A megszokás nagy úr, pedig néha ez nem szerencsés hozzáállás. Számos olyan zöldségnövényünk van, melyeknek azok a részei is fogyaszthatók lennének melyek jobb esetben a komposzton, rosszabb esetben a kukában végzik. Mindez csak azért történik, mert így szoktuk meg. A minimalizált hulladékú zöldségfeldolgozásról szóló amerikai receptkönyv ezeket a lehetőségeket mutatja be. Sok olyan maradék, zöldség „hulladék” van amelyek leves alapanyagnak is jók és ezekkel amellett, hogy csökkenthetjük a pazarlást, új ízeket, textúrákat vihetünk a tányérra. Főleg kisebb kertekben fontos, hogy kevesebb helyen, kevesebb munkával több élelmiszer alapanyagot termeljünk meg, és ebben ez az újszerű és takarékos szemlélet nagy segítségünkre lehet ebben. Lássuk azokat a zöldség maradékokat, melyek felhasználhatók és kipróbálásra érdemesek.

A mángoldnak nem csak a levele, hanem a levélnyele is elfogyasztható, főzés után megpuhul. Sok helyen a görögdinnye és a póréhagyma magjait is megeszik. Előbbit például olajjal meglocsolva, sózva tepsiben kissé megsütik, és kiváló és egészséges nassolni való lesz így belőle.

A hagymafélék közül a snidlingnek használjuk csak a levelét, a többiét rendszerint kidobjuk. Pedig a fokhagyma, vöröshagyma, lila hagyma és a póréhagyma levelei is ehetőek, a zsengébbek nyersen az idősebbek pedig némi párolás után.

A petrezselyem levelét használjuk, a sárgarépáét nem, pedig az is ehető, kellemes ízű. Levesek fűszerezésére, vagy szószok készítésére is alkalmas párolás és turmixolás után. Párolva zöld köretnek is alkalmas.

A fejes káposztának az óriás rügyét és leveleit használjuk a konyhában, de a többi káposztaféle levele is ehető (brokkoli, karfiol, karalábé), aprítás és főzés után. A karalábé levélnyele lereszelve nagyon ízletes burgonya, vagy zabpehely alapú zöldség fasírt készítéséhez. Ezekbe belekeverjük a lereszelt levélnyelet, fűszerezzük, majd formázva kisütjük.

A retekfélék levele is rendszerint a kukában végzi, pedig salátakeverékekhez is tehető, de főzve is készülhetnek ételek belőle. Amennyiben a retek elvirágzik, akkor a gyökere már nem használható, de a zsenge maghüvelyek alkalmasak savanyúság készítésére, vagy párolva köretként fogyasztva is a tányéron a helyük.

Míg a közönséges burgonya levelei solanin tartalmuk miatt mérgezőek, az édesburgonya, azaz a batáta levelei ehetőek, csakúgy, mint a zsenge hajtásai. Főzéskor a spenóthoz hasonlóan megfonnyadnak, és hőhatásra édesebbek lesznek. Párolva és pirítva is elkészíthető.

A tökfélék virága rántható, de a zsenge levelei is alkalmasak ételek készítésére. A tök esetében az egész növény ehető, minden vegetációs fázisában: ehető a mag, a csíra, a fiatal kis magonc mikrozöldként is fogyasztható, majd a zsenge levelek, hajtások, a virág és a zsenge termés is a tányérra kerülhet. Idősebb levelek esetén az erek kivágása szükséges lehet.

Az uborkának is mindene, mindenkor ehető. A friss, ropogós uborkacsírákból különösen jó saláta készülhet, és erre a fiatal uborkalevelek is alkalmasak. Ezek nyersen könnyűek és finomak, uborka ízűek főzve pedig átveszik az adott étel ízét. Mind a batáta, a tök, mind az uborka esetén lényeges, hogy csak annyi hajtást és levelet szedjünk le a tövekről, amennyi még nem hátráltatja a növény fejlődését és eredeti gazdasági célját.

A paradicsom levele változó megítélésű, mivel a burgonyával rokon így van benne solanin. Ennek ellenére kis mennyiségben van, ahol fűszerként használják, bár biztonságosabb ezt kihagyni.

A paprikák levelei is ehetőek és ízletesek. Más az ízük az édes-, vagy az erős paprikák leveleinek, de utóbbiak sem annyira csípősek, mert a csípősséget okozó kapszaicin a termés erezetében és nem a levélben koncentrálódik. A paprikalevél népszerű alapanyaga a tinola nevű filippínó levesnek, bár bizonyos kínai ételekben a paprikaleveleket dinsztelve és rántva is használják.

A borsó levele és zsenge hajtása is ehető, ám nyersen csak kis mennyiségben fogyasszuk, mert nehezen emészthető, de hőkezelés után már bátran ehető. Nagyon ízletes borsó pesztó is készülhet e levelekből.

És hogy milyen ételek készülhetnek e különlegesnek tűnő mégis hétköznapi alapanyagokból? Például kelkáposzta szár pesztó, tavaszi bulgur saláta kelkáposzta rügyekkel, retekkel és sárgarépával készült borsórügyes saláta, pácolt bab bablevél pesztóval, karalábé leveles házi krumpli kakukkfűvel, zöldhagyma palacsinta fűszeres szójamártással, sárgarépa levél salsa, cékla levél salsa, gyorsan pácolt édes és fűszeres retekhüvely, sós édesburgonya humusz, krémes édesburgonya leves juharsziruppal, görögdinnye héjból kimchi, rántott görögdinnye héj, gyömbéres vajas dinnyehéj, serpenyőben sült uborka levél mézes szezámmártásban, metélőhagyma virágecet, és még lehetne folytatni. 

És itt eddig csak a zöldségekről esett szó, illetve a zöldségként termeszthető gyümölcsről, a görögdinnyéről. Pedig a gyümölcstermő és más akár erdészeti növények is tartogatnak meglepetéseket. A szamóca, meggy és a szeder leveléből tea készíthető. A meggy terméskocsányából szintén készíthető tea. Az almafa, a hárs és a bükk nagyon zsenge levelei salátákba tehetők. A szőlő zsenge hajtása párolva és leturmixolva pesztó alapanyag, amihez bármilyen ledarált olajos magot hozzáadhatunk. Így lesz szőlő pesztónk, de mézzel ízesítve elkészíthető ennek az édes változata is. A szőlő leveleiben pedig ételeket is főzhetünk hasonlóan a töltött káposzta elkészítési módszeréhez. Bár lehet, hogy elsőre őrültségnek hangzik, takarékossági és gasztro-élmény szempontból is érdemes lehet kipróbálni néhány ilyen újdonságot…