Vannak annál fontosabb ügyek is, mint a támogatási rendszer, mindig inkább a piaci viszonyok, az arra adott termelői reakciók döntik el, mire jutunk – fogalmazott az eseményen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Hozzátette: 2022-ben azok, akiket nem gyalult földig az aszály, jó eredményességet tudtak felmutatni. 2023-ban viszont már a magas termelési költségek, az alacsony terményárak és az áthúzódó hatások miatt az ágazat veszteséges lett, ahol átlagosan a búzán 64 ezer, a kukoricán 48 ezer forint veszteség keletkezett.
Egy 2023 novemberében készített felmérés szerint a búza esetében 4,8, kukoricánál 7, árpánál 5,5 tonnás hektáronkénti hozamnál van a fedezeti pont. Előrevetítve 2024 is ezt mutatja, ahogy fogalmazott:
örülünk, ha nullán vagyunk, néhol veszteség, néhol kis nyereség születik.
Az értékesítési képességeinket emellett az határozza meg, hogy miképpen alakulnak a fekete-tengeri szállítások és Oroszország mennyi gabonát juttat el Afrikába. Közösen kell gondolkodnunk arról, hogy hogyan lehet erre a helyzetre reagálni – szögezte le az államtitkár.
Át kell gondolni az eddig termelést
A lehetséges megoldások között a precíziós lehetőségeket, a termésszerkezet helyenkénti átalakítását említette. A hagyományos, megszokott termékpalettát tekintve, amivel az ukránok is jelen vannak a piacon, csak a leghatékonyabban érdemes versenyezni és fel kell tennünk a kérdést, hogy a harminc éve művelt kommersz tömegtermelést hogyan lehet átalakítani úgy, hogy a termelők kedvezőbb helyzetbe jussanak. Még a tömegtermelésben előállított, de minőségi termés, a magasabb hozzáadott értékű értékláncba való tartozás is érdemi stabilitás is jelent. Csökkentenünk kell a kitettségünket a nemzetközi piac által rángatott termények felé is – szögezte le Feldman Zsolt.
Ebben már az is segítene, ha a termelők a művel területük 20-30 százalékán nem a megszokott struktúrában termelnék a jól ismert 4-5 növényt, hanem nyitnának a mák és a szója termelése, és a fejlett technológia felé.
A régi paraszti igazság is érvényes újra: jobban megéri a terményt bőrben eladni, vagyis az állattartáson keresztül megcélozni a várt eredményt.
A piaci folyamatok és a geopolitikai fejlemények is kemény feltételeket támasztanak, de azt is látni kell, hogy nagyon sokan képesek okosan reagálni a kihívásokra, amely reményre adhat okot. Ennek érdekében a közös gondolkodást, a jó gyakorlatok megosztását nem spórolhatja meg a szakma – fogalmazott az államtitkár.
A túlzott optimizmus indokolatlan
Az inputanyagokat előállító cégeket, így az FMC-t is legalább annyira érdekli, mennyi lesz a búza ára, mint a termelőket, hiszen alacsony árak mellett az inputpiac is „behal” – fogalmazott Kovács Gyula, az FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
2024-et illetően kis normalizálódás várható legjobb esetben is, érdemi visszarendeződés nem lesz, túlzottan optimistának nem szabad lenni most
– tette hozzá. Kérdés ugyanakkor, hogy előre vagy hátra meneküljenek-e a termelők, az intenzív, vagy az extenzív gazdálkodás irányába.
Mennyiségben nem tudunk versenyezni
Óvatos a 2024-es várakozásokkal kapcsolatban Párkányi Gábor a minőségtanúsító Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója is. A raktárak tele vannak, az árak kismértékben visszarendeződtek, de érdemi emelkedés nem valósult meg, a minőség pedig jobb az egy évvel korábbihoz képest – mondta el. Fontos az is, hogy a termés minősége nem javul a raktárakban. Ez azért is nehéz, mert ilyen árak mellett, a mostani nehéz helyzetben nem engedhetjük meg magunknak, hogy tonnákat dobjunk ki – tette hozzá.
Összességében úgy látja Párkányi Gábor, hogy az elmúlt húsz évben a hozamok jelentősen nőttek, ám ezt a genetikai potenciál nem tudja követni, ami a minőség rovására megy.
Ráadásul Magyarország mennyiségben nem tud versenyezni olyan országokkal, ahol más szerkezetben hihetetlen volumenekkel jelentkeznek a piacon.
Főleg nem 11-es fehérjével rendelkező búzával, egyértelműen olyan termékeket kell termelnünk, amelyek prémium kategóriába tartoznak
– szögezte le.
Nem szabad fejjel menni a falnak
Nagyon meg kell néznünk, hogy mit mire költünk, az inputárakat pedig nem szabad emelniük az ezt kínáló cégeknek – jegyezte meg Umenhoffer Péter, a Mikro-Vital cégvezetője. Hozzátette: a termelési struktúra átalakítása indokolt, ám el kell kerülni a szélsőségeket.
Nem szabad fejjel menni a falnak, akár fenntarthatóságról, akár talajművelésről van szó. Mindig azt a hibrid megoldást kell megtalálni, ami a legjobb, és leginkább fenntartható eredményt hozza
– fejtette ki.
Maximalizálás helyett optimalizálás
A korábbi évek arról szóltak, hogy minél többet termeljünk, mert ugyan ingadozó árak mellett, de mindig lehetett értékesíteni a termést. Most inkább az kerül a fókuszba, hogy mennyiért állítjuk elő a termést, vagyis a költségoptimalizáláson lesz a hangsúly – mondta el Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője. Az inputanyagok felhasználásánál nem a maximumot, hanem az optimumot kell megcélozni.
Az utolsó mázsa plusz nitrogén kihelyezése a jelenlegi árak mellett már nem biztos, hogy megéri
fogalmazott.
Az ügyvezető a terményeket tekintve kis árnövekedést ugyan valószínűnek tart, de érdemi áremelkedést már nem. Összességében nyugodtabb, kiszámíthatóbb és alacsonyabb kamatokkal jellemezhető év következik, amelyben számolni kell olyan tényezőkkel is, mint az EPR-díj, a béremelkedés. Vajda Péter összeségében sem az input- sem a terményárakban nem számít drámai változásokra.