November 29-30-án rendezte a Portfolio Csoport a tizenegyedik Agrárszektor Konferenciát Siófokon, ami ma már az egyik legnagyobb és legrangosabb eseménynek számít a hazai agrárszakmai rendezvények sorában. A konferencia egyedülálló módon, kétnapos szakmai programmal tekintette át azokat a legjelentősebb és legaktuálisabb témákat, amelyek meghatározzák az agrárgazdasági szereplők eredményes üzleti tevékenységeit. A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázolt a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencia a programban szereplő témákat színvonalas szakmai előadásokkal és kerekasztal-beszélgetésekkel dolgozta fel, amelyekben a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtottak első kézből származó, releváns információkat.
Részvételi rekord, elsöprő siker és döbbenetes számok
A tizenegyedik Agrárszektor Konferencia hatalmas részvételi csúccsal zárult, az első nap 1300, a második napon pedig 800 résztvevő volt jelen az eseményen a siófoki Azúr Hotelben. Az egy helyszínen, két napon át tartó, 5 külön teremben zajló konferencián több mint 25 kiemelt téma, 40 óra szakmai program és 150 előadó várta a résztvevőket. A rendezvényen felvonult a hazai agrobiznisz teljes vertikuma, az eseményen mintegy 400 cég vett részt a két nap alatt. Az Agrárszektor 2023 Konferencia első napjáról készült galéria megtekintéséhez kattinst az alábbi képre:
A Portfolio Csoport 2023-ban is díjazta a legkiemelkedőbb és legsikeresebb agrárgazdasági szereplőket, és az év legfontosabb agráreseményén, a kétnapos Agrárszektor 2023 konferencián kiosztotta a Portfolio Agrárdíjakat. A rangos zsűri döntése alapján idén tíz kategóriában kerültek átadásra az év legjobb agrárgazdasági teljesítményeiért járó díjak. A nyertesek az alábbi cikkben olvashatók:
Ők lettek 2023-ban a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
Az első nap szakmai programja, valamint a Portfolio Agrárdíjak átadása után impozáns állófogadás és hatalmas buli várta a résztvevőket.
Mit hoz a jövő az összekuszálódott agrárpiacokon?
A konferencia az idén is egyedülállóan gazdag programkínálatot nyújtott a résztvevőknek, és valamennyi, az agrárágazati szereplők számára kulcsfontosságú és meghatározó témát napirendre tűzött. A rendezvényen kiemelt szerepet kapott, és külön szekció tekintette át, hogy a súlyos regionális piaci hatásokkal is küzdő magyar agrárgazdaság hogyan igazodhat a rendkívüli körülményekhez, milyen ártendenciákra számíthatunk a globális és az itthoni élelmiszerpiacon, illetve a hazai agrárium milyen stratégiákkal és termékekkel lehet versenyképesebb. A konferencia első előadását Nagy István agrárminiszter tartotta, aki elmondta többek között, hogy
arra kell számítanunk, hogy velünk lesznek a háború piaci hatásai, és a korábbinál alacsonyabb, de mégis magas szinten lesznek az inputárak. Bárhogy alakul is a háború, semmi sem tér már vissza a régi kerékvágásba. Alkalmazkodásra és minőségi előrelépésre van szükség. Piaci alapokon nyugvó, a tájegységi adottságoknak megfelelő termelést kell megvalósítanunk. Át kell gondolnunk a főbb szántóföldi növények mellett például a szója, a pillangós virágúak termelésbe vonását is. Burgányból 2030-ra önellótává kell válnunk.
Kulcsszerepben az agrárhitelezés
Külön szekció foglalkozott azzal, hogy a háborús sokkhatás után, milyen makropályára állhat a magyar gazdaság, és ez milyen változásokat hozhat a hazai agrárhitelezésben. Szó volt arról, hogy az agrárpiaci szereplők hogyan juthatnak olcsóbb forrásokhoz, milyen hitelkedvezményeket vehetnek igénybe és mely területeken indulhatnak újabb kedvezményes agrárhitelprogramok. A meghatározó hazai pénzintézetek csúcsvezetői beszámotak arról is, hogy a bankok az agráriumban milyen új hiteltermékekkel lépnek piacra és miként változhatnak a hitelfolyósítások fő feltételei és követelményei. Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke a szekcióban kiemelte, a készletek magasak, az exportlehetőségek viszont szűkösek.
Ki tudom jelenteni, hogy van olyan piacunk, amit jóformán teljesen elveszítettünk. Ilyen például az Észak-olaszországi piac, ahová a tésztáinkat exportáltuk. A minőségi gabonatermésünk is hagy maga után kívánnivalót, ezt is be kell vallani. Jobb és több kell. Nem beszélve arról, hogy a hazai termelés nagyban függ a szállítási költségektől is, ám ezek drasztikusan megugrottak.
