Míg tavalyi évet az orosz-ukrán háború mellett a nemcsak Magyarországot, de egész Európát letaroló, rendkívüli aszályos időszak és annak következményei miatt nem fogják egyhamar elfeledni az agrárium szereplői, addig 2023-at a nagy, ám meg nem valósult remények miatt fogják emlegetni. Ugyan az időjárás az idei év során szinte ideálisnak volt mondható, és sok kultúránál úgy tűnt, rekordtermés is születhet idén, ezek a várakozások végül nem jöttek be. A vártnál gyengébb termés, az alacsony terményárak, az energiaárak körüli bizonytalanság, a műtrágyák és növényvédő szerek árainak alakulása és a kedvezőtlen kamatkörnyezet mind-mind olyan tényezők, amelyek komoly stresszforrást jelentettek a termelőknek. A szakértők szerint a növénytermesztési ágazat a 2023-as évben is veszteséges volt, a gazdák pedig a tartalékaik végén járnak, így a következő időszakban - hacsak nem történik valami nagy változás - sokan végleg felhagyhatnak a tevékenységükkel.
Talpraállhat a szántóföldi termelés jövőre?
Óriási bizonytalanságban a magyar gazdák: sokan félnek, nem tudni, mi lesz
A párnacihából kénytelenek finanszírozni az őszi munkákat a gazdák
Súlyosabb a helyzet a magyar agráriumban, mint sokan hiszik
A szomszédban zajló háború idén is folyamatos problémaforrást jelentett a mezőgazdaság számára
A 2022 februárja óta tartó orosz-ukrán háború idén is jelentős problémákat okozott az Európai Unióban és Magyarországon is. Az orosz mezőgazdasági termékekre kivetett szankciók, valamint az uniós piacokat elárasztó, vámmentesen behozott ukrán gabona és mezőgazdasági termékek rendkívül sok feszültséget szültek. Januárban Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy kormány az Európában kialakult gabonapiaci helyzetre való tekintettel kivezeti a gabona- és olajosnövényeket illetően tavaly márciusban bevezetett export bejelentési rendszert. Februárban a tárcavezető arról számolt be, hogy Magyarország a jövőben szigorú vizsgálatnak fogja alávetni az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányokat. Hazánk áprilisban átmeneti jelleggel, június 30-ig megtiltotta az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék Magyarországra történő importálását, még ha ez abban az időszakban még komoly problémákat okozhatott volna az állattartóknak.
Április végén elvi megállapodás született az Európai Bizottság, valamint Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovákia között az Ukrajna felől érkező agrár-élelmiszeripari termékek behozatali tilalmával összefüggésben, valamint az ukrajnai gabonaszállítás újraindításáról. A Bizottság a gyakorlatban egy rendkívüli védintézkedés alkalmazásával lehetővé tette több mezőgazdasági termék Ukrajnából e tagállamok területére történő behozatalának tilalmát egészen addig, amíg az adott rendkívüli piaci helyzet fennállt.
A nyár folyamán az öt határmenti ország gyakorlatilag folyamatosan csatázott Ukrajnával és az Európai Bizottsággal a mezőgazdasági termékekre kivetett importtilalom meghosszabbításával, vagy visszavonásával kapcsolatban. Ennek során voltak pillanatok, amikor Ukrajna már azt tervezte, hogy jogi eljárást indít Magyarország, Szlovákia és Lengyelország ellen. És bár azóta nagyjából minden érintett országgal sikerült megegyezniük az ukránoknak, ezek a megállapodások meglehetősen törékenyek, és nem lehet tudni, mi lesz a következő időszakban.
Bár az év elején még kérdéses volt, végül márciusban az oroszoknak és az ukránoknak sikerült megegyezniük a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás meghosszabbításáról. Nyáron azonban már nem sikerült egy újabb alkalommal meghosszabbítani a megállapodást, azóta Ukrajna megpróbálja félig szárazföldi, félig folyami úton szállítani a gabonáját, de az infrastruktúra hiányosságai és az orosz támadások jelentős akadályokat gördítettek a törekvéseik elé. Oroszország egyébként decemberben bejelentette, hogy nem áll érdekében a gabonamegállapodás meghosszabbítása.
