Jó, ha egy haszonkertben van alma-, körte-, meggy-, vagy szilvafa, de ezek többnyire nagyméretűek, ami miatt árnyékolni fognak és a zöldségek egy részét ezzel kiszorítják a kertből. Illetve ezeknek a gyümölcseihez könnyen és általában nem túl drágán hozzájuthatunk az érési időben. Ám kertünkbe telepíthetünk olyan gyümölcsöket is, amelyek vagy kis méretű fák, vagy bokrok lesznek - emiatt sokkal kevesebb helyet foglalnak el. Ezek közül több olyan is van, amelyeknek üzemi termesztése leáldozóban van a betakarítás-kori nagy kézimunkaerő igény miatt. E fajoknak emiatt az ára is magas, gondoljunk csak arra, mennyibe kerül egy kis doboznyi ribizli, málna, vagy szeder.
A bogyós gyümölcsök kis helyigényűek, és bár nem teremnek sokat, de jó desszert-gyümölcsök, melyek színt, és változatosságot visznek az otthoni gasztronómiába. A bokron teremők hamarabb termőre fordulnak, mint a gyümölcsfák, így nem kell éveket várni arra, hogy megkóstolhassuk őket. Akár a díszkertbe is beültethetők annak ellenére, hogy haszonnövények, mert jó zöld-hátteret adnak a színesebb dísznövényeknek. Nagyon sok fajuknak sok fajtája kapható amelyek jól mutatnak egymás mellett: málnából is van már citromságára érő, ribizliből pedig fehér - ezek igen mutatósak. A bogyós gyümölcsök vitaminokban és ásványi anyagokban egyaránt nagyon gazdagok és antioxidáns tartalmuk is kiemelkedően magas. Többnyire frissen fogyasztjuk ezeket, de fagyasztva, befőttként, lekvárként, dzsemként és akár aszalványként is ehetők.
A szamóca, mint kukktojás
Nem annyira illik a többi gyümölcs közé, a növény megjelenése miatt. Helytelenül a földieper megnevezése ment át a köztudatba, pedig ez a szamóca, az eper pedig az, ami fán terem. Érdekesség esetében, hogy a gyümölcsök általában fás szárúak a zöldségek meg lágyszárúak. Két kivétel van a dinnyék, amik zöldségnek néznek ki, mert lágyszárúak, de mégis gyümölcsök, és a szamóca, ami mivel lágyszárúként terem innen nézve szintén zöldségszerűen termeszthető, közben mégis gyümölcs. Ez érik a leghamarabb az év során a bogyós gyümölcsök közül, a korai fajtái akár már késő tavasszal. Érdemes több fajtát telepíteni egyszerre, az így létrehozott érési sorral hosszabb ideig lesz betakarítható gyümölcsünk. Vannak folyton termő változatai, ezek egész nyáron hullámokban teremnek, de egyszerre csak keveset. Az egyszer termők nyár elején hozzák a termést, csak egyszer egy évben, de jóval nagyobb mennyiségben.
A málna szúr, de finom
Szereti a nedves talajt és a napos, vagy jobb híján félárnyékos helyet. A termő málnahajtásokat érdemes karózni, különben lehajlanak a földre és sáros lesz rajtuk a gyümölcs. A sarjhajtásaikat óvjuk, mert következő évben ezekből lesznek a termőhajtások. Rengeteg fajtája létezik, érdemes ebből is többfélét ültetni, hogy tovább szedhessük.
Ribiszke: a savanyú íz kedvelőinek
A piros ribiszke bokorrá, vagy kisebb törzses fácskává nevelhető. A törzses változat többnyire oltott, ezt karózni kell, mert rendszerint nem tudja megtartani a koronájának a súlyát. A bokor, vagy törzses forma nem fajtakérdés, hanem nevelési típus. A törzses előnye, hogy jól mutat kis faként, és nem kell lehajolni hozzá gondozáskor, szedéskor. A ribiszke az éghajlati viszonyainkat is jól bírja, és a legtöbb féle talajban jól érzi magát. Gondot okozhatnak termesztésekor a levéltetvek, kártételükkor összesodródott, pirosra színeződött levelek jelennek meg a növényen. A piros mellett a feketeribiszke is kedvelt, savai nagyon jótékony hatásúak egészségügyi szempontból, és termése C-vitaminban gazdag. A fekete ribiszke nagyobb bokrot nevel piros társánál, szereti a nedves területeket, szintén sarjról szaporítható.
