Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságában már megvolt a földhasználati szabályozásról vita, a törvénymódosító tervezet már a parlament előtt van. Erről Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára számolt be a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián, aki hozzátette, hogy reményeik szerint az Országgyűlés még idén elfogadja a javaslatot, ami 2024. január 1-jén hatályba is léphet. A módosítások a földvédelemre, a földforgalomra és az osztatlan tulajdonú földekre vonatkozó egyes rendelkezéseket fogják érinteni. A szakember ezek közül kiemelte a zártkerti ingatlanok hasznosításával, illetve a hasznosítás elmaradásával kapcsolatos változásokat, amelynek során az ingatlan fekvése szerinti település jegyzője jelzéssel élhet az építésügyi hatóság felé, amely köteles a megfelelő eljárást lefolytatni.

Andréka Tamás beszámolt az öntözhető területek védelmében hozott egyes rendelkezések módosításairól, a szomszédos földekre vonatkozó új szabályokról, a más célú hasznosítás tilalma alóli új kivételekről és a rizstelep létesítéséről is. Ez utóbbival kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy ez a minisztérium kísérleti projektje, melynek célja, hogy az ilyen területnek elismert, legalább 1 hektár összterületű földeken 3 évből legalább 1 évben rizst vagy indián rizst termesszenek. Andréka Tamás elmondta, hogy a rizstelepként elismert földek haszonbérletének időtartama legfeljebb 25 év lehet majd. A szakember hozzátette, hogy ez a kísérleti projekt az öntözhető területeknél is használható lesz majd, ha beválik. Az Agrárminisztérium államtitkára ismertette az egyes, termőföldekkel kapcsolatos eljárások tervezett változásait is, különös tekintettel a földvásárlás és haszonbérlet, valamint elővásárlás és az előhaszonbérlet eseteire. Andréka Tamás végezetül beszámolt az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésével kapcsolatos jogszabályváltozásokról, a volt haszonbérlő fogalmának változásáról, az első 10 hektár vásárlásával kapcsolatos rendelkezésekről és a „Földet a gazdának!” program folytatásáról.

2023-ban is nyugodt volt a földpiac Magyarországon

A kerekasztal-beszélgetésen arra a kérdésre, hogy 2023-ban megindult-e a földforgalom Magyarországon, Andréka Tamás elmondta, az Agrárminisztériumnál csak az állami földek értékesítését látják, így ő ezekkel kapcsolatban rendelkezik információkkal. Az államtitkár közölte, hogy az árverések magas kikiáltási áron indultak, de ez egy tudatos lépés volt az állam részéről: pénzhez akartak jutni. Az aukcióra bocsátott ingatlanok 50%-át a nyári értékesítési körben megvásárolták, amit pedig nem, annak nagy része a második értékesítési körben ment el. Azoknál a földterületeknél, amelyeket másodjára sem sikerült eladni, levonhatták a következtetést, hogy azok alighanem túlárazottak lehetnek.

Németországban az elmúlt időszakban az összes földmennyiség 0,5%-a cserélt gazdát, amire ott azt mondják, nyugodt volt a földpiac. Magyarországon ez az arány 0,9%-os volt, tehát el lehet mondani, hogy itthon is nyugodt volt a földpiac

- mondta el Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Zrt. igazgatója.

A szakember hozzátette, hogy Magyarországon a gazdák érdekeit jól védik az agrárkamarák, mert csak az válhat tulajdonossá, aki is művelni akarja a földet. A földbérlettel kapcsolatban már kevésbé volt elégedett, mint mondta, a szántók több mint 53%-a bérbe van adva hazánkban, talán meg kellene nézni, hogy mekkora pénzösszeg áramlik így ki az országból, és hova. A földárak és földbérletárak kapcsán azonban megjegyezte, hogy míg Magyarországon 25-26 év a megtérülése egy földbérletnek, ez Hollandiában 120 év körül, Nagy-Britanniában pedig 80 év fölött van. Tóth Emil, a Sárrét Kft. cégvezetője úgy látta, hogy a földek eladása általában öröklés után szokott történni, a józan, gyakorlatias emberek pedig azt a földet szeretnék megvenni, amit addig béreltek. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy bár a földárak folyamatosan mennek felfelé, ezek a pénzösszegek nem a gazdaságból mennek ki, mivel ezek magánszemélyek egymás közti üzletkötéseiből származnak. Tóth Emil szóvá tette, hogy az elmúlt években 4-5-6 millió forintra nőtt egy hektárnyi föld ára, de az állami árveréseken is hasonló, 4,5-5 millió körüli árak voltak.

Átlagosan már 3-3,5 millió forintba kerül most egy hektár föld. Ha csak évi 100 ezer forint haszon van rajta, már 30-35 év alatt térül meg

- emelte ki Tóth Emil.