Az orosz-ukrán háború egyik előre látható következménye volt az is, hogy jelentős mennyiségű magyar gabona ragadt bent a tárolókban. A betakarítási szezon kezdetén a tárolók csaknem 50%-os telítettségűek voltak, és a szakértők mind azon a véleményen voltak, hogy ebből még komoly probléma lehet, hiszen nem lesz elegendő hely az idei termés betárolására.
Elmaradtak a várakozásoktól az idei terméseredmények
A tavalyi aszály által súlyosan érintett gazdálkodók már ezt a termelési évet is csak a tartalékaik mozgósításával tudták megkezdeni, ráadásul idén a termelők jelentős hányada veszteséget szenvedett el a gabona és olajosnövények termesztésével, így az őszi munkálatok finanszírozása sokak számára komoly kihívást jelentett, különösen annak fényében, hogy lényegében beállt a piac és nyomott áron is akadozott az értékesítés. Emiatt sok növénytermesztő 2023-ban is fekete évet könyvelhetett el, többségük nemcsak a kalászosok hozamában csalódott, hanem a piaci árak miatt is rendkívüli keserűséget érzett, amint azt a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) is megírta a nyár végi elemzésében. A későbbi elemzések is azt mutatták, hogy az eredmények elmaradtak a várakozásoktól, és bár a tavalyinál sokkal jobb lett az idei termés, a gazdák se a hozamokkal, sem pedig a minőséggel nem voltak teljesen elégedettek.
A főbb gabonafélék vetésterülete nőtt idén, a kukoricáé és a repcéé csökkent
A 2022/2023-as gazdasági évben a búza és a szója vetésterülete jócskán nőtt az előző évihez képest, míg a kukoricáé és az őszi káposztarepcéé csökkent. A napraforgónál is volt némi növekedés, de aztán az idei eredmények tükrében kiderül majd, hogy folytatódni fog-e a jövőben is ez a trend. 2023. október 8-án a az Agrárközgazdasági Intézet operatív jelentések adatai alapján készített elemzése azt mutatta, hogy a termelők a következő évre az őszi vetésű növények vetését 1,46 millió hektáron tervezték. Az őszi búza (durumbúza nélküli) tervezett vetésterülete 973 ezer hektár, vagyis ennél a kultúránál az elvetett terület nagysága a 2022. évihez viszonyítva egész Magyarországon nőtt, a legnagyobb mértékben az Észak-Magyarország régióban. Az őszi árpa elvetett területének nagysága a Dél-Alföld régió kivételével bővült az előző évhez képest. Az őszi káposztarepce vetését 185 ezer hektáron tervezték a gazdák ebben az idényben, ami már csak 4 ezer hektáros csökkenés az előző évhez képest.
Egészen a végéig sok volt a kérdőjel az őszi vetési munkálatok körül a magyar földeken. Ugyan az őszi hónapok során az időjárás - többé-kevésbé - a gazdák keze alá dolgozott, azért voltak olyan térségek, ahol a korábbi aszály miatt megcsúsztak a munkálatok, több helyütt pedig az esőzések okoztak kisebb-nagyobb leállásokat. A szántóföldeken emellett jelentős problémát és komoly károkat okoznak a mezei pockok is, amelyek miatt érezhető visszaesések várhatók az egyes kultúrák vetésterületeit illetően.
Végéhez közeledik a vetés, de bizonytalan a gazdák jövőképe
A Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián a szakértők a következő évi várható vetésterületekről is beszéltek: mint mondták, azt még nem lehet tudni, mennyi lesz a búza vetésterülete idén, de 860-870 ezer hektár körüli végeredmény várható. Szeptemberben ugyan még 930 ezer hektár volt a terv, a csökkenésnek azonban költségvonzatai vannak. Ha azonban a búzánál hiányozni fog 200 ezer hektár, akkor majd kerül helyére valami más, valószínűleg napraforgó.