Hatékony takarmányozási megoldások, precíziós gazdálkodás, energiakrízis és növényvédelmi kihívások
Szűkült az utóbbi időszakban az európai és a hazai takarmánypiac, mivel az állatállomány gazdasági és piaci okokból jelentősen csökkent. A meghatározó hazai takarmánygyártók külön szekcióban vitatták meg a fő takarmányozási trendeket, illetve azokat a modern termékeket és technológiai megoldásokat, amelyekkel hatékonyabbá tehetik állattenyésztési ágazataikat az agrárpiaci szereplők. Kiemelt helyet kapott a konferencián az energiakrízis, valamint, hogy mire számíthatnak az energiapiacon és hogyan köthetnek új szerződéseket az agrárvállalkozások. Emellett foglalkoztunk azzal is, lesz-e vagy nem drasztikus növényvédőszer-csökkentés, de fontos szerepet kapott a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció is.
Kiútkeresés a hazai élelmiszeriparban
Hatékonyságjavítás, integrált termelés, folyamatos fejlesztések, digitalizáció, robotizáció, exportképesség - ezen az úton kellene haladnia a magyar élelmiszeriparnak, amennyiben újabb sikersztorikat akar kitermelni
- hangzott el a konferencián. A témával kapcsolatos szekcióban szó volt arról, hogy az iparági vállalkozások a mai helyzetben hogyan növelhetik hatékonyságukat, ehhez milyen állami és egyéb fejlesztési programokat használhatnak fel. Szó lesz az élelmiszerpiaci trendekről, illetve a változó fogyasztói és kereskedelmi elvárásokról, illetve arról, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség mennyibe kerülhet a vállalatoknak.
Kérdőjelek a magyar állattenyésztésben, csapdában a hazai kertészetek, dróninvázió, kiújuló GMO-viták és az eredményes agrármarketing titka
Különösen kiszámíthatatlanná vált az utóbbi időszakban az állattenyésztés helyzete, és ez valamennyi meghatározó ágazatot kedvezőtlenül érintett. Külön szekcióban foglalkoztunk a meghatározó állattenyésztési ágazatok jövedelmezőségi kilátásaival, valamint azzal, mi vár a tejszektorra Magyarországon. Emellett téma volt a konferencián a hazai kertészeti ágazatban tapasztalható hektikus felvásárlási árak, illetve a sürgető fajtaváltás. Szó volt arról is, hol és hogyan alkalmazhatunk a mezőgazdaságban drónokat, hogyan lehet profitot növelni eredményes agrármarketinggel, illetve, hogy az Európai Bizottság javaslatcsomagja újabb éles uniós GMO-vitákat robbanthat ki azzal kapcsolatban, hol húzódik a határ a vetőmagnemesítés és a GMO között.
Mibe fektessünk, hogy sikeresek lehessünk az agráriumban?
A magyar agrárvállalkozásoknak minden alkalmat meg kell ragadniuk a fejlesztésre, különös tekintettel az oktatás és a tanulás terén - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2023 konferencián. A "Perspektivikus agrobiznisz: mibe fektessünk?" elnevezésű szekcióban résztvevő szakértők abban egyetértettek, hogy az elmúlt 2-3 év páratlanul nehéz volt mindenkinek, ugyanakkor úgy látták, az ágazat már túljutott a mélyponton. Kitértek arra is, mire kell odafigyelni a fejlesztések és beruházások terén, mely irányokba érdemes gondolkodni, de azt is kifejtették, érdemes-e most földet vásárolni.
Itt a siker titka? Ebbe éri meg most befektetni a magyar agrárbizniszben
Egy téma sem maradt ki a 11. Agrárszektor Konferencián
A Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencia idén is igyekezett a lehető legfrissebb és legaktuálisabb információkat nyújtani a résztvevőknek, emellett pedig hosszabb távú prognózisokkal is próbálta könnyíteni a vállalkozások sorsát leginkább befolyásoló gazdálkodási döntések tervezését és meghozatalát. A konferencia második napján külön szekcióban foglalkoztunk az új Közös Agrárpolitikával, illetve azzal, mit kell tenniük a termelőknek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb támogatáshoz jussanak az új rendszerben, valamint szó volt arról is, hogy mely alapok tartoznak az úgynevezett közvetlen kezelésű uniós források közé, és mely hazai agrárpiaci szereplők számára nyílhat esély a közvetlen forrásszerzésre. Kiemelt téma volt a fenntarthatóság a mezőgazdaságban és az innovációs forradalom az agráriumban is. A szakemberek megvitatták azt is, milyen feltételekkel kaphatnak forrásokat 2024-től a hazai agrárvállalkozások, illetve, mely új pályázatok jönnek a Vidékfejlesztési Programban.
Nem maradt ki a témák közül a műtrágyapiac sem, így külön szekció mutatta be a meghatározó műtrágyagyártók és -forgalmazók képviselőinek részvételével, hogyan változhatnak a közeljövőben a műtrágyaárakat leginkább befolyásoló tényezők, milyen árviszonyok alakulhatnak ki 2024-ben, illetve milyen kínálattal találkozhatnak a termelők. Emellett a második napon szó volt a szántóföldi növénytermelés jövedelmezőségi kilátásairól is 2024-ben.
Óriási változások várhatók a földpiacon: jön az új szabályozás?
El kell felejteni a korábbi szabályokat a műtrágya-piacon
Képek forrása: Agrárszektor/Portfolio
