agrarszektor.hu • 2024. február 22. 07:45
Nyugat felől tovább vastagszik a felhőzet, és általában erősen felhős vagy borult lesz az ég - derül ki az Agrárszektor csütörtöki (2024.02.22.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, csütörtöki (2024.02.22.) napon.
Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2024.02.22.) napon.
2024.02.22. csütörtök: Nyugat felől tovább vastagszik a felhőzet, és általában erősen felhős vagy borult lesz az ég. Az északi területeken előfordulhat délutántól gyenge eső. A déli, délnyugati szelet élénk, elsősorban a nyugati országrészben erős, olykor viharos lökések kísérik.
A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 11 és 16 fok között valószínű, de az északi, északkeleti határszélen kissé hűvösebb maradhat az idő. Késő estére 7 és 12 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatással nem kell számolni, de a légkör magasabb szintjein zajló melegedés miatt akár gyenge melegfronti hatásokat is tapasztalhatunk, mint fejfájást, teljesítőképesség-csökkenést, vérnyomásváltozást.
A következő napon várható időjárás
2024.02.23 péntek: Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, a Tiszántúlon lehet vékonyabb, szakadozottabb a felhőzet. Hazánk északnyugati felén szórványosan előfordul eső, zápor, délkeleten kisebb a csapadék esélye. A délnyugati, déli szél sokfelé megerősödik, néhol viharossá fokozódik. Délután 10 és 17 fok között alakul a hőmérséklet, délkeleten lesz a melegebb.
Friss híreink:
Megszólalt a növénytermesztő: ez az év nehezebb lesz, mint az előző kettő
2024. februárjában csak azt tudom mondani, hogy ez az idei év sokkal nehezebb lesz, mint az előző kettő - mondta Tóth Emil, a Sárrét Kft. ügyvezetője az Agrárszektornak. A Fejér vármegyei gazdaság, illetve a köréje szerveződő cégcsoport vezetője nyerte el az Év növénytermelője díjat az Agrárszektor 2023 Konferencián. A szakember szerint a jelenlegi tervezhetetlen helyzetben arra sincs esély, hogy a növénytermesztők legalább nullára kihozzák a mérlegüket. Tóth Emil úgy látja, hogy amíg nem kezdenek el emelkedni a terményárak, az uniós támogatás lenne a gazdák számára az egyetlen megoldás.
Terem-e idén haszon a növénytermelésben? - Megtudhatja az Agrárium Konferencián
Folytatódik a lejtmenet a terménypiacokon vagy az idén újra áremelkedésre számíthatnak a szántóföldi növénytermelők? - ez lesz az egyik kiemelt szakmai témája az idei Agrárium Konferenciának, amelyet március 19-én rendez meg Kecskeméten a Portfolio Csoport. Az eseményen szó lesz a mezőgazdasági inputpiacokon várható idei legfontosabb változásokról és trendekről is.
Keserű méz: váratlan fordulat az ukrán importnak adott zöld lámpa
A lehető legváratlanabb fordulatot jelentette a méhésztársadalomnak az, hogy egy hétfő este megjelent kormányrendelet kivette a mézet az importtilalom alá eső ukrán termékek közül, ezzel korlátlanul és vámmentesen jöhet Magyarországra az ukrán méz. A hazai méhészeti ágazat régóta szenved a lanyha kereslettől és a mélyponton mozgó felvásárlási áraktól, az olcsó, nagy tömegben érkező ukrán méz miatt további, jelentős pozícióromlástól tartanak a termelők. A szakminisztérium szerint ugyanakkor a tilalom rontotta a mézkereskedők versenyképességét európai szinten, márpedig működésük fontos a magyar méz exportja miatt is. Bross Péter OMME-elnök pedig úgy nyilatkozott: tévedés azt hinni, hogy a gyenge felvásárlási árakat az ukrán méz okozza, az ugyanis nem képes az itthoni árakat alakítani, csak európai szinten hat a piacra.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Kamu, hogy 2019 lett volna az utolsó békeév: színt vallottak a magyarok, ők inkább a válságokat bírják
Hiába a rekord magas koronavírus-járvány alatti halálozás Magyarországon vagy az egekbe szökő infláció 2022-ben és 2023-ban, friss felmérések arra mutatnak rá, hogy a magyarok voltaképpen egyöntetűen általánosságban, és az anyagi jólétüket illetően is jobbnak ítélték meg a helyzetüket 2023-ban, mint 2019-ben. Holott 2019-et szokták az utolsó békeévnek mondani a világjárvány kitörése előtt, sőt akkor még nem csak járvány, de orosz-ukrán háború, elszálló energiaárak, megfizethetetlen élelmiszerárak sem voltak. Hiába azonban a gazdasági hanyatlás, az emberek szubjektív gondolatait egy sor másik dolog is befolyásolja, így például a közvetlen környezetük, de nagy jeletősége van a média üzneteinek is. Nehéz tehát megmondani, hogy ténylegesen jobb volt-e az élet 2020 előtt, mint most.
Fajsúlyos változások jönnek a vidéki egyetemeken: erről minden diáknak tudnia kell
A 2024-es felsőoktatási felvételi eljárásban több változást vezettek be a pontszámítás és a követelmények tekintetében. A legfontosabb újdonság, hogy megszűnnek a központi minimumponthatárok és követelmények, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, hogy milyen szakokhoz kérnek emelt szintű érettségit, és milyen többletpontokat adnak a jelentkezőknek. Az emelt szintű érettségi vizsga nem lesz egységesen kötelező, csak azokon a szakokon, ahol az intézmények előírják. A középszintű érettségi vizsgák kevesebb pontot érnek, mint az emelt szintűek. Felkerestünk hazánk több egyetemét is, hogy megtudjuk, mire számítanak az új felvételi rendszertől, miként határozzák meg pontjszámításukat.