agrarszektor.hu • 2024. január 11. 19:28
Magyarországon a szántóföldi termőterület 4,173 millió hektár, azonban egyelőre csupán ötezer hektáron alkalmazzák az úgynevezett talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-60 százalékán folyik már no-till gazdálkodás, az európai termőterületeknek csak alig több mint 1 százalékán alkalmazzák ezt a technológiát.
Az elmúlt évtizedekben az egyre fokozódó nagyipari gazdálkodás - munkagéphasználat, növényvédőszer- és műtrágyahasználat, nagyteljesítményű hibrid fajták - során nem fordítottunk kellő figyelmet talajaink teherbíróképességére és állapotára, ez pedig minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett. Ennek következtében Magyarország termőterületeinek talaja 90 százalékában leromlott állapotú. A talajegészség alapvető hatással van az előállított élelmiszerek beltartalmi értékére, az ebből adódó nem megfelelő táplálkozás pedig társadalmi szinten az életminőség romlását eredményezheti. A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencián a közép-európai régió gazdái találkoztak és cseréltek tapasztalatot Jakabszálláson. Öt ország (Csehország, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Németország) hasonló szervezete is képviseltette magát az eseményen - írja közleményében az egyesület.
A termőföld véges erőforrás és ezt jelenleg nem fenntartható módon használjuk. Célunk, hogy saját tapasztalatainkat minél több gazdához eljuttassuk, bátorítsuk, támogassuk őket a talajmegújító gazdálkodásra történő átállásban
- nyilatkozta Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. Számos kényszerítő tényező - a műtrágya- és az üzemanyagárak növekedése, a klímaváltozás (árvíz, tűzvész, aszály, porvihar) - is indokolja a halaszthatatlan változást. A regeneratív gazdálkodás eszközkészlete - a takarónövények alkalmazása, a csökkentett géphasználat és szakaszos legeltetés - nemcsak a talajélet visszaállítását eredményezi, hanem gazdasági szempontból is előnyös.
A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése kiemelt szakpolitikai cél, amelyet az új Közös Agrárpolitika 2023 óta minden korábbinál több eszközzel támogat. A termelők elkötelezettségének megfelelően - a minden támogatásigénylő számára kötelező feltételességen túl -, önkéntesen vállalt gyakorlatokra (AÖP), nem termelő beruházásokra (pl. erózióvédelmi elemek), vagy éppen innovációs együttműködések kialakítására is lehet forrást igényelni
- nyilatkozta dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60 százalékkal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen (97 százalékban) megszűnik.
Jó látni, hogy a mezőgazdaság számos szereplője felismerte, hogy ez a jövő, így a konferenciához kapcsolódó, négyezer négyzetméteren megrendezett kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatják be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat, valamint néhányan közülük támogatóként is csatlakoztak a küldetésünkhöz
- tette hozzá Szabó Attila.