A klímaváltozás kikényszeríti az új technológiákat

A magyar politika mindig büszkén emlegette a hazai mezőgazdaság komparatív előnyeit. Ebben igazuk is van, az ország területének 55 százaléka – 5.1 millió hektár – a mezőgazdasági terület, amely az Európai Unióban kiemelkedő arány. Ennek 82 százaléka a szántóterület, 16 százaléka gyep.

A komparatív előnyöket a kialakult termelési szerkezet nem engedi érvényesülni. Túlsúlyos az alacsony munkaerő-igényű és hozzáadott értékű búza és kukoricatermelés, a szántóterület 72 százalékán ezeket a növényeket termeljük.

A szőlő, a zöldség és a gyümölcstermelés folyamatosan hanyatlik. Az idősödő ültevények korszerűtlenek, magas a munkaerő igényük, gépesítésükre, az új mezőgazdasági technológiák alkalmazására kevés a forrás, mert a termelés jövedelmezősége is elmaradt a szántóföldi kultúrák mögött. A mára már egyértelművé vált klímaváltozás a termelési szerkezet módosítására is kényszerítheti a gazdákat.

A lemaradás nem csak a mezőgazdasági technológiákban keresendő

Számos oka van ennek a kullogásnak, ha például négy benchmark ország - Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Magyarország – adatait hasonlítjuk össze:

• Nálunk az egy hektárra jutó saját tőke nem éri el a négyezer eurót, Hollandiában ennek a tízszerese, Ausztriában a háromszorosa, Lengyelországban is több mint a duplája.
• A lemaradás oka az is, hogy nálunk a legkisebb az állattenyésztés részesedése a mezőgazdasági termelésből az összehasonlított országok között: a hollandoknál 52 százalék, az osztrákoknál 48, a lengyeleknél 39, nálunk csak 36 százalék. Itthon a mezőgazdasági vállalkozásoknak csak a 14 százaléka foglalkozik állattenyésztéssel, folyamatosan csökken az állatállomány. Szemléletes példája ennek a sertéstartás: három évtizede még több mint 10 millió sertést tartottak Magyarországon, most ennek a negyedét lehet összeszámolni.
• A földbirtokok elaprózottak, az átlagos szántóterület 29,8 hektár, a mediánérték ennél is kisebb, mindössze 5,1 hektár. A földterületek 53 százalékát bérlők használják. Ennek egyenes következménye, hogy a kicsi tulajdonosok nem érdekeltek a földhasznosításban, ráadásul 130-150 milliárd forintot vonnak ki bérleti díjként a mezőgazdaságból.
• A bérlők munkája sem elég költséghatékony, legalább is az összehasonlított országok között: egy eurót Hollandiában 44 centből állítanak elő, Ausztriában 52 centből, Magyarországon 59 centből, s ezzel megelőzzük Lengyelországot, ahol 67 centből.

A tudás hiánya nem támogatja az új technológiák alkalmazását

A legszomorúbb tény az, hogy a tudásintenzitás is alacsony Magyarországon. Az összehasonlított országok között Magyarország a kivétel. A jövő sem kecsegtet semmi jóval. Az idei évtől nem kell emelt szintű érettségi bizonyítványt szerezniük a felvételi vizsgára készülő diákoknak, eltörölték a minimális pontszámot és a kötelező nyelvvizsgát is. Csekély tudással is lehet egyetemre járni, s a diplomára is jelentős az esély, mert a fejkvótára alapozott finanszírozás miatt senkinek nem érdeke a diákok tudásának szigorú számonkérése.

Az alacsony tudásintenzitáshoz magas életkor párosul a mezőgazdaságot vezető szakembereknél, akik már kevésbé érdeklődnek az új mezőgazdasági technológiák iránt.

A KSH felmérése szerint a gazdaságokat irányítók átlagos életkora 57,9 év, a 40 évnél fiatalabbak aránya mindössze 10 százalék, a 65 évnél idősebbek aránya 35 százalék. Ennél is sokkal nagyobb baj, hogy még mindig több mint 100 ezer gazdaság van, amelyeket olyan vezetők irányítanak, akik mezőgazdasági végzettség nélkül, csupán a tapasztalataikra támaszkodnak. Reményre adhat okot, hogy megindult a koncentráció a hazai mezőgazdaságban is. A legfrissebb statisztikai adatok szerint 10 év alatt 100 ezer gazdaság tűnt el. Nyilvánvalóan a legkisebb, legkevésbé hatékony gazdaságok hagyták abba a termelést. A birtokméretek növekedésével együtt járhat a költséghatékonyság és a versenyképesség javulása, az új mezőgazdasági technológiák alkalmazása, amint azt a benchmark országok adatai is mutatják.

Zsebben az új technológiák leírása     

A digitális világban a naprakész tudás egyszerűbben elérhető. Ezt felismerve és alkalmazva kezdett a Szaktudás Kiadó Ház két évvel ezelőtt digitális szakmai kiadványok fejlesztésével foglalkozni. Jelenleg 150 digitális anyag már elérhető, letölthető, megvásárolható a szaktudas.hu oldalon. Az ár terjedelemtől, tartalomtól függően 1500-3000 forint. Kissé leegyszerűsített hasonlattal élve, egy kör sör ára a baráti társaságban. Csupán ennyit kell áldozni a szakmai ismeretek bővítéséért, az új mezőgazdasági technológiák megismeréséért. A szakmai anyagok nem reklámok, nem egy gazdasági érdeket kiszolgáló információk. A szerzők egyetemi tanárok, ismert, gyakorló szakemberek. A tudást mindenki a zsebében hordozhatja, hiszen a szaktudas.hu oldalról, akár okostelefonnal is bárhol, bármikor letölthetők a gyakorlati információk. A szakmai tartalmak felölelik szinte a teljes agrárgazdaságot: növénytermelés, állattenyésztés, kertészet, gépesítés, élelmiszeripar, erdészet, vadászat, fenntarthatóság. Ugyanezen témákban több mint kétszáz hagyományos, papíralapú kiadvány is szolgálja az ismeretszerzőket.

A kezdeményezés biztató. A gazdaságok 38 százaléka már használ digitális eszközöket, a szaktudas.hu és az agrarium7.hu oldalakon havonta 40-50 ezer látogató fordul meg, s több mint négy percig marad is a tartalmakat böngészve. Szokásaik, kedvük szerint válogatnak a digitális és a papíralapú szakmai kiadványok között.

A szerző Farkas József, a Szaktudás Kiadó Ház elnöke