Kész, ennyi volt? Búcsúzhatunk az olcsó élelmiszerektől Magyarországon?

Giacomo Pedranzini - Kometa 99 Zrt.

Az élelmiszerárak rakétaként lőttek ki Magyarországon, ami miatt egyre többen vásároltak olcsóbb, gyengébb, esetleg helyettesítő termékeket. Giacomo Pedranzini, a Kometa 99 Zrt. ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak elmondta, hogy évek óta túl alacsony volt az élelmiszerár, ez a drágulás pedig tulajdonképpen egy ár-újrapozícionálás volt. Hozzátette, hogy az élelmiszerek minőségét előrébb kell helyezni a mennyiségnél. Fontos, hogy egy család inkább egyen egy kicsit kevesebbet, de minőségit még a jelenlegi gazdasági környezetben is.

A fókuszunk marad a jó minőségű és finom termékeken, ugyanakkor van egy fontos üzenetünk, amit át szeretnénk adni a fogyasztóknak. Inkább együnk egy kicsit kevesebbet, de az jó minőségű legyen - természetesen korrekt áron.

Vajda Péter - Phylazonit Kft.

Az elmúlt évek, évtizedek éghajlati változásai, az új Közös Agrárpolitika talajjavítás irányába történő törekvései, valamint a fokozódó növényvédőszer-hatóanyag kivonások egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a gazdálkodóknak érdemes megváltoztatniuk a működésüket - mondta az Agrárszektornak Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője. Kiemelte, a konvencionális szemléletet nem lehet tovább folytatni a mezőgazdasági növénytermesztésben, mert az a jövőre nézve nem lehet gazdaságos. A megszokáson alapuló gazdálkodást új technológiákkal kell felváltani, ha a jövőben is eredményesesen szeretnénk gazdálkodni.

A jelenlegi környezet egy olyan fordulópontot teremthet, hogy lépni kell, ugyanis, aki továbbra is a megszokások mentén gazdálkodik, nem fog hosszútávon túlélni.

Szabó Ákos - Tranzit Csoport

Egymást váltó krízisek után ért a jelenlegi, fogyasztáscsökkenéssel jellemezhető időszakba a víziszárnyas ágazat, amelynek hátránya, hogy termékei nem alapélelmiszernek, hanem az ilyenkor nagyobb eséllyel elhagyott prémium terméknek számítanak - véli Szabó Ákos. A Tranzit Csoport vezérigazgatója az Agrárszektornak elmondta azt is, miért tartja elhamarkodottnak a franciák madárinfluenza elleni vakcinázását és a piaci helyzet dacára miért gondolkodnak mégis évről évre beruházásokban a vállalatnál.

Úgy látjuk, az ágazat számára 2024 lesz a feketeleves, amelyhez képest az idei év csak bevezető volt. Mi sok kitartást kívánunk minden piaci szereplőnek ehhez, de azt leszögezhetem, hogy édesapámat idézve, mi „nem nyafogunk”, nem adjuk fel a fejlesztési és növekedési terveinket.

Kalmár Tibor - Väderstad Kft. 

A magyar gazdák többsége még nincs felkészülve arra, hogy művelés nélküli talajművelési rendszerekben gondolkozzon, azt viszont egyre többen látják, hogy egy időben elvégzett talajmunka, vetés sok esetben milliókat hozhat a konyhára - jelentette ki az Agrárszektornak Dr. Kalmár Tibor, a Väderstad Kft. ügyvezetője. A szakember elmondta, hogy a szántóföldi kultivátorok csak akkor működnek optimálisan, ha a megfelelő teljesítményű traktor mögé kapcsolják őket, de beszélt arról is, hogy nemcsak globálisan, de a magyar termelők körében is egyre keresettebbek a precíz kijuttatásokat lehetővé tevő munkagépek.

Továbbra is azt gondolom, hogy Magyarországon a mélyen járó szántóföldi kultivátoroknak van létjogosultsága. Ezek az eszközök akár 40 cm munkamélységre is képesek, kiválóan lazítják, porhanyítják, keverik a talajt, teljes mértékben alkalmasak kiváltani a szántást, és talajnedvesség tekintetében nagyon széles intervallumban használhatók. Az egyedüli feltétel, hogy legyen megfelelő lóerő előtte.

Czinege Erik - Kwizda Agro Hungary

Egyre több a biológiai megoldás és készítmény a növényvédő szerek piacán, és jól látszik, hogy míg eddig a társadalmak inkább kémiai módszereket használtak a növénytermesztésben, most előtérbe kerültek az olyan hasznos élő szervezetek, mint a baktériumok - mondta az Agrárszektornak Dr. Czinege Erik, a Kwizda Agro Hungary növénytáplálási innovációs managere. Hozzátette, a gyártók oldaláról is érződik, hogy mindenki a biológiai szerek irányába fejleszt, és azt látni, hogy folyamatosan jelennek majd meg nagy számban ezek az új típusú készítmények a piacon. A szakember kiemelte azt is, fontos, hogy a termelők ne a régi rutinok szerint dolgozzanak, hanem legyenek nyitottak, és szakmailag is kövessék az újdonságokat.

Általánosságban is elmondható, hogy a kemizálásból a biológiai megoldások felé haladunk, hiszen az elmúlt időszakban inkább az volt a jellemző a társadalmakra, hogy mindent kémiai módszerekkel igyekeztek megoldani, most azonban előtérbe kerültek az olyan hasznos élő szervezetek, mint például a baktériumok. A gyártók oldaláról az érződik, hogy mindenki ebbe az irányba fejleszt így biztos, hogy több és több ilyen termék jelenik majd meg a piacon.

Makai Szabolcs - Talentis Agro Zrt.

Teljesen megszünteti és felszámolja a tojótyúk- és a tojástermelés-ágazatát a Talentis Agro Csoport, mert egyre többször okoz nehézséget a termék eladása, közép-európai szinten ugyanis a kiskereskedelmi láncok beszerzői határozzák meg a piacot, nem a kisebb cégek - tájékoztatta az Agrárszektort Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója. A szakember többek között arról is beszélt lapunknak, hogy további akvizíciókat terveznek a jövőben, főleg a termőföldekben és a tejhasznú szarvasmarhákban céloztak meg növekedést.

Sablonos válasz, mégis igaz, hogy tőkehiányos a magyar mezőgazdaság. Ahogy kirobbant a háború, mindenki rögtön pánikvásárlásba kezdett, megemelkedtek az árak és a hitelkamatok is, mindezek pedig rövid idő alatt megakasztották a magyar agrárium sikerágazatát, a növénytermesztést. A másik gyengesége az ágazatnak, ami most is megmutatkozott, a spekuláció. A magyar termelők általában spekulálnak, pedig kellene tanulniuk, hogy folyamatosan eladó, és például az inputok beszerzésekor mindig vásárló pozícióban kell lenniük.

Hajnal Gábor - BASF

A fenntarthatóság és az egyre szélsőségesebb időjárás milyen mértékben formálja át a növényvédő szerek piacát, illetve, hogy fel kell készülni arra, hogy az új követelmények és környezeti tényezők miatt teljesen új hatóanyagok jönnek majd - tájékoztatta az Agrárszektort Hajnal Gábor, a BASF marketingigazgatója. Kiemelte, szerinte a mostani input- és terményárkörnyezetben egyetlen rentábilis megoldás van, ez pedig az intenzív gazdálkodás, vagyis a legjobb hatóanyagokat és megoldásokat kell alkalmazni annak érdekében, hogy maximális legyen a hozam a földeken.

Egyik oldalról fel kell készülni arra, hogy teljesen új megoldások jönnek, olyanok, amelyek egyszerre tudják biztosítani azt, hogy a gazdálkodás fenntarthatóbb és jövedelmezőbb is legyen. Példaként lehet említeni a nitrogén-inhibitorokat, amely termékekre az elmúlt években jóval kisebb volt a kereslet, most azonban, hogy a fenntarthatóság sokkal sarkalatosabb szemponttá válik, egyre többen keresik az AÖP program okán is.

Pénzes Éva - Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

Világszerte, így Európában is nagy problémát jelent a talajok romlása: az európai talajok 60-70%-a már nem tekinthető egészségesnek. A termőtalajok minőségének romlását pedig már a magyar gazdák is megtapasztalták - mondta az Agrárszektornak Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetségének ügyvezetője. A szakember elmagyarázta, hogyan is működnek a talajbaktérium készítmények, ezeknek milyen rövid- és hosszú távú hatásai lehetnek a terméshozamokra, és hogyan illeszkednek ezek a készítmények az Európai Unió új Közös Agrárpolitikájába.

Nagyon sok gazdával beszéltem, sajnos már ők is tapasztalják, hogy a termőtalajok minősége romlik. Egy gazda elmondta, hogy hiába növeli a műtrágya mennyiségét, egyre inkább csökkennek a termésátlagok. Ez a talajok tápanyag-szolgáltató képességének a csökkenését jelenti. Ha a gazdák nem tesznek azért, hogy ez javuljon, akkor egyre többen fogják tapasztalni ezt a szomorú tényt.

