Azzal, hogy tartós hótakaróra nem lehet számítani, az a tavaszi olvadáskor a talajvizet nem tudja feltölteni, ugyan az elmúlt év bővebb csapadékmennyisége miatt most a földek víztelítettsége jónak modható. Az enyhe teleket jobban átvészelik a kártevők, amelyek elszaporodva károsítják az ültetvényeket
- erről beszélt az Indexnek Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeb elnöke. Hozzátette, minél hidegebb a tél, annál tovább tart a gyümölcsök nyugalmi állapota. Jelenleg egyelőre kedveznek a fáknak az éjszakai fagyok, ha ez plusz néhány fokos hőmérséklet mellett kitart február végéig, akkor nincs vész. A nagy veszélyt az áprilisi hidegbetörések jelentik, amire a legérzékenyebb gyümölcsfajok a kajszi és az őszibarack, majd a sorban a cseresznye következik.
Az enyhe telek során számos kártevő, így a drótférgek, pajorok, poloskafélék, atkák, molyok és egyéb rovarok nagyobb számban képesek áttelelni a föld alatt vagy fák kéregrepedéseiben. Az ellenük való védekezést az uniós szabályok szigorítása is nehezíti, sok általánosan használt hatóanyag, például talajfertőtlenítők lettek betiltva.
Az agráriumban azonban egyre nagyobb jelenősséggel bír, hogy nem számolhatunk kemény téli fagyokkal, és annak kártevőgyérítő hatásával. Ennek a gyümölcstermesztésben nagyobb a jelentősége, mint a zöldségtermesztésben. A termesztéstechnológiába ugyanakkor be vannak építve a növényvédelmi eljárások, ezért ez a nagyüzemekben nem okoz akkora problémát, mint a kiskertekben. A gyümölcsültetvények kondíciójának leromlása nagyobb gond lehet
- közölte a szakember. Kiemelte, korábban az ilyenkor általános vastag hótakaró miatt az őzek, szarvasok inkább a könnyen hozzáférhető fakérget hántották az erdőkben és a gyümölcsösökben is, de ma már évről évre egyre több gazda jelent be vadkárt. Apáti Ferenc hozzátette, ennek hátterében nem csupán az éghajlatváltozás áll, az állomány dinamikája, létszáma is módosult bizonos tényezők miatt.
Apáti Ferenc hangsúlyozta, az a legfontosabb, hogy a fák télen nyugalmi állapotba tudjanak kerülni, és ez ne érjen véget túl hamar. Az ideális az lenne, ha a december-február időszak tartósan alacsony hőmérsékletekkel lenne jellemezhető, és lenne 2-3 hét, amikor mínusz 10-15 fok körül vannak a minimum hőmérsékletek. Ugyanakkor az utóbbi években más tendencia figyelhető meg: az enyhe, sokszor tavaszias január-február után március-áprilisban 1,5-2 hetes, sarkvidéki jellegű hidegbetörések következnek. Jellemzően ez a fordított időjárás okozza a gyümölcsültetvények nagy fagykárait - tájékoztatott a szakember.