Meglepő hírek érkeztek az élelmiszerárakról: ez vár a magyarokra 2024-ben

Szedlák Levente2024. január 8. 06:04

Hiába csökken már hónapok óta az élelmiszerinfláció Magyarországon, ez még nem jelenti azt, hogy maguk az élelmiszerek is olcsóbbak lennének. A drágulásuk üteme ugyan egyre lassul, ám ettől még a tényleges élelmiszerek továbbra is magas áron kaphatóak a boltokban. De mi várható a következő időszakban? Megáll-e a drágulás növekedése? Kell-e újabb élelmiszer-drágulástól tartani? Az Agrárszektor erről kérdezte meg Raskó Györgyöt.

Bár a kormány számos intézkedéssel próbálkozott az élelmiszerárak letörése érdekében, ezek nem jártak sikerrel, sőt, az egész Európai Unióban Magyarországon volt a legmagasabb az élelmiszer-drágulás mértéke. Tavaly egyetlen év alatt átlag 50%-kal ugrottak meg az árak a magyar boltokban, kiugró mértékben a 27 tagállam közül. Magyarországon kétszer akkora volt az élelmiszer-drágulás, mint Romániában, illetve Lengyelországban, aminek az okai között a forint árfolyamának gyengülése, és a kereskedelemre kivetett különadók is kiemelhetőek. Nem meglepő módon a vásárlók is behúzták azt a bizonyos kéziféket, hiszen jelentősen csökkent a fogyasztás több termékcsoportban. És bár az infláció egyre csökken, sok esetben még mindig az élelmiszerek folyamatos drágulását tapasztalhatjuk a hazai boltokban.

Az Agrárszektor által megkérdezett szakember szerint ugyanakkor már érezhetők a pozitív hatások is. Raskó György úgy fogalmazott, hogy már egyértelműen látható az élelmiszerinfláció lassulása, mi több, heteken belül meg fog állni az élelmiszerárak drágulása. Ezt természetesen éves viszonylatban kell érteni - mondta el az agrárközgazdász, aki azt is kifejtette, hogy a 2023 januárja és a 2024 januárja közötti élelmiszerinfláció jóval 10% alatti lesz.

Az élelmiszer-forgalom volumenében olyan mértékű visszaesés történt, hogy a következő hónapokban nem várható újabb áremelkedés. A kiskereskedelem vigyáz rá, hogy ne kövesse el újra a 2022 október-novemberi hibát, amikor a sajtok és tejtermékek árát felvitték magasra, aminek aztán óriási fogyasztás-visszaesés lett a következménye

- mutatott rá Raskó György.

A szakember szerint ezt most el tudja kerülni a kiskereskedelem, mert nincs olyan nyomás termelői részről, mint akkor. Az agrárközgazdász azt is elárulta, hogy a lisztek és gabonák ára az utóbbi időben akkorát zuhant, hogy semmi nem indokol áremelkedést az alapvető élelmiszereknél, de a gabonafélék mellett olajos magvak árai is alacsonyan vannak. Egyedül a cukor ára emelkedett óriásit a világpiacon, minden más élelmiszer árára a csökkenés volt a jellemző.

Raskó György hangsúlyozta, hogy a nemzetközi trendeket a magyar élelmiszeriparnak is tudomásul kell vennie. Mint mondta, az ágazat hazai szereplői erre nem voltak hajlandóak 2023-ban, emiatt azonban a kiskereskedelem külföldről szerzett be élelmiszereket. Ennek következtében a hazai élelmiszeripar forgalma jelentősen csökkent, különösen a hústermékeknél, tésztáknál, liszteknél és tejtermékeknél látszik a visszaesés.

Milyen trendek várhatóak a következő időszakban?

Arra a kérdésre, hogy mi várható az elkövetkező hónapokban, az agrárközgazdász megismételte, hogy alapvetően nem várható áremelkedés az élelmiszerek tekintetében, erre csak akkor kerülhet sor, ha ismét meggyengülne a forint. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy erre is kevés esélyt lát, mivel a forint jelenleg egészen stabilnak tűnik.

Ami az árfigyelő rendszert és a nyilvántartott termékek körének bővülését illeti, Raskó György úgy fogalmazott, hogy ennek a hatása nagyjából a nullával egyenlő. Mint mondta, ennek a megalkotása politkai akció volt, a lakosság azonban nem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által üzemeltetett árfigyelő rendszert figyeli, hanem a boltok reklámújságait. Erre pedig a boltok is tudatosan építenek: ahol akció van, arról az adott lánc értesíti a lakosságot. Az agrárközgazdász szerint fontos azt is észben tartani, hogy az emberek elsősorban a nyomtatott reklámújságokból tájékozódnak az élelmiszerárakat illetően, és nem az internetről.

A kiskereskedelemben óriási verseny van. Több termékkörnél is megállt az áremelkedés, egyes láncok pedig olyan elképesztő akciókat hajtanak végre, amelyekre amúgy nincs is kormányzati előírás

- húzta alá Raskó György.

Az áruházláncok közül mostanra a - tőke szempontjából - legerősebb a Lidl lett, amelynek forgalma a többi láncéhoz képest elképesztően megnőtt az utóbbi időben. Az agrárközgazdász szerint a Lidl forgalma el fogja érni az 1500 milliárd forintot, míg a többi kiskereskedelmi áruházlánc 1000 milliárdot se fogja elérni. Raskó György rámutatott, hogy a Lidl nagyon látványosan elhúzott az Alditól. Ebben a helyzetben egyébként a Spar és a Penny is nagyon nehezen tartotta magát, emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy a Pennynél jellemzően az alacsonyabb jövedelmű háztartások vásároltak, de nekik fogyott el először a pénzük. A szakember szerint a fogasztásban nem lesz nagyob növekedés, amíg ezeknek a háztartásoknak az anyagi szintje nem stabilizálódik. Raskó György beszélt arról is, hogy a Lidl és az Aldi forgalmának ilyen jellegű bővülése elsősorban annak köszönhető, hogy 2023-ban sikeresen elszipkázták a nem diszkontláncokba járó középosztályt.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
élelmiszer, élelmiszeripar, áremelkedés, aldi, élelmiszerárak, raskó-györgy, élelmiszerbolt, élelmiszervásárlás, élelmiszerár-emelkedés, lidl, penny-market, agrárközgazdász, élelmiszer-drágulás, raskó györgy,