Szászi Zoltán • 2024. január 21. 06:02
Honnan származik a kakaó, ami a magyarok kedvenc csokoládéiba kerül? A Nigériában nemrég felfedezett illegális ültetvények újra felhívták rá a figyelmet, hogy Afrikában komoly károkat okoz a kakaótermesztés miatti erdőirtás. Az EU tavaly fellépett ez ellen, de egyértelmű megoldások egyelőre nincsenek.
December végén számolt be róla az Independent, hogy Nigériában illegálisan termesztett kakaó látja el részben a globális csokoládépiacot, így többek közt nagy, ismert márkákat is. A hírportál beszámolója szerint az Associated Press hírügynökség emberei maguk jártak kétszer is az afrikai országban a beszámolók szerint védett területen működő kakaóültetvényeket felderíteni. A hírügynökség megerősítette, hogy Nigéria fővárosától, Lagostól 135 kilométerre, az Omo Erdőrezervátumban több helyen is kakaóültetvények állnak a védett, trópusi esőerdő helyén.
Védett erdőket tarolnak, hogy kakaót termesszenek
Az Omo Erdőrezervátum Afrika egyik legrégebbi UNESCO bioszféra rezervátuma, a kontinensen itt a legmagasabb a száma az őshonos lepkéknek. Az Associated Press több, mint húsz gazdát, öt kereskedőt és két brókert is meginterjúvolt, hogy az illegálisan, védett területen termesztett kakaó útját nyomon kövessék. A nigériai erdőkben termett kakaó több nemzetközi kereskedő vállalaton megy keresztül, mint a szingapúri Olam Group, vagy a Tulip Cocoa Processing Ltd., amik a világ legismertebb márkáinak szállítanak, mint a Mars, vagy a Ferrero. Az Independent megpróbált utánajárni, hogy olyan közkedvelt termékek, mint a Snickers, M&M, vagy a Nutella tartalmaznak-e a védett Omo Erdőrezervátumban termesztett kakaót, azonban erre egyértelmű választ nem találtak. A Mars és a Ferrero mindenesetre a honlapjukon a kakaóbeszerzéseik kapcsán olyan helyeket jelöltek meg, amik „nagyon közel, vagy akár átfedésben vannak” az érintett erdővel, ám pontos helyszín nincs megjelölve.
A lap szerint az ország kormánytisztviselői, erdőőrök, sőt, maguk a gazdák is azt nyilatkozták, az ültetvények egyre mélyebbre nyúlnak bele a védett erdőkbe, mivel kell a hely az új kakaófáknak, és Nigéria más részein az öreg fák már kevesebbet termelnek. A gazdák maguk azt nyilatkozzák, hogy bár tudják, hogy az erdő védett, nekik a létfenntartásukhoz kell, hogy eleget termeljenek és hogy ezért menjenek a jól termő földek után. Környezetvédők pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a világ csokoládépiaca csak növekszik, és a 2022-es, 48 milliárd dolláros csokoládéipar 2029-re 68 milliárd dolláros globális üzletággá válhat.
Az EU szigorítja a szabályozást
Európában a csokoládégyártóknak egyébként már kalkulálniuk kell azzal, hogy az uniós piacon szigorodni fog a kakaó beszerzése körüli jogszabályi háttér. Az EU erdőirtásról szóló rendelete (EUDR) 2023-ban került elfogadásra, és 2024 végétől lép életbe. Az új szabályozás lényegében arról szól, hogy idén év végétől az Európába érkező termékekről a gyártónak kell bizonyítania, hogy azok előállítása nem járt erdőirtással. Ez a kakaón kívül más mezőgazdasági nyersanyagokat is közvetlenül érint, mint a kávét, a szóját, pálmaolajat, fát, gumit és marhahúst. Ez át fogja alakítani az édességipart.
A Reuters decemberben számolt be róla, hogy a kakaótermesztésnek különösen kihívást fog jelenteni az EU erdőirtás elleni rendelete. Erre Nigérián kívül másik jó példa Elefántcsontpart. Ghána és Elefántcsontpart a világ kakaóellátásának majdnem 70 százalékát adja. Az elefántcsontparti kakaótermelés különösen az EU piacának ellátására épül, és a termés fele helyi kereskedőkön megy keresztül. Azt, hogy ők honnan szerzik be az árut, nehéz nyomon követni. Azonban a nagykereskedők nehezen fogják kihagyni a nem igazolható árut továbbadó helyi beszállítóikat, miután az elefántcsontparti törvényi keretek miatt csak úgy tudnak az országban kereskedni, ha az árujuknak legalább egyötödét helyben szerzik be.
A Reutersnek név nélkül nyilatkozva az egyik, globális kereskedőház kávé részlegének vezetője azt mondta, hogy egyedül a helyi hatóságok tudnák ezt a problémát orvosolni, méghozzá azzal, hogy dokumentációval garantálják a helyi kakaó eredetét, de az elefántcsontparti hatóságok ezt nem teszik meg. A Reuters információi szerint az országban ma előállított kakaó 20-30 százaléka egyébként védett erdők területén van termesztve.
Októberben már az EU Elefántcsontpartra akkreditált nagykövete, Francesca Di Mauro felszólította az országot, hogy sürgősen lépjen annak érdekében, hogy az ott termett kakaó megfeleljen az EU új rendeletének. Az afrikai ország válaszul azt kezdte fontolgatni, hogy több védett erdőt egyszerűen mezőgazdasági területté nyilvánít, így megfeleltetve a kakaótermesztést az EU-s elvárásoknak. Az EU nagykövete azt nyilatkozta a hírügynökségnek ősszel, hogy az Unió tárgyalásokat folytat egy új szabvány és nyomonkövethetőségi igazolási program felállításáról, azonban az afrikai országnak igyekeznie kell ebben együttműködni a fennmaradó egy évben, amíg az új szabályozás életbe nem lép.
A magyarok is édesszájúak
Magyarországon egyébként a fogyasztók egyharmada szokott naponta valamilyen édességet fogyasztani, és az édességforgalom évente 230 milliárd forintot tesz ki. Ebből 7-8 milliárd a karácsonyi forgalom, a húsvéti időszak 900 tonnával 5 milliárd forintos részét teszi ki az iparág bevételeinek, amibe beletartoznak a csokoládék, cukorkák, kekszek, müzlik és édes snackek is. A Magyar Édességgyártók Szövetsége és a TÉT Platform 2022-es adatai szerint egy főre 10-11 kilogramm édességfogyasztás jut hazánkban, aminek egynegyede csokoládé, és ma tíz magyarból hatnak az édes a kedvenc íze. A magyarok egyébként szeretik a minőségi és innovatív ízeket, egyre jobban hódítanak a mentes édességek is.
Azonban a csokoládé valószínűleg idén is drágább lesz a magyar boltokban, a gyártók ugyanis akkora áremelkedéssel néznek szembe, amire 2008 óta nem volt példa, és több évtizedes rekordra mehet fel a kakaó ára a tavalyi, nyugati-afrikai borzalmas termés miatt.