Az elmúlt két év időjárása teljesen ellentétes volt (2022 száraz, 2023 csapadékos), amely jelentős hatást gyakorolt a gyomirtások hatékonyságára. Ennek függvényében szeretném összefoglalni azokat, a szója gyomirtását befolyásoló tényezőket és támpontokat/tapasztalatokat, amelyek segíthetik a szójatermesztők munkáját.
1., Termőterület kiválasztása, elővetemény kérdése - A két dolog szorosan összefügg egymással. A gyakorlatban nehéz minden ‘kőbevésett' szabályt betartani, hiszen a termőterületek, vetésforgó adottak, ennek függvényében kell a legoptimálisabb döntéseket meghozni. A terület talajtípusa és tulajdonságai (szervesanyag-tartalom, kémhatás, kötöttség) alapjaiban határozzák meg az alkalmazható hatóanyagokat. Több esetben fordultak elő olyan fitotoxikus tüneti megjelenések, amelyek nem a megfelelő hatóanyag-választás miatt következtek be (pl. ne alkalmazzunk metobromuron hatóanyagot alacsony szervesanyag-tartalmú területeken).
A terület gyomflórája szintén adott tényező és több esetben elkerülhetetlen az erős gyomnyomás (főként a T4-es gyomfajok esetében), de még mindig előfordul az évelőkkel (mezei acat, szulákfélék) fertőzött területre történő vetés. Az évelő gyomnövényeket az elővetemény gyomirtásában kell szabályoznunk, a szója esetében ez a korrekció csak posztemergensen, legtöbbször a szójanövények károsodásával tompítható, de véglegesen nem megoldható. Száraz évjáratban a gyomok főként erős viaszréteggel rendelkeznek, amely tovább nehezíti a gyomirtási hatékonyságot.
Gyakori hiba a nem megfelelő növényi rotáció (napraforgó, repce, borsó, bíborhere), amely növénykórtanilag is veszélyes (fehérpenészes rothadás kártétele 2023-ban) és a kultúrnövények gyomfajként betöltött szerepe is hangsúlyos (napraforgó kaszat 4-5 évig életképes és 25–30 cm-ről is képes kicsírázni). Ezt fokozza, hogy a herbicidtoleráns hibridek termesztése miatt szójában az árvakelésű napraforgó elleni gyomirtás nehezen megoldható. A kalászos és kukorica után tervezett szója esetében már az elővetemény gyomirtása is meghatározó tényező. Ebben az esetben kerüljük az aminopiralid és mezotrion hatóanyagok alkalmazását, ugyanis ezek a hatóanyagok, főként egy aszályosabb évjáratot követően, súlyos fitotoxicitást okozhatnak a szójaállományokban.
2., Agrotechnika, vetés módja és ideje - A talaj kultúrállapota jelentősen hat a gyomirtás sikerére. Száraz évjáratban a rögösebb talajfelszín nem kedvez a preemergens gyomirtásnak, de a készítmények hatásához a jól elmunkált, aprómorzsás vetőágy szükséges. A forgatás nélküli technológia terjedése szintén befolyásolja a gyomirtási technológiát. A talaj felső rétegében felhalmozódó gyommagokból csírázó gyomok gyorsabb és agresszívebb kompetítorai a szójának. Ezt a tavalyi csapadékos évben is tapasztalhattuk. A szója az állomány záródásig rossz gyomelnyomó képességű, így a vetés módja is meghatározó. Fontos a “jó időben” elvetett szója, amikor optimális talaj- és léghőmérséklet és a vetést követő csapadék valószínűsége mellett vetjük el a szóját. Ebben az esetben a szója kelése is gyorsabb, nem vontatott és hamarabb borítja a talajfelszínt. A vetésmódot tekintve főként a széles sortávú (45 és 75 cm) termesztéskor nagyobb a gyomosodás veszélye, viszont lehetőség van a mechanikai gyomirtás elvégzésére is.
3., Gyomirtási mód, hatóanyagok és rezisztencia kérdése - A szója gyomirtására alkalmazható hatóanyagok száma szűkre szabott. A domináns T4-es magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények (kakaslábfű, muhar fajok, parlagfű, disznóparéj és libatop félék) időbeni blokkolásában meghatározó a preemergens (vetés után, kelés előtt) gyomirtás alkalmazása. Tavalyi évben az ehhez szükséges bemosó csapadék biztosított volt, azonban 2022-ben sok területen ez hiányzott. Ennek ellenére száraz évjáratban is fontos a preemergens gyomirtások jelentősége, mivel a legközelebbi eső is bizonyos mértékben érvényesíteni tudja a kijuttatott készítmények hatékonyságát. A tavalyelőtti száraz évjáratban elhúzódó, több hullámban csírázó gyomnyomással találkoztunk, amely szükségessé tette a posztemergens beavatkozásokat. Az állománykezelésnél a gyomok fenológiai állapota meghatározó, ezért törekedjünk arra, hogy a szik-, egy-két lombleveeles gyomok ellen permetezzünk. Egy csapadékos periódus eltolhatja a védekezési időpontot, amely a gyomok erősödését és a gyomirtás hatékonyságának csökkenését eredményezi. A csak posztemergens technológiák alkalmazása a rezisztenciális folyamatok elindulását is elősegítik. Több helyről már jelezték a rezisztenciagyanús szőrös disznóparéj és olasz szerbtövis megjelenését. A posztemergens kezelések esetében - főként száraz periódusban - a gyomirtó szerekhez adott hatásfokozók növelik a hatékonyságot.
A cikk szerzője: Varga Zsolt, Plant-Treat Kft.
