agrarszektor.hu • 2024. január 9. 06:03
Ahogyan szinte semmit, így a termőföldeket sem kerülte a drágulás az elmúlt években. Ha bérelni vagy éppen vásárolni szeretnénk földet, akkor szépen bele kell nyúlnunk a zsebünkbe, hiszen az infláció csak tovább növelte az árakat. Magyarországon 2022-ben a drágulás mértéke több mint kilenc százalékra gyorsult a 2021-es 8,5 és a 2020-as 6,6 százalék után. Reálértéken azonban 4,5 százalékkal csökkentek az árak a szintén magas infláció miatt. Hogy pontosan mennyiért vehetünk vagy bérelhetünk ma termőföldet, gyümölcsöst vagy éppen szőlőt, az az alábbi cikkünkből kiderül.
Korábban az Agrárszektor is beszámolt arról, hogy a szántók fajlagos ára 7,4 százalékkal emelkedett 2021-hez képest, a növekedés üteme meghaladta a 2019 és 2021 között mért 6-7 százalékot. A 10 százalék feletti infláció miatt viszont összességében csökkent a reáláruk. Így 2022-ben átlagosan 1,94 millió forintot kellett fizetni egy hektár szántóért, míg 2021-ben még 1,81 millió forintot. Az ország mindegyik régiójában nőttek az árak, a legnagyobb mértékben, kb. 18 százalékkal Észak-Magyarországon. A szántóföldek hektárjáért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön kellett a legtöbbet, mintegy kétmillió forint feletti átlagárat fizetni. A vármegyék közül Hajdú-Biharban, Tolnában és Békésben voltak a legmagasabbak a szántóárak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A járások közül továbbra is a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi állt az élen hektáronkénti hárommillió forint feletti átlagárral.
A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (6600, 6400, 4800 és 4100 hektár). A többi vármegyében a termőföldforgalom 2022-ben nem érte el a 4000 hektárt. Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2022-ben Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, egyaránt 1,5%. Baranya vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,5%-a cserélt gazdát - írja a KSH. Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:
- minden vármegyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el a legtöbbet (3700 hektár);
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében értékesítették a legtöbb erdőt (1700 hektár);
- Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is több mint 1000 hektár gyep került forgalomba (1100 és 1100 hektár);
- a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (300 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében cserélt gazdát (500 hektár).
Kilőttek a bérleti díjak is
A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2022-ben, azonban a növekedés üteme a szántó, a gyep és a szőlő művelési ágak esetében kismértékben lassult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 13%-os növekedés után - átlagosan 12%-kal volt magasabb a 2021. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 81 600 forint volt. A gyümölcsös bérleti díja 16, az erdőé 12, a szőlőé 11, a gyepé 8,5%-kal nőtt 2021-hez mérten.
A gyep átlagára is meghaladta a hektáronkénti 1 millió forintot
A KSH adataiból az is kiderült, hogy a gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 1,1 millió forintba kerültek 2022-ben, ami 16%-os drágulást jelent 2021-hez képest. Közép-Magyarország nélkül a gyepátlagár 2022-ben:
- Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (1,4 millió forint/hektár),
- Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb (898 ezer forint/hektár),
- Közép-Dunántúlon (31%) és Nyugat-Dunántúlon (30%) nőtt a leginkább 2021-hez képest.
A legdrágább vármegyékben a szántó éves bérleti díja elérte a 100 ezer forintot hektáronként
2022-ben a szántó átlagos éves bérleti díja Nógrád kivételével minden vármegyében elérte a hektáronkénti 60 ezer forintot. Heves vármegyében 27, Zala vármegyében 23, Vas és Veszprém vármegyében 18%-kal haladta meg az előző évit. Az emelkedés mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,2%), Baranya (5,9%) és Csongrád-Csanád vármegyében (7,1%) volt a legkisebb. A szántó átlagos éves bérleti díja:
- Hajdú-Bihar, Tolna és Békés vármegyében volt a legmagasabb (105 600, 100 600 és 95 700 forint/hektár),
- Nógrád, Pest és Zala vármegyében a legalacsonyabb (48 700, 61 700 és 66 300 forint/hektár).
Milyen konkrét ajánlatokkal találkozhatunk jelenleg?
Mint a fentiek is mutatják, sokat olvashatunk és informálódhatunk arról, hogy hogyan alakulnak az árak, ám konkrét ajánlatokkal is találkozhatunk az interneten. A Jófogás.hu-n jelenleg (2024. január 08.) ezeket találhatjuk meg:
- Csongrád-Csanád megyében egy közel 3 hektáros termőföld 7 millió forint, egy 7,4 hektáros termőföld pedig szintén 7 millió forint,
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy 36 hektáros szántóföld több mint 151 millió forint,
- Fejér megyében egy 5 hektáros termőföld 16,5 millió forint,
- Pest megyében egy 15 hektáros lovastanya termőfölddel együtt 190 millió forintért keresi új tulaját,
- Somogy megyében egy 9 hektáros termőföld 30 millió forint,
- Hajdú-Bihar megyében 6 hektáros termőföld 24 millió forint,
- Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy 10 hektáros szántó közel 14 millió forint,
- Pest megyében egy több mint 4 hektáros termőföld terület 23 millió forint,
- Székesfehérváron egy több mint 230 hektáros termőföld több mint 1 milliárd forintért van meghirdetve.