Nagy a baj: ha ezt a hőmérsékletet átlépjük, bekövetkezik a katasztrófa

agrarszektor.hu2024. január 31. 19:29

Az Európai Unió klímaváltozással szembeni ellenálló képessége és felkészültsége került az Európai Zöld Megállapodás részleteire fókuszáló, Green Deal Being Local munkacsoport januári ülésének egyik középpontjába. A Régiók Európai Bizottságának (CoR) tagjai többek között az éghajlati és környezeti kockázatok kezelésének legújabb lehetőségeiről, valamint a helyi és regionális szintű kihívásokról és szükségletekről tárgyaltak. A megoldás egyre sürgetőbb, ugyanis a jelentések aggasztóak: az átlaghőmérséklet drasztikusan emelkedik, ezért az Európai Uniónak konkrét akcióterveket és beruházási terveket kell kidolgoznia a klímareziliencia eléréséhez. Ebben jutnak fontos szerephez a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a finanszírozás, mint a megoldás kulcsterülete.

Fokozni kell az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet, amiben a korábbiaknál hangsúlyosabb szerephez kell jutnia az Európai Zöld Megállapodásnak (European Green Deal). Utóbbi legambiciózusabb célja, Európa a világ első klímasemleges kontinense legyen. Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás ugyanis egzisztenciális fenyegetést jelent Európa és a világ számára, így az unió gazdaságát modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá kell mihamarabb átalakítani - írta meg a Pénzcentrum.

Elisa Bardram, az Európai Bizottság Alkalmazkodás és Reziliencia, Kommunikáció és Civil Társadalmi Kapcsolatok szervezetének igazgatója, a téma előadója a tanácskozáson elmondta, hogy aktívan dolgoznak az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozásán, mert soha nem volt ennyire sürgető a változó körülményekhez való alkalmazkodás, a vészhelyzetekre való megfelelő felkészülés és az ezekből történő gyors felépülés képessége. Ezért is jelenik meg ez a kötelezettségvállalás hangsúlyosan az Európai Zöld Megállapodásban.

A klímarezilienciához igazodó akciótervre és beruházási tervekre van szükségünk, amihez elsőként azonosítani kell a prioritásokat, majd elvégezni egy klímakockázati menedzsmentet. Az adottságok és lehetőségek viszont eltérőek, ezért ebben a helyi és regionális önkormányzatoknak kell a fő irányadóknak lenni

- hangsúlyozta Elisa Bardram.

Február végén zárul egy döntő, tizenkét hónapos mérési időszak: az ENSZ szakértői szerint ha a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja a 1,5 Celsius fokos szintet, akkor visszafordíthatatlan éghajlatváltozás kezdődhet. Elisa Bardram kiemelte: "A globális hőmérséklet 2023-ban kivételesen magas szintet ért el." Hozátette:

Kijelenthetjük, hogy az átlaghőmérséklet kétszer gyorsabban melegszik, mint az kezelhető és szinten tartható volna. A globális tengerfelszíni átlaghőmérséklet tartósan és szokatlanul magas maradt, áprilistól decemberig rekord szintet ért el. Európában tizenegy hónapig átlag feletti volt a hőmérséklet, és a szeptember volt a legmelegebb szeptember a feljegyzések kezdete óta.

Elisa Bardram szerint épp ezért sokkal jobban bele kell mennünk a részletekbe, és ezt a költségvetésnek is tükröznie kell. "Az Európai Zöld Megállapodás révén egy jó irányba indultunk el, de ez nem elég. Többek között az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség felé kell elmozdulni" - összegezte az igazgató.

Az éves adatok újabb bizonyítékot szolgáltatnak az éghajlatváltozás fokozódó hatásaira. Az Európai Unió ezért a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményekre támaszkodva állapodott meg abban, hogy megpróbálja 2030-ig mintegy 55%-kal csökkenteni a kibocsátást. Ahogy arra a munkacsoport is rámutatott, az Európai Bizottság által irányított Copernicus-program egy remek eszköz arra, hogy irányítsák az éghajlatvédelmi intézkedéseket, a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez és a Zöld Átmenet felgyorsításához.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
unió, jelentés, munkacsoport, zöld, klímaváltozás, éghajlatváltozás, megállapodás, globális-felmelegedés, hőmérséklet, globális, európai-zöld-megállapodás, kibocsátás-csökkentés, károsanyag kibocsátás,