Általánosságban csökken a tejelő tehenek száma, de a tejhozam ezzel szemben növekedett a tejkvóta kivezetése óta eltelt években. Ez egy logikus összefüggés, hiszen amennyiben csökken a tehenek száma, akkor a kínálat csak a hozamok javulásával biztosítható
– hangzott el az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának (AGRI) csütörtök délelőtti ülésén. Az eseményen bemutatott tanulmány azt is megállapította, hogy a tejtermelő gazdaságok száma csökkenőben van, ezen gazdaságok mérete viszont általánosan növekszik. Fontos tényező ugyanakkor az is, hogy a gazdálkodók átlagéletkora növekedik.
Globálisan is nőtt Európa szerepe
Az elemzésből kiderül az is, hogy a fix költségeket csökkenteni tudták a gazdálkodók, és ez segít abban, hogy a jövedelmi modelljüket fenntartsák ezek a gazdálkodók. A szakpolitikai intézkedések is segítettek, mert növekedni tudott ez az ágazat.
Növekedett az EU-n kívüli országokba irányuló export, különös tekintettel Ázsiára. A kvótarendszer kivezetése előtt ez nem volt lehetséges
– hangzott el.
A globális tejpiacot tekintve látható, hogy van egy-két igazán nagy szereplő, ez az EU és Új-Zéland 24 százalékos a piaci részesedésük a világpiacon, a harmadik pedig az Egyesült Államok 13 százalékkal. Fontos leszögezni ugyanakkor, hogy ezen a téren Európa növekedése egyre inkább korlátozott, elsősorban környezeti okok miatt, illetve azt is látjuk, hogy az Egyesült Államok nagyobb mértékben növeli a részesedését.
Bizonytalan környezet
A kvóták megszüntetése után a világpiaci árak egyre inkább közelítettek egymáshoz, ám komoly ingadozást mutattak. A kvóták rendszerében még stabilabbak voltak az EU-s tejágazati árak, most viszont ez hullámzóbb trendet mutat.
A tejtermelés, illetve a termékpálya különböző elemei, mint például a takarmány is kitett az áringadozásnak. A tej termékpálya esetében a sajt, a vaj és a többi termék esetében a bemeneti árak is ingadozóvá váltak, illetve a gazdaságok jövedelme szintén bizonytalanabbá és kevésbé stabillá vált.
Összességében egy bizonytalan környezetben kell dolgozniuk az ágazatban a gazdálkodóknak.
Az árakat tekintve elmondható, hogy a 90-es évek elején az új-zélandi árak sokkal alacsonyabbak voltak, mint az EU-s tagállamok árai, és amellett lehetett érvelni, hogy túlzottan védi az EU piacát, de a kvóták megszüntetése után nem az történt, hogy zuhantak az EU-s tejtermék árak, hanem az új-zélandi árak zárkóztak fel ehhez az árszínvonalhoz. Ez egy érdekes megfigyelése a tanulmánynak – értékelte a Bizottság.
Versenyképességi kérdések
A tanulmány szerint tejkvóta megtartott bizonyos tejtermelési mennyiségeket bizonyos régiókban, de a kvóták megszüntetése után azt látjuk, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken egyre nehezebb fenntartani a tejágazat működését.
Nem minden tagállam egyenlően versenyképes. Az árakat és a költségeket tekintve Belgium, Dánia, Luxemburg, Írország és Hollandia versenyképes tagállamok, illetve az Egyesült Királyság, mint egykori tagállam.
A gazdaságok mérete meghatározó a jövedelmező képesség szempontjából. Minél kisebb egy gazdaság, annál nehezebb jövedelmezővé válnia, és azt is látjuk, hogy a specializálódott gazdaságok jövedelemprofilja átlagosan magasabb és növekvő tendenciát mutat.
Ami a gazdasági lehetőségeket illeti, a nagyobb hozzáadott értékű termékek lehetőséget kínálnak további növekedésre. Ami a gazdasági kihívásokat illeti, a tejágazatban gazdálkodó kis szereplők sokszor szövetkezetekbe szerveződnek, ám ők inkább csak árelfogadó magatartást tudnak tanúsítani.
Az eseményen elhangzott: a környezeti politika erősen hat a tejágazatra, hiszen a trágya, illetve a nitrát kérdésében és más vonatkozásban is kihatással van a tejágazatra. A metánkibocsátás is egy fontos téma, és látszik, hogy egyre nagyobb befolyással bírnak ezek a kérdések a tejágazat működésére. A környezeti szempontok viszont csökkenteni fogják a jövedelmet ebben az ágazatban.
