Míg tíz évvel ezelőtt Hollandiában a munkanélküliségi ráta körülbelül 6 és 9 százalék között ingadozott, a következő években gyorsan csökkent, és az utóbbi években 3-4 százalék közötti szinten stabilizálódott. Van Rijswick szerint ez azt mutatja, hogy a kertészeti ágazatban továbbra is égető szükség van a munkavállalókra, gyakran migráns hátterű munkavállalókra. A Rabobank elkészített egy ütemtervet egy olyan sorrenddel, amelyben a bank szerint a kertészeti munkák fognak robotizálódni. A dísznövény ágazatban a cserepek feltöltése, a cserepezés, a vetés és a dugványozás a prioritás. Ezt követi a válogatás, a csomagolás és a rendelések előkészítése, bár Hollandiában a válogatás és a csomagolás már most is nagyrészt mesterséges intelligencia felhasználásával történik - írja a FruitVeB.
Japánban már hódítanak az agrárrobotok, a cél a világpiac
Harmadikként a robotizálás a gazdálkodási feladatokat veszi át, végül pedig a termés megfigyelését, felmérését és előrejelzését. Még legalább öt évbe telik, mire a termelők elkezdik a gyümölcsfák metszését és a betakarítását robotokkal végeztetni. Van Rijswick szerint a gyümölcstermesztésnek a további technológiai innovációk bevezetése mellett számos fontos kihívással kell szembenéznie. ‘A Green Deal keretében a vízminőség javítását látom a legnagyobb kihívásnak. Ezt például a vegyszeres növényvédelem és a műtrágyák használatának korlátozásával lehet elérni. Ez összhangban van Hollandia azon céljával, hogy 2030-ig 15 százalékkal csökkentse a vegyszerhasználatot. Van Rijswick szerint az éghajlatváltozásnak pozitív és negatív hatásai is vannak a holland gyümölcstermesztésre.
Az éghajlati modellek azt mutatják, hogy a szélsőséges aszályos időszakok kockázata erőteljesen növekszik, de nem kell pánikba esnünk. Ez lehetőségeket is kínál arra, hogy kitűnjenek a többiek közül. Például Olaszországban a körtetermesztés az elmúlt két évben a szélsőséges időjárási viszonyok miatt jelentős csökkenést mutatott. Ennek következtében sokkal kevesebb körte került az európai piacokra, és Hollandia profitálhat a magasabb árakból. Az AMI német piackutató ügynökség adatai például azt mutatják, hogy Hollandia egyértelműen piaci részesedést szerez keleti szomszédja polcain: 2023-ban a 35. és 41. hét közötti időszakban a német kiskereskedelmi körte akciók közül az áru 22%-a holland eredetű volt, míg 3 évvel ezelőtt csak 3%, tavaly pedig 10% volt ez az arány. Van Rijswick arról is beszámolt, hogy Hollandiában a gyümölcsvásárlások ismét elérték a 2019-es szintet. A pandémia okozta mélypontot követően 2021-ben és 2022-ben a kiskereskedelmi gyümölcsértékesítés növekedett:
A gyümölcsöknél a “trading down” és “trading out” hatást látjuk. Az első azt jelenti, hogy alacsonyabb minőségű termék kerül a kínálatba alacsonyabb áron. A második azt jelenti, hogy a drágább termékekből kevesebbet adnak el. Emellett a szupermarketek folyamatosan csökkentik a polcaikon található gyümölcsök választékát is. Az egyes gyümölcsök preferenciái nem változtak lényegesen az elmúlt években. A kényelem és az ízlés továbbra is fontos a fogyasztók választása szempontjából. Ebből a szempontból nem látunk meglepő változásokat a friss gyümölcsök hollandiai értékesítésében.
Olyan dolog történhet a magyar földeken, amilyen még soha nem volt azelőtt
Van Rijswick szerint a jövőben az új gyümölcsfajták fontos szerepet fognak játszani az értékesítésben:
Továbbra is képesnek kell lennünk arra, hogy megkülönböztessük magunkat. A Hollandián belüli értékesítés továbbra is kulcsfontosságú almaágazatunk számára. Lényeges, hogy a fajtaválasztás megfelelően igazodjon az értékesítési csatornához. A láncban való jó együttműködés döntő fontosságú a siker szempontjából. Az AMI előrejelzése szerint a klubfajták, mint például a Pink Lady és a Kanzi aránya az Európai Unióban az elkövetkező években évi 70 ezer tonnával fog növekedni.