Így lehet 80 ezernél többet kapni a búzáért
Itt a szakértők jóslata: kiderült, meddig tarthat még a gabonapiaci válság
Nőtt a búza termőterülete, de a termés csak közepes lett
Az idei év egyik nagy nyertese a búza volt, legalábbis termőterület szempontjából. Mint ismeretes, az év elején mindenki úgy számolt, hogy a korábban a búzával csaknem azonos területen vetett kukorica vetésterülete akár 10-30%-kal is csökkenhet. Ezzel szemben az őszi kalászosok termesztésében valóságos fellendülés volt tapasztalható, az őszi búza 1 millió hektárnál is nagyobb termőterülete csaknem 13%-kal volt nagyobb a tavalyinál, és az ötéves átlagot is 4%-kal haladta meg. Május közepén még azt lehetett mondani, hogy akik őszi búzát vetettek, azok legalább egy közepes, de inkább jobb eredményben reménykedhetnek. Az aratás után kiderült, hogy a hektáronkénti országos átlaghozam 5,6 tonna volt a búzánál, az össztermés pedig 6 millió tonna fölött alakult. Ha visszaemlékszünk, 2022-ben az őszi búza termésátlaga hektáronként 4,4 tonna, az össztermés pedig 4,2 millió tonna volt.
Meglepő, ami a magyar búzával, árpával történt: ezt sokan nem gondolták volna
Bár sokan nem hitték volna, a kukorica lett az idei év nagy nyertese
Bár a kukorica és a búza nagyon sokáig közel azonos méretű vetésterülettel rendelkezett Magyarországon, a tavalyi nagy aszály hatására idén mintegy 12%-kal kisebb területen vetettek kukoricát a magyar gazdák. Míg az előző években mintegy 1 millió hektár körül alakult a kultúra vetésterülete, ez 2023-ban összesen 871 ezer hektárt tett ki. A vetési munkálatok befejeztével az év nagy kérdése természetesen az lett, hogy kinek lesz igaza: azoknak, akik a tavalyi aszályt és a katasztrofális hozamokat intő jelnek vették, és csökkentették a kukoricatermesztésük volumenét; vagy pedig azoknak, akik továbbra is bíztak a kukoricában. Az őszi előzetes becslések végül azt mutatták, hogy Magyarországon jelentősen javult a szemes kukorica várható termésátlaga: a 8,2 tonnás hektáronkénti átlagtermés 17%-kal magasabb az elmúlt 5 év átlagánál és 140%-kal haladja meg a tavalyit. A kukorica beigazolta az előzetes várakozásokat, és mind mennyiségben, mind minőségben kiváló eredmények születtek, országosan végül 5,3 millió tonna kukorica termett.
Bejött a magyar gazdák számítása: ez a növény lehet az idei év nagy nyertese
A napraforgó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket
2023-ban a magyar gazdák az előző évi katasztrofális terméseredmények után nagyobb területen, összesen 714 ezer hektáron vetettek napraforgót. Ez pedig nagyobb, mint egy évvel korábban, amikor a növény vetésterülete közel 700 ezer hektárt tett ki. A vetésterület közel egyharmada, 30,6%-a az Észak-Alföldön, csaknem egynegyede, 24,3%-a pedig a Dél-Alföldön volt megtalálható, vagyis Magyarország napraforgótermesztésének több mint a fele idén is az alföldi régióhoz volt köthető. Augusztusig ugyan minden adott volt rekordterméshez, ám a nyár végi hőhullám végül keresztülhúzta a gazdák számításait. Az előrejelzések szerint azonban még így is megvolt az esély a 3 tonna/hektáros átlaghozamra. A szakértők akkor még úgy vélték, a napraforgó országos termésátlaga elérheti a hektáronkénti 3 tonnát, ami végül nagyjából be is következett, ám nagy volt a szórás a vármegyék között és a parcellák szintjén is. A végső termésmennyiség 2 millió tonna körül alakult, így összességében ezzel a kultúrával sem sikerült nagyot szakítaniuk a termelőknek.
