Braunmüller Lajos • 2024. január 23. 10:11
A fenntartható, eredményes talajgazdálkodás konkrét gyakorlati példáit osztja meg a termelőkkel a Soil-X-Change projekt, amely 9 ország 13 partnerének részvételével indul el. A nemzetközi példákat Magyarországra hozza, a hazai jó gyakorlatokat pedig megosztja más országok termelőivel, ráadásul ezt egyszerűen, közérthetően teszi – hangzott el a projektet bemutató sajtóeseményen. A talaj kiemelt fontosságú kérdés, a projekt ráadásul hozzájárul a vonatkozó szakpolitikák alakításához is.
Az egészséges mezőgazdasági talaj létrehozásához, a fenntartható élelmiszertermelési rendszerhez elengedhetetlenül szükséges a fenntartható talaj- és mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztése a célja a Soil-X-Change projektnek, amelyet kedden sajtótájékoztató keretében mutattak be Budapesten.
A 13 nemzetközi partner részvételével zajló hároméves együttműködés célja a fenntartható talaj- és mezőgazdasági gazdálkodás területén érintett gazdálkodók, piaci szereplők, politikai döntéshozók, projektek és kezdeményezések összekapcsolása az innováció felgyorsítása érdekében.
Ennek eredményeként egész Európában az eddiginél gyorsabban, szélesebb körben terjednek majd az innovatív megoldások – ígérik a kezdeményezés elindítói. A Soil-X-Change célja intenzívebbé tenni az együttműködést az EU-országokban a kutatók, a gazdálkodók és más érintettek között, valamint hozzájárulni a hatékony mezőgazdasági tudás és innováció átadásához.
Kulcskérdés a talaj állapota
Az egészséges mezőgazdasági talaj létrehozásához, a fenntartható élelmiszertermelési rendszerhez elengedhetetlenül szükséges a fenntartható talaj- és mezőgazdasági gyakorlatok működtetése – hangzott el. Ilyen lehet a takarónövények alkalmazása, a minimális talajművelés vagy a termés diverzifikálása, amelyek javítják a talaj szervesszén-készleteit, a talaj szerkezetét vagy a vízmegtartási képességet, és amelyek egyben a fenntartható élelmiszertermelés és talajgazdálkodás mutatóiként szolgálnak az agrár-ökoszisztémákban.
A fenntartható növénytermesztési rendszerek óvják a természetes környezetet, javítják az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, valamint környezetkárosító hatások nélkül integrálják az ökológiai, biológiai, fizikai és kémiai elveket.
Bár a mezőgazdasággal kapcsolatban folyamatosan zajlanak kutatások és fejlesztések, azonban ezek talajgazdálkodással kapcsolatos eredményei és technológiái nehezen jutnak el a gazdálkodókhoz. Emellett a mindennapi gyakorlatban kialakultak olyan innovatív eljárások, jó megoldások, amelyeket az egészséges mezőgazdasági talaj megőrzése érdekében szükséges lenne minél széles körben elterjeszteni.
Értékelik a jó kezdeményezéseket
Vicze Gábor, a konzorciumvezető innomine Group Kft. ügyvezetője mutatta be a projektet az eseményen. Mint elmondta, a Soil-X-Change projekt egy új kezdeményezés, amely egy újfajta nemzetközi innovációs hálózatot hoz létre. Napjainkban az élelmiszertermelés, az ellátásbiztonság jelentőségét nem kell magyarázni, ez minden országban elsődleges kérdés.
A konzorcium 9 országból 13 partnert fog össze, a projekt több mint 150 agrárinnovációs csoporttal áll kapcsolatban. Ez rálátást biztosít arra is, hogy a gyakorlatban mire van szükség. Azonosítani fogunk jó gyakorlatokat, kialakítunk értékelési szempontokat, amely figyelembe veszi a hatékonyságot, a skálázhatóságot és a fenntarthatóságot is. Legalább hatvan esetet fogunk megvizsgálni és ebből 18-at választunk majd ki, és részletesen ismertetjük, hogyan lehet ezeket más országokban is alkalmazni.
Fontos, hogy a kiválasztott jó gyakorlatokat nagyon egyszerűen, közérthetően kommunikálják, és a gyakorlatban is tesztelni fogják, valamint nemzetközi workshopok keretében mutatják be.
A projekt egyedisége az, hogy kifejezetten a talajegészségre koncentrál, nemzetközi, hiszen egész Európát érinti, és magyar szakemberek vezetik. Fontos az is, hogy az együttműködésre épül, minden érdekeltet igyekszik bevonni a közös munkába. A projekt keretében a magyar szereplők is hozzáférhetnek a naprakész nemzetközi tudáshoz – tette hozzá.
Másfél millió hektáron már váltottak
Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az eseményen a szaktárca prioritásairól és a Soil-X-Change projekthez kapcsolódásáról beszél. A talaj kiemelten fontos a fenntarthatóságot tekintve, és ha a termelőkre nem csak mint a probléma okozóira, hanem megoldójára is tekintünk, különös fontossággal bír – fejtette ki.
A gazdálkodók 2023-ban már új szabályok szerint gazdálkodtak, a legfontosabb célok között a talaj védelme és a tápanyag-gazdálkodás is szerepel. Összesen több mint másfél millió hektáron vállaltak a termelők olyan gyakorlatot, amely ezt szolgálja, a hazai 5 millió hektárnyi termőterülethez képest ez jelentős eredmény. A kötelezettségek és a támogatások ugyanakkor nem elegendőek ahhoz, hogy érdemi változást érjünk el, ehhez szükség van az agrárinnovációra és a tudásátadásra is, amely magában foglalja a digitalizációt és a képzést is
– tette hozzá.
Ez a projekt a meglévő tudásnak az értékelését és a minél szélesebb körű elterjesztését szolgálja. Erre óriási szükség van, hiszen a talaj az elsődleges közös nevező a fenntarthatóságban, ugyanakkor a jó talajgazdálkodás tudást igényel. Minden ilyen projektre nagy szükség van.
Formálható a szakpolitika is
Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa a közvetlen EU-s források szerepéről és jelentőségéről, valamint a Soil-XChange program, mint jógyakorlat közvetlen forrásokhoz való kapcsolódásáról beszélt. Kijelentette:
Ez egy olyan jó gyakorlat, amely a mi munkánkat is segíteni fogja. Amikor a közvetlen forrásokról beszélünk, gyakran felmerül, hogy ez milyen előnyöket hordoz. Ez a projekt bemutatja azt, hogy az információ és az adat, amely a végrehajtás során keletkezik, fontos alapot jelent az Európai Bizottság számára a szakpolitika megalkotásában. Ebből ráadásul több más, új projekt is fakadhat majd
– tette hozzá.
A közvetlen források lehívási aránya mindeddig nagyon alacsony volt Magyarországon, összességében és lakosságarányosan egyaránt – ez egyébként igaz Közép-Európára is. Ebben a régióban a közvetlen forrásokból lehívott egy főre jutó összeg 15-16 euró, míg Nyugat-Európában ez 50-60, néhol több száz eurót tesz ki. A közvetlen forrás ugyanakkor hét évre mintegy 400 millió euró, ráadásul a pénznél is fontosabb, hogy ennek révén bele lehet szólni a szakpolitika-alkotásába is.
Jobban csinálhatjuk, mint a szomszéd
Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezetője az AKI kutatásairól és a projektben való szerepéről beszélt. Fontosnak nevezte, hogy értsük a kiírások logikáját, és ott legyünk annak megalkotásában is. Az AKI-nak közel húsz Horizon programja van, több, mint az összes felsőoktatási intézménynek.
A Soil-X-Change projekt olyan információkat, gyakorlatokat alakít ki, amelyek közvetlenül alkalmazhatók a gazdálkodási gyakorlatban, ráadásul kinövik az országhatárokat, vagyis a magyar gyakorlatok más tagállamokban hasznosíthatók, a nemzetközi megoldásokat pedig hazahozhatjuk – fogalmazott az ügyvezető. Amint fogalmazott:
a kezdeményezés célja, hogy lessük el, hogyan csinálják a szomszédban, és mi csináljuk jobban.