A nagy kedvenc, az áfonya
A tápanyagokban gazdag és savanyú talajokat kedveli, félárnyékos helyre ültessük. Lehet nagy dézsában is nevelni őket, hiszen bokraik kisméretűek. Termesztő üzemekben is gyakorta konténerben tartják, így a talaj kémhatása és a tápanyag utánpótlás jobban kontrollálható. Gyakori hiba, ha szabadföldi ültetésük előtt nem elég nagy területen végzünk talajcserét. Ekkor az ültető gödrébe tett savanyú talajban 3-4 évig gyönyörűen fejlődik az áfonya, aztán hirtelen megáll a fejlődése és a növény leépül. Ennek oka, hogy a gyökerek ekkorra kinőttek a talajcserélt részből.
Inkább feldolgozva, házasítva jó az egres
Az egres, vagy köszméte esetében bokrot, de akár kis fát is nevelhetünk, ráadásul a helyigénye kisebb, mint a ribiszkének. A hűvösebb, árnyékos helyeket kedveli. Vannak fehér, sárga, zöld és akár piros gyümölcsű fajtái is. Gyümölcsét nyersen fogyasztva kevesebben szeretik, de kompótok alkotójaként különleges ízekkel gazdagítja azt, illetve más gyümölcsökkel házasítva készülhet belőle lekvár, vagy dzsem.
Hazánkban vadon is él a szeder
A szedret érdemes kerítés mellett termeszteni, mert igen rövid idő alatt akár több méter hosszú hajtásokat, indákat is képes növeszteni. A tápanyagokban gazdag, mélyrétegű és nedves talajokat kedveli. Gyökérsarjairól könnyedén szaporítható. Szürkerothadás ellen érdemes védekezni, és permetezni. Vannak tüskétlen és nagy gyümölcsű változatai is.
Josta: a „mesterséges” gyümölcs
A jostát mesterségesen állították elő Németországban a XX. században - így ez egy fiatal gyümölcs. Lényegében a fekete ribizli és az egres közötti faj, ám a több lépéses nemesítő programban egy vad egres faj is részt vett. Gyorsan nő, könnyedén eléri a két méteres magasságot. Hosszú vesszői tüskétlenek, így inkább hasonlít a ribizlire, mint a köszmétére. A gyümölcs héja sötét, húsa zöldes, benne apró magokkal. Kellemes íze mindkét ősére emlékeztet, sőt. A tipikus fekete ribizli-íz nélkül: a köszméte frissítő savanyúsága mellett aromája inkább az áfonyáét idézi.
Berkenye: nyersen felejtős, de levele teának is jó
Rengeteg faja, fajtája, változata van, sok közülük dísznövény. Bogyóiból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek- tehát inkább feldolgozásra való gyümölcs. Leveleiből főzött teáját csersavtartalma miatt bél-, és gyomorbántalmakra alkalmazzák. Nagyon igénytelen növény, így erdészetekben is használják szegély-cserjéseknél.
Homoktövis: egészséges, de az íze javításra szorul
Feldolgozva dzsem, bor, ivólé, likőr, zselé, sőt olajtermék is készül belőle. Kiemelkedő a C-vitamin tartalma. A gyümölcslét, és a dzsemet általában más gyümölcsökkel keverve készítik vegyesen, ugyanis a homoktövis gyümölcse savas, hasonlóan a citromhoz. Kétlaki, ezért porzós és termős növény is kell ahhoz, hogy teremjen. A porzós növény kompakt nagyon szép, így díszkertbe is alkalmas. A nőivarú lazább ágrendszerű, kevésbé dekoratív, de ez az, ami terem. Ágtövisei miatt áthatolhatatlan kerítésnek is alkalmas. Betakarításkor az egész ágat le kell vágni, lefagyasztani, mert így lepereg a gyümölcs róla.
A naspolya egy cuki kis fa
Kis méretű fa, májusban nyíló virágai díszítőértékkel is rendelkeznek, emellett különleges gyümölcse miatt is hasznos, bár méltatlanul mellőzött, ritkán ültetett növény. Őszi lombszíneződése is nagyon dekoratív. Gyümölcse akkor válik ízletessé, amikor a fagy megcsípi. Amikor ez bekövetkezett, akkor a termése megpuhul. Melegkedvelő faj, mégis nagyon jól tűri a telet. Virágai öntermékenyek, tehát egy tő is bőséges mennyiségű gyümölcsöt hoz. A gyümölcs húsa C,- B- és E-vitaminokban, valamint vasban, kalciumban, káliumban, mangánban és cinkben is gazdag.
A megszelídült vadgyümölcs: húsos som
Fáját régen bútorok, szerszámnyelek készítésére használták, magjából étolajat sajtoltak. Virágai szépek, sárgák, még a lombosodás előtt kora tavasszal nyílik. Termései is dekoratívak, emellett ehetők. Bogyója fanyar, éretten kellemes aromájú, bővelkedik C-vitaminban, tartalmaz almasavat, pektint, festékanyagot. Befőttek, lekvárok formájában találkozunk vele leggyakrabban, de frissen is ehető. Gondozási igénye minimális, kártevői, kórokozói jellemzően nincsenek.