PR • 2024. február 27. 21:30
Az Ezért kincs az agráradat sorozatban ebben az évben a nőké lesz a főszerep, az idei részekben velük beszélgetünk az agrárdigitalizációs témákról. A 2024-es év második anyagában a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Precíziós Gazdálkodási és Agrárdigitalizációs Tanszékén oktató, valamint a helyspecifikus és a szántóföldi növénytermesztés fejlődési lehetőségeit kutató egyetemi docenssel, Dr. Ambrus Andreával beszélgettünk. A szakember a gazdaságukban meglévő kihívásokat, valamint a gyakorlatban már bevált megoldásokat és lehetőségeket is ismertette.
Az előszót Dr. Vona Viktória, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar precíziós mezőgazdasági szakmérnök képzésének vezetője írta.
A digitális átállás a mezőgazdasági termelésben elengedhetetlen ahhoz, hogy élni tudjunk a rendelkezésre álló lehetőségekkel, növeljük a hatékonyságot és versenyképességet, valamint fenntarthatóbbá tegyük a termelést.
A jelenlegi, kihívásokkal teli elektronikus adatszolgáltatások és ellenőrzések egyértelművé teszik, hogy a mezőgazdasági szektor számára az új feladatokhoz való alkalmazkodás csak az adatok és technológia integrálásával lehetséges. Az adatalapú gazdálkodás nemcsak a gazdálkodóknak, hanem a mezőgazdasági ágazat összes szereplőjének kritikus fontosságú, azonban ehhez strukturált fejlesztésekre és hatékony folyamatokra van szükség. Fontos, hogy minden érintett szereplő együttműködjön annak érdekében, hogy a digitalizáció valóban elősegítse a mezőgazdaság fenntartható fejlődését és versenyképességét. Ezért is hasznos beszélgetni, tapasztalatot cserélni, mely mindig nagyon jó élmény Andreával.
Az Ezért kincs az agráradat februári kiadásában a saját gazdaságukon keresztül egy igen átfogó jellemzést kapunk az adatalapú gazdálkodás kérdéseiről, a jó gyakorlatokról és a lehetőségekről. A tudásmegosztás lehetővé teszi az újítások, a legjobb gyakorlatok és az új technológiák elterjesztését a mezőgazdasági közösségben. Nem egyedül kell meglépnünk a digitális lépcsőket, hanem a sikeres és valamikor a sikertelen projektek eredményeiből tanulva. Fontos, hogy meg tudjuk osztani a tapasztalatainkat, ezáltal segítjük egymást a kihívások kezelésében. Jó olvasást kívánunk!
Heves vármegyében, a Mátra lábánál, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Szücsi települések határában, 1400 hektár bérelt földterületen gazdálkodik a HAVAS '92 Mezőgazdasági Gazda Szövetkezet, ahol Dr. Ambrus Andrea külső szakértő. A társaság elnöke, egyben egyik tulajdonosa Ambrus Sándor, Andrea édesapja. Az agrárdigitalizációs fejlesztési lehetőségekről, a technológiai irányokról és lehetőségekről folyamatosan egyeztetnek egymással, a változó környezeti, gazdasági és agrárpolitikai irányoknak megfelelően. A precíziós gazdálkodás bevezetése nagy körültekintéssel és folyamatos elemzés mellett folyik, a gyakorlatról 2021-ben, sorozatunk második részében beszélgettünk. Most 3 év elteltével kérdeztük ismét arról Andreát, milyen körülmények és lehetőségek határozzák meg a precíziós termelési rendszerüket.
Ezért kincs az agráradat – 2. rész: Növényvédelem és kijuttatástechnológia
Az éghajlatváltozás hatása érezhető, az időjárási anomáliák gyakorisága növekszik. Gyakoribb az aszály, gyakrabban dőlnek meg az olyan rekordok, mint a legmagasabb hőmérséklet nappal, vagy az egy óra alatt lehulló csapadék mennyisége. A helyi sajátosságok, mint a domborzati viszonyok, talajtípus és -szerkezet, a területen lévő növénykultúra, az alkalmazott talajművelési technológia együttesen határozza meg, hogy milyen hatása lesz egy-egy időjárási anomáliának. A Mátra alján a domborzati viszonyok meghatározóak, az egyik legnagyobb probléma pedig a rövid idő alatt lehulló és nagy mennyiségű csapadék. Ebből adódóan a területeink egy részén a leggondosabb talajművelési technológia mellett is jelentős erózió tapasztalható – kezdte a beszélgetést Dr. Ambrus Andrea 2024. február közepén, egy délelőtti határszemle után.