Csalódtak a gazdák: ezzel a növénnyel nem biztos, hogy kaszálnak idén
Jól járt, aki 2023-ban is megbízott az őszi káposztarepcében
Már évek óta csökken a repce vetésterülete Magyarországon: a számítások szerint a 2022-es év őszén mintegy 16%-kal kisebb területen vetettek repcét a magyar gazdák, mint 2021-ben, és közel 32%-kal maradt el a vetésterület a 2020-as évihez képest. És bár erre a szezonra sokan felhagytak a növény termesztésével, az idei év azonban mintha kárpótolta volna azokat, akik kitartottak a repce mellett. Bár a repce vetésterülete idén jelentősen, 50 ezer hektárral csökkent a tavalyi évhez képest, ugyanakkor a 189 ezer hektáron jó termésátlaggal, hektáronként 3 tonnával összességében 600 ezer tonna körüli termést adott. Ez a nagymértékben lecsökkent vetésterület ellenére is magasabb, mint a 2022-es 506 ezer tonnás mennyiség.
Sok magyar gazda fordít hátat ennek a növénynek: pedig óriási biznisz lehet idén
Az idei jó eredmények újabb lökést jelenthetnek a szójaágazatnak a növekedéshez
Idén több mint 67 ezer hektáron vetettek szóját a magyar termelők, ami jelentős növekedés volt a tavalyi évhez képest, amikor is a termőterület alig haladta meg a 61 ezer hektárt. A nyár közepén még azt írtuk, hogy ha ez a növekedés ki tudna tartani a következő időszakban is, akkor a szója termőterülete elérhetné az előző költségvetési ciklus rekordját, a 75-77 ezer hektárt. Az Agrárközgazdasági Intézet október végi jelentése alapján az országos termésátlag 1,5 tonna/hektár körül alakult. A szója önköltsége hozzávetőlegesen hektáronként 350 ezer forint körül alakult az idei évben. A termeléshez kötött extra támogatási összeggel és az október eleji tonnánként 140-150 ezer forintos értékesítési árral számolva hektáronként 1,5-1,8 tonna nyújtott fedezetet a gazdák költségeire - amint arról Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője is beszélt az Agrárszektornak. A szakember szerint a szójatermesztők idén átlagosan 150-190 ezer forint hasznot realizálhattak hektáronként, amit a gyors szállítások miatt hamar a kezükhöz is kaphattak.
Leáldozóban a kukoricának? Ezzel a növénnyel most kaszálhatnak a gazdák
Ez a növény erős kihívója lehet a kukoricának a magyar földeken
Hiába voltak támogatási programok, mégse nőtt számottevően az öntözött területek nagysága Magyarországon
Az öntözésfejlesztés már évek óta nagyon nagy probléma Magyarországon, főleg az egyre gyakoribb aszályos, csapadékmentes időszakok miatt. Éppen ezért fontos lenne, hogy nőjön itthon az öntözött területek nagysága. Habár az 1970-es években közel 400 ezer hektár öntözött terület volt Magyarországon, a KSH adatai alapján a legalább egyszer megöntözött területek nagysága az elmúlt években mindösszesen 100-110 ezer hektár körüli volt - amint arról a Nemzeti Földügyi Központ tájékoztatta az Agrárszektort. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a vízjogilag engedélyezett terület mintegy 200 ezer hektár hazánkban, vagyis az adott év csapadékviszonyaitól függően az engedélyezett területek közel fele öntözetlen maradhat.
A 2023. évi XLIV. törvény módosította az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt, bevezetve a "fenntartható vízgazdálkodási közösség" fogalmát, lecserélve az "öntözési közösség" megnevezést. Emellett némiképp változott a közösség elismertetés szabályozásai is. A július 1-jén hatályba lépett jogszabály-módosítás főként a jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált változásokat tartalmazta: a módosítás nyomán egyszerűsödtek a fenntartható vízgazdálkodási közösségek elismerésének bizonyos feltételei, például a tagokra vonatkozó szabályozás, miszerint elegendő, ha a tagok 75%-a rendelkezik az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával. Az öntözendő területet érintő változások is e célt szolgálják, ugyanis ezentúl állandó gyepterület vagy aromás-, gyógy- és fűszernövény termesztése is elfogadható az öntözési körzet részeként.