A régióban Magyarországon a legdrágább a föld bérlése

Tóth Emil elmondta, hogy néhány éve még 80 ezer forint volt egy hektárnyi föld bérlése, de mostanra már 100-120 ezer forint körül járnak az árak. Ezzel Magyarország uniós szinten a középmezőnybe tartozik, de ha a régiót nézzük, nálunk a legmagasabbak a bérleti díjak. A szakember szerint a 100-120 ezres bérleti díj túl magas, hiszen ezen osztoznia kell a föld tulajdonosának és a használójának. Tóth Emil a vételi árakat ezért nem bolygatná, de a földbérlet szabályozásába valahogy belenyúlna. Mint mondta, mostanra már a hektáronkénti 100 ezer forintos nyereségnek is örülni kell, ugyanakkor gépkezelőt nem lehet 400 ezer forintos fizetés alatt találni. Ezzel kapcsolatban Zászlós Tibor rámutatott, hogy a termelők gondolkodásmódjában van egy alapvető különbség: mindenki, aki földet akar venni és gazdálkodni akar, az olcsón akarja. Amint azonban ténylegesen megszerezte a földet, az az érdeke, hogy az minél többet érjen. Azzal a Mezőfalvai Zrt. igazgatója is egyetértett, hogy rendkívüli módon emelkednek a bérek Magyarországon, miközben nincs munkaerő: az állattenyésztésben egyszerű, fizikai munkára lényegében nem lehet embert találni.

Milyen jövedelmezősége lehet a növénytermesztésnek?

Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. vezérigazgatója szerint az elmúlt időszakban a temelőknek újra kellett gondolniuk a beruházásaikat, és dönteniük kellett arról, mit valósítsanak most meg, és mit napolhatnak el, illetve amit későbbre csúsztatnak, azt meddig tolják el. A szakember rámutatott, hogy ha a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége alacsony lesz, a gazdák nem fogják tudni megfizetni az embereiket.

Ez pedig nagyobb probléma, mint a beruházások eltolása. A mezőgazdaság jelenleg nem tud a gyárak kezdő fizetéseivel konkurálni

- emlékeztetett Czina Ferenc.

A repcével kapcsolatban a szakember elmondta, hogy az a legjobb elővetemény a búzának, amit most 180 ezer hektáron vetettek Magyarországon. De hogy ebből mennyit fognak megenni a pockok, az jó kérdés. Czina Ferenc a pockok felszaporodása kapcsán kiemelte, hogy ez 10 évente elő szokott fordulni, az azonban nem életszerű, hogy most lyukkezeléssel próbálják megoldani a problémát. Ezzel egyetértett Zászlós Tibor is, aki elmondta, hogy a térségükben az AKG-s területeket már júniusra tarra rágta a pocok. A szakember úgy látja, hogy senkinek nem szabad megmondani, hogy szántson-e, vagy sem, de azzal sem lehet vitatkozni, hogy a pocok ellen kell. A szakértők megvitatták a napraforgó vetésterületének várható változását is. Tóth Emil szerint ez a növény benne van az alap vetésforgóban, így ezt termelni kell. Ha az embernek van egy több éves vetési terve, attól nem tud eltérni. Czina Ferenc is úgy látta, hogy a vetésforgó miatt a napraforgó hazai vetésterülete nem nagyon tud tovább nőni, ennél a mostani 700-800 ezer hektárnál várhatóan nem lesz sokkal több.

Mi a helyzet az öntözésfejlesztés terén?

Kövesdi Ádám, a Magtár Kft. kiemelt vevőinek ügyfélmenedzsere elmondta, hogy a jövőben a földértékesítésnél, földvásárlásnál erősen lehetne szelektálni az alapján, hogy az adott terület öntözhető-e, vagy sem. A szakember a most lezárult öntözésfejlesztési pályázatot úgy értékelte, hogy az eleinte nem volt sikeres, de az öntözési közösségek létrejötte változást hozott a helyzetben. Kövesdi Ádám emlékeztetett, hogy bár nem minden régióban lehet az öntözést fejleszteni, ahol igen, ott az – támogatott konstrukcióban – a legrövidebb idő alatt megtérülő beruházásnak számít, még a jelenlegi kamatszintek mellett is. A beruházás megvalósítási ideje azonban már más lapra tartozik.

Minimum négy év kell ahhoz, hogy egy öntözési beruházás ténylegesen is megvalósuljon, mivel az engedélyezési eljárás hosszúra tud nyúlni. Nincs más megoldás, időben el kell kezdeni ezeket a projekteket

- mondta Kövesdi Ádám.

A téma kapcsán Tóth Emil rámutatott, hogy a földbérlet nem érzelmi alapon működik, és mivel legfeljebb 5 évre kötik a bérleti szerződést, ilyen körülmények között nem lehet 25-30 év alatt megtérülő beruházásokat eszközölni. A szakember szerint az öntözés lényege nem az lenne, hogy mindig van víz és minden évben rekordokat dönt a betakarított termés mennyisége, hanem az, hogy a termelő kiszámíthatóan és állandóan tud egy fix termést hozni a földjein, akár aszályban is.

Milyen lesz a jövőben a földeken?

A jövő növénytermesztését illetően Zászlós Tibor megismételte, hogy a vetésforgót nem lehet 1-2 év alatt felforgatni. Jelenleg a napraforgó, a repce, a kukorica és a búza mind-mind veszteséges, mégis el fogják vetni a következő szezonban is, mert a vetésszerkezeten nem lehet változtatni. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a legutóbbi agrárcenzus alapján a hazai gazdaságok 74%-a csak növénytermesztéssel foglalkozik, és ezek csaknem kétharmada csak gabonát termeszt. Ezen pedig változtatni kell – szögezte le Zászlós Tibor. A talajművelés szükségessége kapcsán a szakemberek határozottan azt a nézetet képviselték, hogy kell a szántás, és nemcsak a pockok miatt. Ahogy Andréka Tamás rámutatott,

mostanában elég sok csapadék hullott. Ahol szántottak, ott ez beszivárog szépen a talajba, ahol viszont nem szántottak, ott áll a belvíz.

A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Portfolio