Az Agrárkamara szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, amelynek csak a töredékét, alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak. Az elmúlt évtizedekben a vadkárok mértéke folyamatosan nőtt, főként a vadpopuláció túlszaporodása miatt. Az öt nagyvad - gím- és dámszarvasok, őzek, vaddisznók, muflonok - létszáma az elmúlt fél évszázadban az ötszörösére nőtt, miközben évente tizenhétszer több nagyvadat ejtenek el, mint az 1960-as években. Jelenleg hazánkban mintegy 800 ezer nagyvad él, és évente közel másfél millió tonna takarmányt fogyasztanak el, amiből csak nyolc százalékot juttatnak ki az etetőkre a vadásztársaságok.
A gazdák számításaik szerint évente legalább 700 ezer tonna termésveszteséget szenvednek el a vadak miatt, ami 21 milliárd forint kárt jelent.
Óriásit buknak a gazdák a vadkárok miatt - változtat a rendszeren a NAK
A vadásztársaságok nem biztosítanak hatékony védelmet a vadgyérítésre, így a gazdálkodók kénytelenek viselni a károkat. A NAK intézkedése, hogy saját behajtó céget alapít a vadkárok kifizetésére, ami azt a célt szolgálja, hogy a gazdák ne kerüljenek nehéz anyagi helyzetbe a hosszú peres eljárások miatt. A vadásztársaságok egy része azonban aggódik, hogy a kamara intézkedése miatt néhányan csődbe mehetnek a vadkárok kifizetése miatt. A NAK azonban hangsúlyozza, hogy nem kívánja ellehetetleníteni a vadásztársaságokat, csak biztosítani szeretné, hogy a gazdák ne várakozzanak túl sokat a vadkárok miatt.
A gazdák és vadásztársaságok közötti feszültség rendezése érdekében további párbeszédre van szükség, hiszen a vadkár kérdése továbbra is aktuális. A vadpopuláció szabályozása és az érintett felek együttműködése kulcsfontosságú a fenntartható megoldások megtalálásához.
