agrarszektor.hu • 2024. február 15. 14:44
A múlt héten, leginkább a hét végén sorra dőltek hazánkban a melegrekordok, az enyhe éjszakákat és a 20 fok közeli csúcshőmérsékleteket pedig a vegetáció is megérzi. Több növényünk is a tavasz beköszöntét érzi, a korai csonthéjasok nedvkeringése már északon, Miskolc térségében is megindult. A túl korai fejlődésnek indulás azonban a tavaszi fagykárok veszélyét jelentősen megnöveli. A folytatás egyelőre nagyobb hideget nem ígér, marad az átlagosnál enyhébb idő.
A február eleji csendesebb és szárazabb idő után az előző hét végén egy hullámzó frontrendszer érte el térségünket, csapadékkal és továbbra is enyhe levegővel. Főleg a Dunántúl déli felétől az északkeleti országrészig terjedő sávban esett nagyobb mennyiségű eső. A 30 napos csapadékösszeg hazánk nagyobb részén hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, de a csapadékos november és december miatt a 90 napos összegben még mindig nagy a pozitív eltérés. A talajok szinte telítettek a felső egy méteres rétegben, inkább csak a Kisalföldön és kevesebb esőt kapó délkeleten szikkadt meg a felszín közeli réteg számottevően. Főleg az Alföldön még mindig vannak belvízfoltok. Az enyhe idő és az eső hatására a Tisza vízrendszerében árhullámok alakultak ki, így a Tisza mentén a belvizes területek kiterjedése nem csökken - derül ki a HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. agrometeorológiai előrejelzéséből.
Az elmúlt 10 nap átlaghőmérséklete +10 Celsius fok körül alakult, ez 8-10 fokkal haladja meg az ilyenkor szokásos értéket. Sorra dőltek meg a melegrekordok, a minimumok és a maximumok is szokatlanul magasan alakultak, szombaton és vasárnap délkeleten a 20 fokot is meghaladta a hőmérséklet. Erre a hétre pár fokkal hűvösebb levegő érkezett fölénk, és éjszakánként gyenge fagyok is előfordultak, napközben pedig 10 fok körül alakult a hőmérséklet.
Van, ahol már megpattantak a rügyek
Ahol nincs tartós belvíz, ott az őszi vetések viszonylag jó állapotban vannak, ezen a télen sem volt eddig olyan hideg, ami hótakaró nélkül kárt okozott volna. A kórokozókat és a kártevőket bár kissé megtizedelte a január második hetétől a hónap végéig jellemző, legalább éjszakánként fagyos idő, de tartósabb hidegre lett volna szükség ahhoz, hogy számottevően gyérüljenek. A talajfagy a maximális mélységét (5-25 cm) január közepén érte el eddig ezen a télen, ami igen sekély és az is csak rövid ideig tartott. A tél jelentős részében egyáltalán nem volt fagy a talajban. Belvízfoltok főleg az Alföldön fordulnak elő, ezek kiterjedése alig változik. A vízborítás alatt álló őszi vetéseknek a hideg idő a kedvezőbb, +4, +5 Celsius fokos napi középhőmérséklet alatt kevésbé károsodnak. December második felében, január első hetében, valamint februárban azonban jelentősen meghaladta a hőmérséklet ezt a küszöbértéket. A vetések meg is sínylették a tartós vízborítást, főleg a repce, mely a belvízfoltokban ki is pusztult.
Az enyhe idő miatt a korai csonthéjasok nedvkeringése már az északi országrészben is megindult: a rügyek megpattantak. Ennek pedig még súlyos következményei lehetnek a folytatásban egy nagyobb fagy kialakulása estén. A kajszi a rügypattanás fenológiai fázisában -4 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik, márpedig még nagyon korán van ahhoz, hogy ettől nagyobb fagy már ne legyen. 2021-ben és 2022-ben például március közepén -10 fok körüli fagyok is előfordultak az egész országban. viszonylag jó állapotban vannak, ezen a télen sem volt eddig olyan hideg, ami hótakaró nélkül kárt okozott volna. A kórokozókat és a kártevőket bár kissé megtizedelte a január második hetétől a hónap végéig jellemző, legalább éjszakánként fagyos idő, de tartósabb hidegre lett volna szükség ahhoz, hogy számottevően gyérüljenek. A talajfagy a maximális mélységét (5-25 cm) január közepén érte el eddig ezen a télen, ami igen sekély és az is csak rövid ideig tartott. A tél jelentős részében egyáltalán nem volt fagy a talajban. Belvízfoltok főleg az Alföldön fordulnak elő, ezek kiterjedése alig változik
- olvasható az előrejelzésben.
A vízborítás alatt álló őszi vetéseknek a hideg idő a kedvezőbb, +4, +5 Celsius fokos napi középhőmérséklet alatt kevésbé károsodnak. December második felében, január első hetében, valamint februárban viszont jelentősen meghaladta a hőmérséklet ezt a küszöbértéket. A vetések meg is sínylették a tartós vízborítást, főleg a repce, mely a belvízfoltokban ki is pusztult. Az enyhe idő miatt a korai csonthéjasok nedvkeringése már az északi országrészben is megindult, ott is megpattantak a rügyek. Ennek pedig még súlyos következményei lehetnek a folytatásban egy nagyobb fagy kialakulása estén. A kajszi a rügypattanás fenológiai fázisában -4 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik, márpedig még nagyon korán van ahhoz, hogy ettől nagyobb fagy már ne legyen.