A szénának meghatározó szerepe van a növényevő állatok, különösen a kérődzők és a lovak takarmányozásában. A kérődzők a széna strukturális hatékonysága segítségével képesek a napi 10-12 óra kérődzésre, hiszen csak a megfelelő takarmány vált ki elegendő rágást és kérődzést az állatokban - olvasható a MÁSZ oldalán. Ellenkező esetben kevesebb nyál termelődik, melynek következtében csökken a bendő pH-ja. A savas környezet nem kedvez a bendőben élő mikrobáknak, amelyek a nyersrost lebontását végzik. Mindezek következményeként jelentősen csökken az állat megfelelő termelése szempontjából fontos mikrobiális fehérje mennyisége. Azonban nem csak a strukturális hatása lényeges a szénának: jelentős szerepe van az állatok kiegyensúlyozott takarmányozásában annak, hogy milyen minőségű szénát etetnek vele.
A széna minőségét érzékszervi és kémiai (laboratóriumi) vizsgálattal lehet a legjobban meghatározni. Az érzékszervi vizsgálatnál pontozással lehet kifejezni ki a különböző tulajdonságok közötti különbségeket. Négy szempont alapján történik a pontozás: illat, szín, struktúra és szennyezettség. A szénák a vizsgálat során négy osztályba sorolhatóak: nagyon jó minőségű, kielégítő minőségű, mérsékelt minőségű és romlott minőségű széna.
Az érzékszervi vizsgálat után érdemes ellenőrizni, hogy található-e a mintában olyan növény, amely mérgező, vagy amely tartalmaz antinutritív anyagot. Amennyiben igen, akkor az a növény mennyiségétől függően változtat a széna minőségén.
A széna laboratóriumi vizsgálatát érdemes elvégeztetni, ha az ember tudni szeretné annak táplálóértékét, vagy olyan növényeket is tartalmaz, amelyek vélhetően mérgezőek vagy takarmányozási szempontból nem kedvezőek. Ha a laboratóriumi vizsgálat eredménye gyenge minőségű szénára utal, akkor a kaszálási időpont helyes megválasztásával, tápanyag-utánpótlással vagy pillangós virágúak felülvetésével lehet a minőségen javítani.
(Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége)