agrarszektor.hu • 2024. január 30. 13:33
A zöldebb és társadalmilag igazságos közös agrárpolitika a gazdálkodók javát szolgálja. Erre jutottak a Régiók Európai Bizottságának (CoR) tagjai a Green Deal Going Local munkacsoport január végi ülésén, amelynek az a célja, hogy a városokat és a régiókat helyezzék az Európai Unió klímasemlegességre való átmenetének középpontjába. Úgy vélik, hogy a városok és a régiók kulcsfontosságú szövetségesek az európai Zöld Megállapodás nyilvános támogatásának biztosításában. A munkacsoport ülésére a Pénzcentrum is meghívást kapott, ahol a közös agrárpolitika jövőjét többek között a munkaintenzitáson és a környezeti fenntarthatóságon alapuló modellre való áttérésben látták, amely a kisebb termelőket és a vidékfejlesztés egészét támogatja.
Növelni kell a gazdálkodók támogatását az európai zöld megállapodás (European Green Deal) előírásainak betartását és csökkenteni az ezzel kapcsolatos bürokráciát. Ezt hangsúlyozták a Régiók Európai Bizottságának tagjai a Green Deal Going Local munkacsoport január 25-i ülésén Brüsszelben. A vita egyik fontos középpontjában a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja és az Európai Unió klímasemlegességre való átmenetének célkitűzéseihez kapcsolódó hozzájárulása, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és annak enyhítése, valamint a biológiai sokféleség és a természeti erőforrások védelme közötti kapcsolat állt - olvasható a Pénzcentrum oldalán.
A Régiók Európai Bizottságának (CoR) hamarosan megjelenő véleménye a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjére fókuszál, amelyben a szakpolitikusok úgy vélik, hogy a KAP irányításának regionalizálása segíthetne jobban azonosítani és reagálni azokra a problémákra, amelyekkel a mezőgazdasági termelők szembesülnek, és amelyek Európa-szerte tiltakozásokhoz vezettek az elmúlt hetekben. A munkacsoport ülésén felvetett vélemények szerint a Közös Agrárpolitikának a hektáralapú közvetlen kifizetésekről egy olyan modellre kellene áttérnie, amely a munkaintenzitáson és a környezeti fenntarthatóságon alapul, ami támogatja a kisebb termelőket és a vidékfejlesztés egészét.
Isilda Gomes, a portugál Portimão polgármestere és a Régiók Európai Bizottsága Természeti Erőforrások Bizottságának (NAT) elnöke szerint a mezőgazdasági gazdálkodóknak garanciára van szüksége, ami kritikus fontosságú mindenki számára, aki ezen a területen dolgozik. A NAT elnöke hozzátette, hogy a politikának mellettük kell állniuk az éghajlatsemlegesség felé vezető úton, mert jelenleg az európai és nemzeti szabályok bonyolultságával küzdenek.
Annak érdekében, hogy a megfelelő módon támogathassuk őket, nagyobb mozgásteret és döntési hatalmat kell adnunk a helyi és regionális önkormányzatoknak. A mezőgazdasági gazdálkodóktól elvárt ökológiai átmenet a mezőgazdaság ellenálló képességének növelését, valamint a jó mezőgazdasági termelők jövedelmének és a minőségi élelmiszereknek a biztosítását jelenti
- hangsúlyozta a tanácskozáson Isilda Gomes.
Az elmúlt hónapokban számos kedvezőtlen éghajlati jelenség sújtotta az európai városokat és régiókat. A megbeszélésen ezért kiemelték a felkészültség és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fontosságát is. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a cselekvés elmaradásának bizony komoly ára van. Arra is figyelmeztettek, hogy szükségesek az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedések, de ezeket az alkalmazkodással és ellenálló képességgel kapcsolatos lépésekkel együtt kell előmozdítani. Piotr Całbecki, a lengyel Kujawsko-Pomorskie régió elnöke kiemelte, hogy a jelenlegi tiltakozások nem azért zajlanak egész Európában, mert a gazdák a Green Deal ellen vannak, hanem a gazdasági egyenlőtlenségeket szeretnék felszámolni. Mint mondta, nem lehet csak úgy parancsokat osztogatni nekik a törvények végrehajtására, hanem támogatást és kompenzációt kell kapniuk, de meg kell hallgatni és támogatni őket.
A Közös Agrárpolitikának erősebben regionálisnak és szociálisan igazságosabbnak kell lennie, amely a gazdák, a foglalkoztatás, a vidéki területek és a biológiai sokféleség javát szolgálja. Legyen a fő hangsúly az élelmiszerbiztonságon, amit a mezőgazdaság, valamint környezetvédelmi és fenntarthatóság szempontjából közelítsünk meg. Európának egészségesebb élelmiszerre van szüksége, de ehhez drasztikus változásokra van szükség az európai szabályozásban
- tette hozzá Piotr Całbecki.
A szakember beszélt arról is, hogy a termőföld megfizethetetlen kincs Európában, de egyre több a felbukkanó probléma ezzel kapcsolatban. A különböző vidéki területen más és más kihívással kell szembenéznie a gazdáknak: elnéptelenedés, az infrastruktúra hiányosságai, talajerózió, a kevesebb csapadék miatt kiszáradás - itt csak a direkt források segíthetnének. Piotr Całbecki úgy vélte, hogy a földeket biológiailag fenntarthatóvá kell tenni, de nem esik elég szó az európai mezőgazdaság egyensúlyáról. Szerinte rengeteg jó példát található például arra, hogyan lehet csökkenteni a vízfelhasználást a vidéki területeken, miként lehet modern technológiákat bevezetni, vagy hogy hogyan legyen a mezőgazdaság organikusabb?
A felszólaló képviselők kiemelték a Közös Agrárpolitika, a biológiai sokféleség és a fenntartható élelmiszerrendszerek közötti kapcsolatot, amely kulcsfontosságú a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás jövőjének biztosításához. Rámutattak, hogy az intenzív gazdálkodási módokról a természetkímélő megoldásokra való áttérés időbe telik, ami stabil finanszírozást igényel, amibe teljes mértékben be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat. Utóbbiak ugyanis kulcsfontosságú szövetségesek lehetnek a Zöld Megállapodáshoz kapcsolódó szakintézkedések nyilvános támogatásának biztosításában: így lehet szerintük az Európai Unió klímasemlegességre való átmenetét a helyi intézkedésekbe átültetni.
A Közös Agrárpolitika célja, hogy fenntartható jövőt biztosítson az európai gazdálkodók számára, célzottabb támogatást nyújtson a kisebb gazdaságoknak, és nagyobb rugalmasságot biztosítson az uniós országok számára az intézkedések helyi viszonyokhoz való igazításában. A véleményt megalapozó viták a Természeti Erőforrások szakbizottságának február 5-i ülésén folytatódnak.