellen?

Majoros Máté szerint a termelők keresik a jó ár-érték arányt, és sokan vannak, akik megpróbálnak „okosba” működni. A hamisítás és az illegális termékek kapcsán a szakértő szerint a nem EU-s teremékeknél komoly kockázat. De még ha valóban azt a szert is veszi a termelő illegálisan, amit akart, akkor sem tudhatja, hogy azt biztonságosan és rendesen tárolták-e. Majoros Máté ugyanakkor úgy látta, hogy ha a termelők olyan rendszerben tudnak termelni, ahol lehet előre látni és tervezni, akkor vissza fog szorulni az illegális növényvédő szerek. Gábriel Géza szerint bűn mindig lesz, ez ellen pedig csak a hamisítás és az illegális forgalmazás elleni kemény fellépés hozhat eredményeket.

Jelentős áremelkedések voltak a növényvédő szereknél is

Vajda Beáta elmondta, hogy az áremelések nem kerülték el a növényvédő szereket sem. Ehhez az olyan külső körülmények is hozzájárultak, mint a pandémia, az orosz-ukrán háború és az energiaárak emelkedése. Amire sokan nem gondolnak, hogy a kutatás-fejlesztés is nagyon drága – mondta a szakember, aki szerint az elkövetkező időszakban tudatos tervezés és fegyelem kell a termelői oldalról ahhoz, hogy túléljék ezeket a nehéz időket. Majoros Máté rámutatott, hogy a növényvédőszer-gyártók csináltak csomagokat, de ha a termelők ezek elemeit egyesével olcsóbban be tudták szerezni, akkor megtették. A termelők mindig az olcsóbb megoldásokat fogják választani - vélte a gazdálkodó.

Mit lehetne csinálni, hogy 3-4 évente ne legyen pocokhelyzet?

Gábriel Géza szerint a pockok felszaporodása ellen elsősorban kemény hidegek kellenének, nedves telek, sok csapadékkal. A szakember azt is elmondta, hogy egyre kevesebb a rágcsálók ellen felhasználható szer, és ha nem lesznek biztonságos és rendelkezésre álló hatóanyagok, ezek hiányában csak az időjárás kezelheti ezeket a helyzeteket. Majoros Máté azt tapasztalta, hogy a pocok gradáció természetes folyamat része, de a mostani felszaporodás több szerencsétlen körülményből kifolyólag alakult ki. A szakember szerint a kártevő természetes ellenségeinek megfelelő élőhelyekre lenne szükség a mezőgazdasági hasznosítású területek mentén, erdősávok telepítésére és egyéb, a ragadozókat támogató intézkedések meghozatalára.

Újabb 10 évet kapott a glifozát

Vajda Beáta szerint üdvözölendő a glifozát uniós használatának valószinűsíthető újbóli megújítása. Mint mondta, egy nagyon átpolitizált folyamat végén egy tudományos döntés születhetett. A készítményeket most a tagállamok újraengedélyeztetési eljárásnak fogják alávetni. Lesznek országok, ahol szigorítják majd a felhasználást, máshol teljesen betiltják majd a glifozát tartalmú szereket. A szakember szerint Magyarországon megmaradnak a készítmények, csak minimális változások várhatóak az engedély okiratokban, valószínűleg a dózisok lesznek maximalizálva.

A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Portfolio