Szászi Zoltán • 2024. január 26. 05:59
Méhek nélkül is létezhet méz? Egy merész szerb vállalkozó Amerikában bejegyzett cége most olyan vegán mézpótlókkal akar az európai piacra betörni, ami a vállalkozó reményei szerint tíz év alatt kiszorítja a hagyományos mézet a piacrról.
Azok, akik vegán étrendet követnek, gyakran különböző okokból nem tekintik a mézet vegánnak, ezért méz helyett más, állati részvételtől mentes és/vagy fenntarthatóbbnak gondolt édesítőket választanak. Ezekről azonban még a vegán közösségek sem értenek mindig egyet. Egy amerikai cég most új megközelítéssel próbál vegán mézhelyettesítőkkel az európai piacra törni - számol be az AgFunderNews. A kaliforniai eredetű MeliBio olyan mézhelyettesítőket gyárt, amik méhek nélkül készültek, és mind összetételükben, mind állagukban igyekeznek a mézre hasonlítani. A cég egy szlovén élelmiszeripari céggel, a Narayannal együttműködve, az Egyesült Királyságban, Svájcban és Ausztriában szeretné első körben piacra dobni a termékét, hetvenötezer boltba eljuttatni a vegán mézpótlót.
Nem méz, hanem „mhéz”
A céget 2020-ban Darko Mandich szerb vállalkozó alapította Dr. Aaron Schaller molekuláris biológussal együtt, Kaliforniában. Az alapító azt nyilatkozta, hogy mivel a nyugati piacon egyre drágább a hagyományos méz, egy évtized múlva a hagyományosan, méhekkel készített méz csak drága kézműves különlegességnek fog számítani, annyira megfizethetetlen lesz a fogyasztóknak és annyira ki fogja szorítani a vegán mézpótló a piacról.
Mégis, mi ez a méhek nélkül készült, mézre hasonlító dolog? Az AFN-nek azt nyilatkozta Darko Mandich, hogy a vegán mézük prototítpusát az akác- és vöröshere méz ihlette. A termék összetételének 80 százaléka fruktóz és glükóz, 18 százaléka víz. Az ízét pedig egy sor növényi kivonat adja, amik a maradék 2 százalékát adják ki az összetevőknek. Az amerikai változatban ezek között található vöröshere, jázmin, golgotavirág (a passiógyümölcs virága), kamilla, homoktövis, van benne glükönsav és még természetes ízanyagok. Az európai változatról annyit lehet tudni, hogy kicsit más lesz, de sokban nem fog különbözni az amerikaitól.
Az ötletgazda, Darko Mandich azt is elmondta, hogy jelenleg precíziós fermentálási technológia kikísérletezésével foglalkoznak. A precíziós fermentálás az ipari fermentálás egy különösen innovatív iránya, ami a melléktermékeket minimalizálva, szintetikus biológiai megoldásokkal egyenesen a végtermék előállítására specializált mikroorganizmusokat, hogy genetikai megoldásokat használ. A MeliBio igyekszik replikálni a méhek által működtetett enzimatikus folyamatokat, amik a nektárt mézzé változtatják, így próbálva közelíteni a valódi méhek általi készült, valódi mézhez. Erre azonban még várni kell.
Amerikában a cég Mellody néven, növényi alapú mézként forgalmazza a termékét, mivel az Egyesült Államok szövetségi szabályozása nem annyira szigorú a méz definíciójával. Európában az angol „honey” (méz) szó helyett „hanny,” „ohney,” „h*ney” neveken kerül gyakran elő a Mellody, csak utalva rá, hogy vegán méz, de jogilag kikerülve, hogy méznek hívják a terméket.
Nem egyszerű kérdés a vegánméz
Más termékek is jelentek már meg a piacon a méz vegán változataként. Az egyik ilyen mézhelyettesítő az agávé nektár. Ez egy nagyon cukros és édes szirup, ami Észak-Amerika déli részein, Mexikóban és a karibi térségben őshonos, sivatagi növény, az agávéból készül. A növény maga leginkább azért ismert, mert a közönséges agávé cefréjéből párolják a mezcalt, a kék agávé pedig a tequila alapja. A növény nagyon gazdag szénhidrátokban, és a nedvéből készül az édesítésre használt agávé nektár.
A vegán életmód gyakran a fenntartható élelmiszertermelésre és az egészséges táplálkozásra is fókuszál, arról pedig nincs egyetértés, hogy az agávé termelése mennyire fenntartható. Az agávé termesztését elsősorban a tequila és a mezcal gyártása szempontjából szokták vizsgálni. Ezért sok vegán az egészségtelenül magas cukortartalom, vagy éppen a környezetre káros, monokulturális termesztés és a helyi munkások kizsákmányolóan alacson bére miatt tekint ellenérzéssel az agávé nektárra. Ráadásul az intenzív termesztéssel a gazdák az agávé nektárjából táplálkozó denevérfajok táplálékforrását is csökkentik, amik pedig fontos beporzók és kulcsfontosságűak a helyi ökoszisztéma biodiverzitásában is.
Itthon nem egyszerű a helyzet, de nem a vegánokkal megy a harc
A méhészek itthon tavaly nyáron is panaszkodtak az enyhe telet követő hideg tavasz negatív hatásairól. A méz termesztése közben már évekkel ez előtt visszaesett, mert bár az átlagos termelés 20 ezer tonna húszévi átlag alapján, a KSH idősoros adatai azt mutatják, bár 2017-ben 32 ezer tonna mézet termelt az ország, ez a szám azóta csökkenőben van. 2019-ben a méztermés 18 ezer tonna, 2020-ban és 2021-ben 14-14 ezer tonna volt.
A magyar méhészetben három kiemelkedő mézelő növény van, a repce az akác és a napraforgó. A magyar méz 40 százaléka akác, 14 százaléka repce, 26 százaléka napraforgóméz. Ezen kívül 10 százalékot tesz ki a virágméz, és 10 százalékot egyéb fajták, mint a hársméz, gesztenyeméz, selyemkórméz, de olyan mézek is léteznek, mint a levendula-, illetve medvehagymaméz. A magyar méztermesztésre Bács-Kiskun, Baranya, Somogy, Tolna, és Zala megyék a legalkalmasabbak.
A magyar méhészeknek a harmadik országból bejövő, olcsó, nem igazi, dömpingmézekkel gyűlik meg a baja, ám az alacsony világpiaci árak sem kedvezőek. A magyarok ráadásul kevesebb mézet is esznek meg, mint az EU-s átlag, bár ez a tendencia nő. Az EU éves átlagos 1.7 kg/fő fogyasztására Magyarországon 1 kg/fő jut. A magyar méz nagyrésze ezért exportra kerül. 2023-ban ráadásul csökkent a méz felvásárlási ára, a költségek is nőttek, sokan arról számoltak be, hogy csak a termelési ár feléért veszik át a mézet. Ez nagyon rossz hír, mivel az ágazat itthon mintegy húszezer család megélhetését biztosítja.