Váradi Zoltán - Kuhn Mezőgazdasági Gép Kft.

A precíziós eszközök beszerzését elősegítő pályázat sikere bizonyítja, hogy a magyar gazdák érdeklődnek ezek a gépek és technológiák iránt, de van még hova fejlődni - mondta el az Agrárszektornak Váradi Zoltán, a Kuhn Mezőgazdasági Gép Kft. ügyvezetője. A szakember közölte, hogy a jövőben a kutatás-fejlesztésnek a hatékonyság növeléséről kell szólnia, de beszélt arról is, hogy mi várható a következő időszakban a gépbeszerzések terén Magyarországon, illetve hogy milyen körülmények között kell boldogulnia a következő időszakban az ágazat szereplőinek.

A precíziós pályázat sikerét mutatja, hogy rekordmennyiségben született igény ilyen gépekre, mind pályázati darabszámban, mind pedig értékben, tehát azt mondhatjuk, hogy a magyar gazdák igenis érdeklődnek ezek iránt. Ez a folyamat nem most kezdődött, de talán most ért el egy olyan szintet, hogy egyre inkább láthatóak az eredmények. 

Giczi Gergely - Agrármarketing Centrum

A magyar élelmiszeriparral kapcsolatban kettős érzelmeink lehetnek, hiszen mondhatni, hogy egy stabil, válságálló és valóban stratégiai ágazatról van szó, ugyanakkor versenyképesség és jövedelemtermelő képesség terén komoly lemaradásban van az európai versenytársakhoz képest. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető helyettese az Agrárszektornak elmondta, hogy előre kellene lépnünk abban, hogy minél több olyan tőkeerős és exportképes magyar nagy cégünk legyen, akiknél az exporthoz szükséges kompetenciák erősek, és az exportpiacokon is értelmezhető volumenben képesek termelni. Kiemelte, a Vidékfejlesztési Program keretein belül az élelmiszeripar fejlesztésére elérhető összeg egy történelmi lehetőség arra, hogy „gatyába rázzák” a magyar élelmiszeripart, és létrejöjjenek azok a modern technológiával termelő, hatékony, versenyképes üzemméretű vállalkozások, amik aztán tartósan a magyar önellátás és export alappillérei lehetnek.

Olvasni kell a trendeket, lehetőleg minél korábban azonosítani azokat, hogy versenyelőnyt érhessünk el. Tudunk kell, hogy melyik versenybe érdemes beszállni és melyikbe nem, ugyanis jelentős költségvonzattal és erőfeszítéssel jár egy-egy új piac meghódítása. 

Varga Péter Pál - levendulatermesztő és Pluhár Zsuzsanna - Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem 

A magyar kozmetikumgyártók többsége Németországból és Belgiumból szerzi be a levendula-illóolajat, egy literhez ugyanis 65-75 euró közötti áron is hozzá lehet jutni, míg itthon 110 euróba is kerülhet ez a mennyiség - tájékoztatta az Agrárszektort Varga Péter Pál levendulatermesztő, gerincsebész, az Országos Gerincgyógyászati Központ alapító főigazgatója. Kiemelte, ahhoz, hogy ez változzon, és normalizálódjon a levendula piaca Magyarországon, a hazai lepárlók támogatására lenne szükség, így a magyar kozmetikai ipar nem külföldről, hanem az itthoni termelőktől szerezhetné be az olajat, vagyis a magyar emberekhez a magyar levendula olaja juthatna. Dr. Pluhár Zsuzsanna, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Gyógy-és Aromanövények Tanszékének egyetemi tanára a magyarországi levendulahelyzetet ismertetve elmondta lapunknak, hogy habár jelentősen nő a növény termőterülete hazánkban, jellemzően kisebb gazdaságok foglalkoznak vele, nagyobb farmok nincsenek itthon.

A klímaváltozást az elmúlt két évben tetten értük Magyarországon is, a levendula virágzási időszaka ugyanis nagyon lerövidült az elmúlt időszakban, és tavaly már csak 10 nap volt. Egyre több munkáskézre van szükség ahhoz, hogy időben learassunk mindent.

Kulik Zoltán - Vitafort Zrt.

