agrarszektor.hu • 2024. február 23. 09:44
Egy friss tanulmány szerint új kereskedelmi lehetőségek nyílhatnak az uniós agrár-élelmiszeripari exportőrök számára a szabadkereskedelmi egyezményeknek köszönhetően - állítja az Európai Bizottság. A preferenciális kereskedelmi kapcsolatokban való részvétel ugyanis diverzifikálja az importforrásokat, ezáltal javítja az uniós élelmiszer-ellátási láncok ellenállóképességét.
Mint kiderült, 2022-ben az EU pozitív agrár-kereskedelmi egyenlege elérte az 58 milliárd eurót. Az EU agrár-élelmiszeripari kereskedelmének diverzifikációjáról szóló, nemrégiben készült jelentés rámutatott, hogy az EU, mint a világ első számú exportőre és az agrár-élelmiszeripari termékek egyik legnagyobb importőre lehetővé teszi a kiegyensúlyozott és kedvező kereskedelmi kapcsolatok kialakítását harmadik országokkal - áll az Európai Bizottság témával foglalkozó sajtóközleményében.
Várhatóan kereskedelmi lehetőségek nyílnak az EU agrár-élelmiszeripari alapanyagai, például a tejtermékek (+780 millió EUR), a bor és egyéb italok (+654 millió EUR), valamint a feldolgozott agrár-élelmiszeripari termékek (+1,3 milliárd EUR) számára.
Ezek a lehetőségek azt bizonyítják, hogy az uniós agrár-élelmiszeripari termékek versenyelőnyben vannak, köszönhetően minőségüknek, magas szintű biztonsági és fenntarthatósági normáiknak.
Javuló mérleget várnak
A tanulmányban vizsgált tíz kereskedelmi megállapodás hatálybalépését követően az uniós behozatal értéke 2032-ben várhatóan 3,1-4,1 milliárd euróval lesz magasabb, mint a megállapodások nélkül. Ez az export és az import kiegyensúlyozott növekedését eredményezné, aminek következtében az EU teljes kereskedelmi mérlege enyhén javulna.
A tanulmány elismeri, hogy néhány érzékeny ágazat, nevezetesen a marhahús, a juhhús, a baromfihús, a rizs és a cukor esetében a tanulmányban említett tíz partner várhatóan fokozottabb versenyre számíthat.
Ez a következtetés igazolja a jelenlegi uniós megközelítést, amely szerint az érzékeny ágazatokat gondosan kalibrált vámkontingensekkel (TRQ-k) szisztematikusan védik. A közlemény leszögezi:
A kereskedelmi megállapodások ezen alapvető eszköze segíthet enyhíteni az esetleges piaci zavarokat, és ezáltal védelmet nyújt az uniós mezőgazdasági termelők és agrár-élelmiszeripari termelők számára.
A Bizottság tanulmánya első alkalommal vizsgálja az Egyesült Királyság által nemrégiben Ausztráliával, Új-Zélanddal és a Csendes-óceánon túli partnerségről szóló átfogó és progresszív megállapodás (CPTPP) tagországaival kötött kereskedelmi megállapodásoknak az uniós mezőgazdaságra gyakorolt hatását is. A tanulmány szerint ezek a kereskedelmi partnerek az Egyesült Királyság piacán bizonyos részt vesznek majd el az uniós termelőktől.
Az ebből eredő hatás ugyanakkor korlátozott lenne, és az EU várhatóan továbbra is az Egyesült Királyság fő beszállítói között marad.
Mindazonáltal bizonyos hatások várhatóak az olyan ágazatokban, mint a marhahús, a bor és egyéb italok (és a dohány), a feldolgozott élelmiszerek, a tejtermékek és a juhhús. A hatályba lépő tíz kereskedelmi megállapodás általános pozitív hatása azonban ellensúlyozná az Egyesült Királyság kereskedelmi menetrendjéből eredő piaci veszteségeket. Ez mutatja az exportpiacok és az importforrások diverzifikálásának fontosságát.
Régóta vita tárgya
A ma közzétett tanulmány a 2016-os, a közelgő kereskedelmi megállapodásoknak az uniós mezőgazdaságra gyakorolt kumulatív gazdasági hatásáról szóló első tanulmány második frissítése. Az első frissített változatot 2021-ben tették közzé. Célja, hogy a liberalizációs erőfeszítések mértékétől függően két különböző forgatókönyv értékelésével értékes betekintést nyújtson a politikai döntéshozók és a tárgyaló felek számára az uniós kereskedelmi menetrend és az uniós mezőgazdaság közötti kapcsolatról, ám nem helyettesíti az egyes kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalásokhoz készített szélesebb körű és részletesebb hatásvizsgálatokat - teszi hozzá a közlemény.
A tanulmányban az elemzett ambiciózusabb forgatókönyv az összes termék 98,5%-os teljes liberalizációjának és a fennmaradó termékek 50%-os részleges vámcsökkentésének felel meg, míg a konzervatívabb forgatókönyv 97%-os liberalizációt és 25%-os vámcsökkentést jelentene a többi termék esetében.
Az alkalmazott modell a 2014-es, a 2022-es és a 2032-es vámtarifára támaszkodik. A több évvel ezelőtt hatályba lépett kereskedelmi megállapodásokat (pl. Svájccal, Ukrajnával, Kolumbiával, Peruval, Ecuadorral, Dél-Koreával, Kanadával, Japánnal vagy Vietnammal), valamint az Ukrajnával 2022-re vonatkozó autonóm kereskedelmi intézkedéseket figyelembe vették az alaphelyzetben.