A tárcavezető a találkozó elején arról beszélt, hogy Európában a gazdák mindenütt nyugtalanok, a kialakult helyzetben pedig megnyugtató válaszokat kell adni. Olyan ügyek vannak napirenden, amelyek komoly vitákat keltenek, a döntéshozóknak pedig hiteles, a termelők által elfogadható és megvalósítható megoldásokat kell nyújtaniuk. Az állatjóléti kérdések a társadalmi érdeklődés középpontjában állnak, ezért nem lehet közömbösen viszonyulni hozzájuk. Hazai szinten is dolgoznak azon, hogy fellépjenek az illegális kutya- és macskaszaporítás ellen. Fontos megválaszolandó kérdés az is, hogy egy illegális hálózat felderítése után, hol lehet majd az állatokat elhelyezni, mivel a menhelyek telítettek. Az EU-s javaslatokban nagyon fontos az a központi nyilvántartó rendszer, ahol a társállatokat regisztrálják az egész unióban.
Meg kell találunk azokat a lehetőségeket is, hogy a tenyészállatokat az export kapcsán hogyan tudjuk megfelelően szállítani. Fontos, hogy az Európából kiáramló és beáramló állatokra - és állati eredetű termékekre - is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak
- tette hozzá Nagy István.
A megbeszélésen a miniszter az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet hazánk erkölcsi kötelességének nevezte. Kifejtette, Magyarország 2024 októberében egy nagy nemzetközi konferencia keretében szeretne foglalkozni a kérdéssel, összegyűjtve a jó európai gyakorlatokat és programokat, egyúttal olyan ajánlásokat megfogalmazva, melyekben széleskörű konszenzus van.
Nagy István felhívta a figyelmet arra is, hogy hazánk védendő értéknek tartja a GMO-mentes mezőgazdaságot, amely Magyarország alaptörvényben is szerepel. Az új európai szabályozás kapcsán pedig hazánk nagy vitára számít. A műhús kérdése szintén szerepel az ország elnökségi napirendjén. Magyarországon elsöprő ennek a terméknek az elutasítottsága. Látjuk azt, hogy Szingapúrban, Izraelben és az Egyesült Államokban már engedélyezték a műhúst, hazánk azonban az előállítást és a forgalmazást mindenképpen szigorúan szabályozni szeretné - fűzte hozzá az agrártárca vezetője.