Óriási változás az öntözésben Magyarországon: ez vár a gazdákra a jövőben
Október elsejéig nyújthatták be a gazdák a vízmegtartási, valamint az öntözési lehetőséget biztosító támogatási kérelmeket „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” pályázat keretében. Illés Zoltán, az Agrotec Magyarország Kft. ügyvezetője szerint az elmúlt időszakban tapasztalt aszályos, csapadékhiányos időszakok ellenére sem nőtt érezhetően az öntözés iránti igény a gazdák részéről. A szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy egy ilyen projekt rendkívül magas beruházási összeggel jár, amelyhez a legtöbb vállalkozás számára szükséges egy támogatási program. Illés Zoltán kiemelte, hogy hiába voltak ezek a támogatási programok, az öntözésfejlesztés üteme még mindig nem éri el azt a sebességet, ami a már régi, meglévő öltözőtelepek normális amortizációjának a pótlására elegendő lenne.
Jövőre érjük el a mélypontot a magyar gépforgalmazó cég vezetője szerint
Hiába csökkent a műtrágyák ára, sokkal kevesebbet vásároltak belőlük a magyar gazdák
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján a hazai műtrágya-forgalmazók 2023 első három negyedévében 817 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére, ami pedig több mint egyötödével, 20,5%-kal kisebb mennyiség az egy évvel korábbinál. A műtrágyák ára is csökkent, átlagosan 29%-kal, így a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele, amely 185 milliárd forintot tett ki, 34,7%-kal volt alacsonyabb a 2022 első három negyedévi értéknél. Ezzel kapcsolatban az Agrárszektor által megkérdezett szakértők úgy nyilatkoztak, hogy a tavalyi brutális drágulások után 2023 elején egy erős visszaesés volt megfigyelhető az árakban, amelyet aztán mind a termelők, mind kereskedők, mind a gyártók megéreztek. Az elmúlt időszak veszteségei mindenkit óvatosságra intettek, és a gyártástól a forgalmazáson át a vásárlásokig mindenütt a kivárás volt jellemző. Vagyis a 2023-as évben a termelők se nagyon vásároltak műtrágyákat, sokan úgy gondolkodtak, hogy lesz még olcsóbb, vagy hogy most nincs rá akkora szükségük, de a kedvezőtlen terményárak se lendítették fel a vásárlási kedvet. A szakértők arra is kitértek, hogy ha a piac nem mozdul időben, annak komoly következményei lehetnek a jövőre nézve.
Óvatosak a műtrágyapiac szereplői, de így is megégethetik magukat
Ebbe a viszonylagos nyugalomba robbant be november elején a hír, hogy a Nitrogénművek egy hónapra leállítja a termelését. Ez önmagában még nem okozott volna olyan problémát, ám Bige László elnök-vezérigazgató, a vállalat tulajdonosa november közepén azt közölte az Agrárszektorral, hogy Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata 93 év után befejezi a termelést, mivel az olyan szinten vált veszteségessé, amit már nem lehet elviselni. Az ügy kapcsán sokan megszólaltak, az agrárminisztertől kezdve az ágazat szereplőin és szakértőin át egészen Bige Lászlóig. Az ügy még nem ért véget, a legutolsó történés szerint a hitelminősítők leminősítették a vállalkozást, amire a Nitrogénművek írásban reagált.
Ugyancsak az év végének eseménye, hogy a marosvásárhelyi Azomureş felfüggesztette a termelést. A cég egy előző leállást követően októberben újraindította a termelést, ám azóta a földgázköltségek csaknem 40%-kal megemelkedtek, amely komoly nehézségeket okoz a cégnek. A romániai gyár kiesése ugyanakkor ellátási problémákat és áremelkedéseket hozhat a műtrágyáknál a környező országokban is.
Szintén az idei év történése, hogy a Petrokemija, Horvátország egyetlen műtrágyagyára a török YILDIRIM-csoport többségi tulajdonába került. Az üzemben a gyártás július elején indult újra.
Az év első felében csökkent, majd megugrott a növényvédő szerek forgalma
A növényvédő szerek esetében idén az első negyedévi adatok még at mutatták, hogy a megfigyelt termékekből mintegy 37%-kal kevesebbet vásároltak a gazdák, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. A különböző kategóriák közül a gombaölők értékesített volumene nem változott 2022 első negyedévéhez mérten, ezzel szemben a rovarölőké 35%-kal, míg a gyomirtóké 37%-kal csökkent - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet elemzéséből. A második negyedévben tovább csökkentek az értékesítések: a megfigyelt termékekből 6%-kal kevesebbet vásároltak a gazdák, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. A gombaölők értékesített volumene 14%-kal nőtt 2022 második negyedévéhez mérten a csapadékosabb tavaszi időjárásnak köszönhetően. Ezzel szemben a rovarölők forgalma nem változott, míg a gyomirtóké 16%-kal csökkent. A vizsgált termékek értékesítési átlagára egy-két termék kivételével egyhangúan nőtt, méghozzá 4-48%-kal a tárgyidőszakban az előző év második negyedévéhez képest.
Az igazi nagy fellendülés a harmadik negyedévben, a július-szeptember közötti időszakban történt. Ekkor ugyanis a hazai termelők közel két és félszer többet vásároltak a megfigyelt termékekből, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. A gombaölők értékesített volumene 6%-kal nőtt 2022 harmadik negyedévéhez mérten a csapadékosabb tavaszi-nyári időjárásnak köszönhetően, Ezzel szemben a rovarölők forgalma 56%-kal kevesebb, míg a gyomirtóké 3,5-ször több lett. A vizsgált termékek értékesítési átlagára egy-két termék kivételével egyhangúan, 3-68%-kal nőtt a tárgyidőszakban az előző év harmadik negyedévéhez képest.
A növényvédelem terén az év második felére datálható az év egyik legfontosabb eseménye: az Európai Bizottságnak hosszas viták és egyeztetések után sikerült döntenie az egyesek által csodaszernek, mások által a rákkeltő méregnek tartott hatóanyag, a glifozát sorsáról. Bár a Bizottságnak az első szavazás alkalmával sem a glifozát engedélyezésének meghosszabbítása mellett, sem pedig az az ellen érvelő tábornak nem sikerült megfelelő többséget szereznie, november 16-án, a második szavazáson az engedélyezést pártolóknak meglett a döntéshez szükséges minősített többsége.
A híres-hírhedt gyomirtó újbóli engedélyezésének kérdése a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében is felmerült. Vajda Beáta, a Bayer Hungária Kft. Crop Science üzletágának marketing vezetője szerint a döntés üdvözölendő volt, és hogy egy nagyon átpolitizált folyamat végén egy tudományos döntés születhetett.
Készülhetnek a gazdák? Jönnek a drasztikus növényvédőszer-csökkentések?
Fele annyiba kerül a búza és kukorica, mint egy éve
A 2022-es évet a gyenge termés mellett a magas terményárak jellemezték Magyarországon. Egy éve ugyanekkor az étkezési búza tonnánkénti ára 129,9 ezer forint volt, míg a takarmánybúza 120,1 ezer forint volt tonnánként, míg a takarmánykukorica tonnája 117 ezer forintba kerül. Idén azonban szinte végig alacsonyak maradtak a terményárak, amiből kifolyólag hiába lettek az idei eredmények jobbak, mint a 2022-esek, a termelők csak nagyon nyomott áron tudták eladni a terményüket, már ha el tudták adni egyáltalán.
Az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb adatai alapján 2023 decemberének első hetében átlagosan 62,2 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával, ami 53%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a takarmánybúza 51%-kal alacsonyabb áron, 57 ezer forint/tonna termelői áron forog éppen. Ugyanezen időszakban a takarmánykukorica átlagosan 56,3 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát, ami az egy évvel korábbit 53%-kal múlta alul. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica 2024. márciusi jegyzése változatlanul 61 ezer forint/tonna volt december 4. és 15. között, miközben a 2024. májusi és a júliusi egyaránt ezer forinttal 63 ezer és 65 ezer forint/tonnára nőtt.
