Braunmüller Lajos • 2024. február 26. 05:58
Komoly problémákat okoz a szántóföldi növénytermesztésben az elmúlt hetek téliesnek távolról sem nevezhető időjárása. A jelentős csapadékmennyiség, a fagymentes éjszakák és az enyhe, már-már tavaszt idéző nappalok hatására a belvizes, káros mértékben átnedvesedett területeken aggasztó állapotban vannak az őszi vetések. Ha ez még nem lenne elég, akkor a pockok miatt is fájhat a gazdák feje: februárban már sikeresen szaporodtak a rágcsálók, az általuk okozott potenciális kár pedig jelentős terméskiesést okozhat a következő hónapokban. A termelők éppen ezért hatékony védekezési módszerek engedélyezését kérik a szaktárcától.
Jelenleg sokkal rosszabb az őszi vetésű kalászos gabonák mostani állapota, mint decemberi állapotfelméréskor volt. Ez a későbbiekben javulhat ugyan, de jelenleg nem kedvező az összkép
– mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette: pontos arányokat a következő, márciusi felméréskor lehet majd mondani, de a mostani felmérések nem vetítenek előre reménykeltő képet.
Belvizek, megzavarodott növények
Az elnök elmondta: a kalászos vetések leromlásának fő oka a belvíz, valamint a károsan átnedvesedett területek nagy aránya. Összességében elmondható, hogy a tél távolról sem volt optimális a szántóföldi növénytermesztés szempontjából. A sok csapadék helyenként komoly károkat okozott, a közelmúltban tapasztalt, tavaszias időjárás pedig megzavarta a növények biológiai ciklusát.
A szokatlanul enyhe, néhol 17-18 fokos időjárás miatt a vegetációs időszak elindult a növényekben.
A márciusi felmérésekig tehát nem lehet érdemben megbecsülni sem, hogy mekkora az a terület, ahol gyakorlatilag tönkrement az őszi kalászos vetés, ráadásul, ha a következő hetekben egy némileg hidegebb és szárazabb periódus következne, akkor a potenciális kár mértéke is csökkenhetne.
Lesz, amit inkább kitárcsáznak
Petőházi Tamás szerint így is fel kell készülni arra, hogy nagy számban lesznek olyan területek, ahol az őszi kalászos állapota annyira leromlott, hogy jobban megéri a gazdáknak inkább betárcsázni, és a tavaszi vetéskor kukoricát vagy napraforgót vetni a helyére.
Az elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte: a vetőmagpiacon máris nagy érdeklődés tapasztalható, ráadásul a korábbiakhoz képest alacsonyabb árakon kaphatóak a vetőmagok. Mindez a kalászos helyzettel együtt azt vetíti előre, hogy a korábbi elképzeléseknél nagyobb területet vonhatnak be idén a termelők kukorica és napraforgó termesztésére.
A hazai szántóföldi növénytermesztés sokat emlegetett diverzifikációja azonban annak ellenére sem halad előre nagy léptekkel, hogy a szakértők folyamatosan figyelmeztetnek ennek szükségességére. A szója vetésterülete nem haladja meg a korábbi mértéket, igaz, a mák vetésterülete kismértékben, mintegy 2 ezer hektárral növekedett.
Komoly pocokszaporulat országszerte
Az Agrárszektor információi szerint a szántóföldi szegmensben további, jelentős probléma a pockok elszaporodása, amely nem kis részben szintén az enyhe tél miatt alakulhatott ki.
Februárban egy generációnyi pocok sikerrel túl tudott élni, amely potenciálisan komoly problémákat okozhat még.
Elvben egy esetleges márciusi hideghullám valamelyest korlátozhatná a szaporodásukat, de a helyzet már rosszabb annál, semhogy ez elegendő lenne – ha egyáltalán jönne még hideg.
Termelői körökben szóba jött a felületkezelés engedélyezésének igénye, információink szerint ezt az Agrárminisztériumban már miniszteri szinten kezelik, akár napokon belül zöld utat adhatnak az eljárásnak.
A védekezésre valóban szükség lenne, a jelentős pocokszaporulat miatt a termelők attól tartanak, hogy ellenkező akár kiemelkedő, 40-70 százalékos terméskiesés is lehet a rágcsálók kártételének eredménye. A gazdák tapasztalatai szerint a békésebb időkben még működő, jelenleg is engedélyezett módszerek, így a lyukkezelés vagy taposás már nem elegendőek a jelenlegi helyzet megoldására.