Amilyen drasztikusan emelkedtek meg a gabonaárak, az elmúlt hónapokban olyan váratlanul kezdtek el lecsökkeni, ami rengeteg gazdának okoz súlyos gondokat, sokan ugyanis nem adták el a csúcson az árut - tájékoztatta az Agrárszektort Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. A szakember lapunknak beszélt többek között arról is, hogy 2023 február közepéig csak kukoricából mintegy 1,1-1,2 millió tonna jött be Ukrajnából az országba, ugyanakkor érdemes vigyázni vele, hiszen míg itthon az okozza a legnagyobb problémát a gazdáknak, hogy a kukoricatermés jelentős része aflatoxinnal szennyezett, addig az ukrán áru fuzáriumos lehet.

Ha nem érkezett volna gabona Ukrajnából Magyarországra, akkor a hazai állatállomány 30 százalékától el lehetett volna búcsúzni, hiszen nem lett volna mivel etetnünk.

Hajnal Sándor - Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum 

A mezőgazdaság az egyik legnagyobb szaktudást igénylő szektor lett, nem túlzás azt mondani, hogy csúcságazattá nőtte ki magát mindössze néhány év alatt. Szükség is volt erre, hiszen komoly lemaradásban vagyunk a versenytársakhoz képest, ami miatt az agrároktatás fejlesztése és átalakítása elengedhetetlen volt. Hajnal Sándor, a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum kancellárja az Agrárszektornak adott interjújában elmondta, jól látható, hogy az elmúlt 10 évben az agrárszakmák népszerűsége csökkent, illetve a társadalmi megítélése sem szerencsés, ráadásul munkaerőhiánnyal is küzd az ágazat, ugyanakkor kiemelte, hogy minden országban szakemberhiány van, nem csak Magyarországon.

A mezőgazdaságra abszolút jellemző a hektikusság, a szezonalitás. Egy gépvezető megcsinál 200 hektárt öt nap alatt, majd ápolni kell a területeket, és vannak munkacsúcsok, amikor sok kézi munkára van szükség. Ezek döntően nem szakmunkák, ezért nehéz ezekre embert találni és nem lehet őket állandóan foglalkoztatni. Azonban aki technikus, az nem fog elmenni napszámosnak, mely teljesen érthető és normális is. Mondjuk a metszéshez kell egy szakértelem, de egy szüretet bárki meg tud csinálni. A külföldi munkások általában ezeket az idénymunkákat látják el.

Nagy Ádám - Nádudvari Élelmiszer Kft.

Az a véleményem, hogy aki nem fejlődik, az elsüllyed. Úgy kell működni, mint a cápáknak, folyamatosan mozogni kell, úszni előre - hangsúlyozta Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember az Agrárszektornak adott interjújában elmondta, egyértelművé vált, hogy a hazai élelmiszeriparban változásokra van szükség, amiket csak beruházásokkal lehet elérni - amíg ez nem valósul meg, addig alacsony hozzáadott értékű termékeket tudnak gyártani itthon. A feladat nem lesz egyszerű, hiszen hatékonyságnövelő beruházásokra van szükség, ami az elmúlt 10-20 évben elmaradt a magyar élelmiszeriparban, most pedig rohamléptekkel kellene behozni.

Nagyobb hatékonyságú gépeket, robottechnológiát kellene meghonosítani, valamint termékfejlesztésben is nagyon sokat kell előre lépni, mert még mindig alacsony hozzáadott értékű termékeket gyártunk.

Ács Tamás - Unilever

2024 elején láthatjuk majd az élelmiszerek forgalmában a mélypontot, onnantól már van esély az újbóli emelkedésre, ha a reálbérek is növekednek - véli Ács Tamás, aki augusztusban foglalta el új pozícióját az Unilever Magyarország és Adria régió új ügyvezető igazgatójaként. A hazánkon kívül Horvátországért, Szlovéniáért és Bosznia-Hercegovináért is felelős cégvezető szerint az elmúlt évek viharai és az ezekből fakadó fogyasztáscsökkenés után akkor sincs már lehetőség az élelmiszerárak további emelésére, ha a nagy pofonnal felérő EPR-rendelet megkövetelné ezt. A topmenedzser azt is megerősítette az Agrárszektornak, hogy a brandjeiről híres gyártó továbbra sem tervezi belépését az egyre növekvő sajátmárkás szegmensbe.

A piacon természetesen jelen van a lefelé vásárlás jelensége, vagyis az, hogy a brand termékek helyett sokan sajátmárkás termékeket választanak. Mi, az erős márkáinknál ugyanakkor azt látjuk, hogy sok esetben nem ez történik, hanem inkább lemondanak a kategóriáról, ami különösen aggasztó.

Izgalmas és meghatározó interjúk 2023-ból az Agrárszektoron: