A 2023-as év némileg megnyugvást jelentett a tojástermelők számára, hiszen a takarmányárak csökkenése eredményezett egy komoly mérséklődést a költségszintet illetően, ráadásul az év előrehaladtával az energiaárak is bíztatóbban alakultak – mondta el az Agrárszektornak Pákozd Gergely. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke hozzátette:

ahogy szépen lassan jöttek ki a 2024-re szóló ajánlatok, mindenki látta, hogy jelentősen csökkenni fog idén az energiaköltség is. Azok a szereplők, akik olyan méretgazdaságot értek már el, hogy tőzsdei áron szerződhettek, még hamarabb megkapták ezt az előnyt.

Jókor kellett venni

Az alelnök szerint ráadásul összességében is kiszámíthatóbb lett a környezet a tojástermelők szempontjából, nem adódott olyan nem várt sokk, ami tovább nehezítette volna a termelést. Tény ugyanakkor, hogy sok szereplő olyan készletezési stratégiát választott, ami sajnos a drága, 2022-es gabonára, illetve takarmány-alapanyagokra épített. Ennek oka, hogy egy éve még senki sem tudta, hogy milyen mennyiségben és milyen áron állnak rendelkezésre az alapanyagok.

Most azt látjuk, hogy ezek a készletek már futnak ki. Megfigyelhető egy ellentét a piacon, azok, akik nem készleteztek be annyira a drága takarmányból, és emiatt hamarabb el tudták kezdeni használni az olcsóbb takarmányt, érdemi előnyre tettek szert azokkal szemben, akik komolyan készleteztek, mert az ellátásbiztonságot helyezték előtérbe. Utóbbiak sokáig bennragadtak a drágább készleteikkel. Ilyen szempontból kettészakadt a piac. Hasonló történt az energiaáraknál is: azokat, akik egy éves szerződésben voltak, év végéig nyomta a magas energiaköltség, akik tőzsdei áron szerződtek, hamarabb érezhették azt, hogy csökkennek a termelési költségek.

Sok múlott a szerencsén is

Fontos leszögezni, hogy mind a takarmány készletezése, mind pedig az energiabeszerzés legitim stratégiákon múlott. A kiszámíthatatlannak tűnő helyzetben 2022 végén stratégiailag megfontolt döntésnek tűnhetett a takarmány biztosítása magasabb árakon is, ahogy sok szereplő kénytelen volt szembenézni az akkori energiaszerződések áraival is.

Vagyis összességében nem a tervezésen, az üzletpolitikán, hanem a szerencsén múlott az eredményesség.

Pákozd Gergely szerint azzal, hogy a komoly költségtényezők árának normalizálódásával visszatért az ágazat a kiszámíthatóbb környezetbe, már nem a szerencsén, hanem a jó üzletpolitikán és a hatékony termelésen múlik a siker.

Bérnyomás és piaci zavarok

Fontos tényező még a bérnövekedés, amely mindenképpen jelentősen érintette az ágazatot. Ennek egy része már lezajlott 2023-ban, de látható, hogy idén is szükség van béremelésre. A tojáságazatban is jellemzően alacsonyabbak a bérek, a szektorban dolgozókat az infláció súlyosan érintette, a náluk jellemző bérkategóriákban a különösen nagyot dráguló élelmiszerek, illetve alapvető termékek súlya jelentős a fogyasztói kosárban.

Az alelnök szerint éppen ezért a 2023-ban már megkezdődött bérrendezés folytatására mindenképp szükség van idén is.

Jelentős hatást gyakorolt még a kormányzati beavatkozás is az ágazatra, hiszen az árstopok kivezetése után a bruttó beszerzési áron történő értékesítési kötelezettség némileg átrendezte a piacot.  

Ez közvetlenül nem érintette a termelői árakat, hiszen alapvetően a kiskereskedelmi árat szabályozta, de mondhatjuk úgy, hogy nyílt lapos pókerjátszmává tette az ágazatot, hiszen innentől kezdve mindenki látja, hogy ki mennyiért adja a tojást.

Ennek eredményeképp kettészakadt a piac, az áruházláncok által főleg a karácsonyi szezonban igényelt mennyiségeket nehéz volt kielégíteni, míg az egyéb kiskereskedelmi csatornákon, így a piacokon, vagy csak tojásforgalmazással foglalkozó szereplőknél visszaesést láttunk a forgalomban.

Sokba kerül a járványvédelem

Jelentős hatást gyakorol a madárinfluenza is, amely újra komoly ütemben terjed a hazai baromfiállományban. Igaz, a tojóállományokban mindeddig nem volt jelentős az érintettség, ám a járvány elleni védekezés azért jelentős költségeket emészt fel.

Látható az is, hogy a kártérítési feltételek is folyamatosan szigorodnak, egyre inkább általánossá válik, hogy nem térül meg az állomány kivágása esetén a teljes kár, hanem csak egy része, mivel a teljes baromfiágazatban olyan mennyiségű állomány lett érintett, hogy ez nagyon kifeszíti a kártalanítás költségvetését.

Durván megugrott az import

A jelenlegi helyzetet alapvetően befolyásolja az is, hogy az ukrajnai import nagy ütemben nőtt, többszörösére emelkedett az elmúlt években, amely lenyomja az árakat. A lengyelországi árak szintén alacsonyabbak a magyarországi áraknál, tehát ha egy szereplő a költséghatékonyságot helyezi előtérbe, akkor mindenképpen jobb áron tud Lengyelországban teljes vásárolni.

Nehezíti a helyzetet az is, hogy bár a termelés legfontosabb költségelemei – így a takarmány és az energia – olcsóbb lett, más tételek érdemben drágultak. A beruházási költségek az elmúlt 3-4 évben nagymértékben nőttek, többszörösére emelkedtek a javítási, karbantartási kiadások, a berendezések újrabeszerzési árai.

Jön az EPR-számla

Pákozd Gergely szerint kiemelkedő nehézséget jelent az ágazatnak az EPR, vagyis a kiterjesztett gyártói felelősség szabályozásából fakadó kiadás, amely tavaly már életbe lépett, és ezután már 2023-ban fizetni is kellett. Nemrég zajlott a negyedik negyedév bevallása, és hamarosan ezzel kapcsolatosan érkeznek a számlák, illetve a díjmeghatározások.

Ez egy kifejezetten jelentős költség, hiszen nagyon nagy mennyiségű csomagolóanyagot használ fel az élelmiszeripar, így a tojástermelés is. Ráadásul látunk egy nagyon jelentős költségnövekedést, hiszen a 17 forintos kilogrammonkénti termékdíj a papír esetében a 170 forint fölé emelkedett, tehát több mint a tízszeresére nőtt. Ennek a költsége komoly nyomást helyez a termelőkre, ráadásul nem nyereségalapon, hanem a forgalom alapján számítódik.

Mindez azért is okoz különleges nehézséget a tojáságazatban, mert a tojás a csomagoláshoz mérten kis értéket képvisel, ráadásul éppen a tojástálca jellemzően eleve újrahasznosított papírból készül. Az alelnök szerint ezért is fontos lenne bizonyos termékek esetében költségcsökkentő tényezőket alkalmazni – más országok gyakorlatához hasonlóan.