agrarszektor.hu • 2024. február 2. 08:13
A 2023-as év kedvezőbb időjárási körülményei egyértelműen jótékony hatással voltak a hazai mezőgazdaságra is. Az eddigi előzetes adatok alapján a 2022-es évhez képest tavaly 36%-kal több búzát takaríthattak be a gazdák országszerte. A KSH által eddig közzétett adatok azt mutatják, hogy a legtöbb szántóföldi növény esetében nőtt a betakarított mennyiség, így az eddigi értékek szerint kedvező évet zárhatott 2023-ban az agrárium ezen szektora.
Ma Magyarországon az ország területének 55%-át teszik ki mezőgazdasági területek. A területek szerkezetében főleg a szántók (82%) valamint a gyep területek (16%) dominálnak. Az ország teljes mezőgazdasági területe 5,1 millió hektár volt 2023-ban, ami nem mutatott eltérést az egy évvel korábbi értékhez képest - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében. Mint írták, a szántóterületi megoszlás szerint a legnagyobb mértékben továbbra is a gabonafélék termesztése történik itthon. Ezek vetésterülete az elmúlt évek során fokozatosan növekedett, tavaly pedig meghaladta a 2,5 millió hektárt. Némi csökkenést mutat az ipari növények (napraforgó, repce, szójabab, stb) szántóterülete a 2022-es évhez képest, a többi növénycsoport esetén pedig változatlan vagy kissé növekvő trend figyelhető meg.
A kalászosoké volt a 2023-as év
A kalászosok hozamának 69%-át adó búzából a 2022. évinél 7,6%-kal nagyobb szántóterületről 36%-kal több termést arattak. A legtöbb búzát Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében takarították be. A búza termésátlaga Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hajdú-Biharban, Nógrádban és Vasban haladta meg a hektáronkénti 6,0 tonnát. Az országos átlag tavaly 5 630 kg/hektár volt.
Nőtt a többi szántóföldi növény betakarított területe is a 2023-as évben. A 2022-es évben búzát, árpát, rozsot és zabot 1 347 000 hektáron termesztettek, míg tavaly ez az érték Magyarországon elérte az 1 517 000 hektárt.
Árpából csak Somogy és Zala vármegyékben arattak kevesebbet a 2022. évinél. A legtöbbet Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Békés vármegyében gyűjtötték be, termésátlaga Borsod-Abaúj-Zemplénben és Hajdú-Biharban meghaladta a hektáronkénti 6,0 tonnát. A hazai rozstermés héttizedét Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest, a legtöbb zabot pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében aratták. Az előbbi kalászos esetében a termésátlag alapján felállított vármegyei rangsorban Vas (5,0 tonna/hektár), az utóbbinál Szabolcs-Szatmár-Bereg (4,0 tonna/hektár) állt az élen.
A termésmennyiségek esetében a jelzett négy szántóföldi növény mindegyike kiemelten jól teljesített 2023-ban. A legnagyobb mértékben a rozs és árpa termésmennyisége emelkedett tavaly, mindkettő esetében csaknem másfélszer több termést takaríthattak be a gazdák, mint 2022-ben.
A kedvezőbb időjárás mellett fontos kiemelni azt is, hogy a 2023-as év eddigi mezőgazdasági eredményeiben nagy szerep jutott a bővülő öntözési közösségeknek is. Tavaly a mezőgazdasági területek 5,0%-a volt öntözhető (258 ezer hektár), ami 2,0%-os emelkedést jelez a 2022-es évhez képest (2022-ben 3,0%, 153 ezer hektár volt ezt a mennyiség). Ezzel együtt kisebb területet érintett tavaly a lehetséges aszály miatti kár, mindez pedig a termésmennyiségek értékeiben is szépen visszatükröződik.
Elöregedőben a magyar gazdatársadalom
Ahogy az elemzésben is olvasható, a pozitív adatok mellett azonban akadályok is nehezítik a további fejlődést. Az idősödés társadalmunk minden szegmensét érinti lassan, ez alól nem kivétel a mezőgazdaság sem. 2010 óta folyamatos növekedést mutat a 65 évnél idősebb korosztály megoszlása a mezőgazdasági területek irányítói között. 2023-ban az összes mezőgazdasági terület 29%-át 65 éves és annál idősebb korú személyek irányították. Ezzel párhuzamosan csökken a fiatalabb, 14-39 és 40-64 év közötti generációk aránya is. Az idősödés problémája a mezőgazdaságban azért fontos, mert az egyre idősebb gazdálkodók rövid időn belül nem tudják majd ellátni a termelési feladatokat, ezáltal országos szinten csökkenhet jelentős mértékben a növénytermesztés. Amennyiben mindez bekövetkezik, akkor még inkább növekszik az importfüggőségünk, az általunk exportált mezőgazdasági áruk mennyisége pedig tovább csökkenhet.