agrarszektor.hu • 2023. december 3. 10:30
Tizedével csökkent a szarvasmarha-vágások volumene január és szeptember között, és kisebb mértékben csökkent a sertésvágás is. Érdemben növekedett ugyanakkor a baromfivágás volumene, amelynek motorja elsősorban a csirke-termékpálya volt, miközben a pulykavágás nagyott esett. Mintegy nyolcadával bővült a kisebb jelentőségű juhvágások száma is.
A hazai vágóhidakon közel 307 ezer tonna sertést és több mint 376 ezer tonna baromfit vágtak 2023 első három negyedévében - hasított súlyt, baromfinál vágott, tisztított súlyt figyelembe véve.
Darabszámot tekintve 10,3 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 2,3 százalékkal kevesebb sertést és 7,3 százalékkal több baromfifélét vágtak 2023 első három negyedévében 2022. január–szeptemberhez képest.
A baromfifélék csoportjában a pulykavágás számottevően (–16,8 százalék) visszaesett, a liba- és a kacsavágás azonban – az alacsony bázishoz képest – erősödött (+19,4 és +18,8 százalék) ebben az időszakban – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből.
Tizedével csökkent a marhavágás
Szarvasmarhából 66,5 ezer darabot vágtak le 2023 első három negyedévében, 10,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 34 ezer, hasított súlya 17 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly is több mint 10 százalékkal maradt el az egy ével korábbitól.
A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 3700 tonna felett alakult 2023. január–szeptemberben, míg a legmagasabb havi érték – az áprilisi – meghaladta a 4200 tonnát. A levágott szarvasmarhák 63 százaléka tehén, 18 százaléka bika volt. A tehenek vágása 9,5 százalékkal, a bikáké 15,3 százalékkal csökkent, míg az üszők vágása 5,8 százalékkal nőtt a darabszám alapján 2023 első három negyedévében a bázisidőszakhoz képest.
A KSH adatai alapján Magyarország a több mint 43 ezer tonna export mellett közel 10 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2023 első nyolc hónapjában. Az export volumene 5 százalékkal mérséklődött, míg az importé több mint 22 százalékkal nőtt a 2022. I–VIII. havi értékhez képest.
Az élőmarha-export főként Koszovóba, Törökországba és Ausztriába irányult, a kivitel több mint 47 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Dániából, Németországból és Ausztriából érkezett 2023. január–augusztusban. A Dániából szállított élő marha mennyisége ugyanekkor meghaladta a teljes behozatal 30 százalékát.
A KSH-adatok szerint a szarvasmarhák összlétszáma 879 ezer darab volt 2023. június 1-jén. Az állomány 2022 júniusa óta 26,7 ezer darabbal, 2022 decembere óta 9,3 ezerrel csökkent. A tehenek száma 421,9 ezer volt 2022. június 1-jén, 5300-zal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Kismértékben csökkent a sertésvágás is
A magyarországi vágóhidakon 3 millió 279 ezer sertést vágtak le 2023 első három negyedévében, 2,3 százalékkal kevesebbet (–79 ezer darab), mint 2022. január–szeptemberben.
A levágott állatok élősúlya összesen 381 ezer tonna, hasított súlya 307 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly egyaránt 3,5 százalékkal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan 42 ezer tonna felett alakult, míg a legmagasabb havi érték, a márciusi megközelítette a 47 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első három negyedévi 50,7 ezerről – több mint 17 százalékkal – 41,8 ezer darabra csökkent a 2023. január–szeptemberi időszakban.
Az élő sertés kivitelének volumene 9,5 százalékkal csökkent, az import 11,2 százalékkal bővült 2023 első nyolc hónapjában 2022 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom 4 százalékkal növekedett.
Az export 19,9 ezer tonna, az import 49,5 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelnek közel két és félszeresét tette ki. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Szlovákiába és Ausztriába irányult a 2023. január–augusztusi időszakban.
A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,56 millió darab volt Magyarországon 2023. június 1-jén. Az állomány nagysága a 2022. júniusi létszámtól 155 ezer darabbal (–5,7 százalék) elmaradt, míg a 2022. decemberivel gyakorlatilag megegyezett (+2000 darab). Az anyakocák száma 150,8 ezer volt 2023 júniusában, az állomány egy év alatt 8 ezerrel csökkent (–5 százalék).
Az európai országok között – az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján – a 30 millió darabot jóval meghaladó sertésvágásával Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2023. január–augusztusi időszakban
Érdemben nőtt a juhvágás
A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma meghaladta a 35 ezer darabot 2023 első három negyedévében, ami 12 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból több mint 4100 darabot vágtak, amihez 203 tonna élősúly tartozott 2023. I–IX. hóban.
A KSH adatai szerint a juhállomány 922,2 ezer darab volt 2023. június 1-jén, 6,3 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbi létszámnál (–0,7 százalék). Az anyajuhok száma 2023 júniusában 696 ezer volt, 19 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, de közel 3 ezerrel több, mint a 2022. decemberi érték.
A baromfivágás is bővült
Baromfiból 165,5 millió darabot vágtak 2023 első három negyedévében, 7,3 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
A levágott baromfi élősúlya összesen 500 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 376 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét – darabszám alapján a 85 százalékát – a csirke tette ki, amelyből 140 milliót vágtak, 7,1 százalékkal többet, mint 2022. január–szeptemberben. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 2,3 százalék volt, a kacsáké 10,1. Vágókacsából közel 16,8 milliót, libából 2,5 millió darabot vágtak 2023 első három negyedévében.
Pulykából 3,7 millió darab került a vágóhidakra, 16,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában.
A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 34,5 millió volt 2023. június 1-jén, ami közel 4,7 millióval több, mint egy évvel azelőtt. Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján az európai országok közül (Törökország és az Egyesült Királyság nélkül) a 800 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte Franciaország és Spanyolország a 2023. január–augusztusi időszakban. A brexit előtti időszakra elérhető Eurostat-adatok szerint az Egyesült Királyság dobogós helyen szerepelt.