A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás egyik meghatározó eleme a melioráció lenne a tábláinkon. Több helyen az úttest melletti vízelvezető árkok mederméretei sem megfelelő kapacitásúak és nem elvezetik a vizet, hanem áteresztik, így egyre nagyobb területen tapasztaljuk az eróziót. A hegy-, illetve domboldalakon lévő területek borítottsága befolyásolja a csapadék útját, irányát és sebességét is. A szőlőültetvények sorai között a víz utat talál és intenzív eső idején lezúdul a területről az alatta elterülő szántókra. A környező területeken sok szőlőültetvényt kivágtak, emiatt a víz pusztító hatása egyre fokozódik. Az erózió elleni küzdelem nem kellene, hogy kimerüljön a talajművelési rendszerek alkalmazásában, mert sajnos nem elég a megoldáshoz. A táblán belüli meliorációt a leghatékonyabban a precíziós technológiával kezelhetjük. A LIDAR technológiával készült digitális domborzati modell alkalmazásával lefolyási viszonyokat lehet modellezni, amelyek nem csupán a táblán, hanem a tábla körüli területeken is segítik a meliorációs terv kialakítását, amely valamennyi gazdálkodó érdeke. Az NDVI-(növényi vegetációs index, amely a hozam nagyságával van kapcsolatban) felvételek alapján tisztán látni, hogy az eróziós vonalak mentén a hozamcsökkenés egyre erőteljesebb. A nagyobb lejtőkön a víz útját kell irányítani, övárkokat kellene kialakítani. Azokban az években, mikor hirtelen nagy mennyiségű csapadék érkezik, az árkok a csapadék útját változtatják meg. Itt azonban nem egyszerűen vízelvezetésről kell szólnunk.
A víz tárolására egy közeli kis halastó alkalmas, mert nincs természetes befolyása. Egyelőre viszont nem tudunk kellő figyelmet fordítani a meliorációra, aminek anyagi okai is vannak. A magas költségvonzat miatt a szőlősgazdáknak össze kell fogniuk, hogy megállítsák és lelassítsák a lefolyó vizet. Ezt a kérdést előbb-utóbb meg kell oldani, de az alacsony terményárak és a bizonytalan piaci körülmények miatt még kevés remény van rá.
Az aszályos időszakok átvészelését nehezíti, ha a csapadékos időszakban lehullott eső elfolyik a területről, mert így a talaj vízkészlete nem tud feltöltődni. Ezért azt gondoljuk, hogy egyre inkább a vízmegtartásra kell koncentrálni, nem a vízelvezetésre. A saját területeinkre vonatkozóan meg szeretnénk vizsgálni a víz útját, hogyan változnak a lefolyási zónák (irányuk és hosszuk), továbbá nagyobb figyelmet kívánunk fordítani az évjárathatásra. Az erózió okozta talajpusztulási folyamatokat idősoros vizsgálatokkal lehet a legpontosabban meghatározni, ekkor tudjuk leírni a termőrétegvesztés mértékét. A gazdaság kutatási tevékenységnek is helyet ad, így évek óta együtt dolgozunk az Envirosense Hungary Kft.-vel. Ennek köszönhetően van már LIDAR felvétel a tábláink egy részéről.
Ez a légi lézerszkennelés a rendkívül nagy pontossága miatt különösen alkalmas a felszínborítás modellezésére. Jelenleg folyamatban van ennek a vizsgálatnak a megismétlése, így az erózió mértékéről pontos információval fogunk rendelkezni. A talajaink aszályérzékenységének csökkentése elemi érdekünk. Ezt nem lehet kihagyni, mert gondoskodni kell a talajvízkészlet folyamatos helyreállításáról, valamint arról, hogy az extrém csapadékos években a vizet a területen, vagy ahhoz közel tartsuk, a talaj vízkészletének lehetősége legyen innen visszatöltődni, hogy amikor aszályosabb év van, kevésbé legyen érezhető a szárazság hatása.
Jelenleg ez az egyik korlátozó tényező, a másik pedig a talaj szervesanyag-tartalmának szintje, amely visszapótlásra szorul. A szerves trágya talajra gyakorolt hosszú távú hatását tapasztaljuk is. Szintén a kutatási tevékenység során, régi térképek adatait is felhasználtuk a tábla heterogén hozamának megértéséhez. Kiderült, hogy a tábla legjobban teljesítő részén, legalább 200 éven keresztül szőlőkultúra volt, egészen az 1960-as évekig. A szőlőültetvényekben folyamatos volt a szerves trágya használata, ez pedig a mai napig meglátszik a hozamtérképeken. Ez egyébként egy olyan adatbázis (Arcanum.hu), amely bárki számára elérhető, tehát könnyen alkalmazható a gyakorlatban és izgalmas dolog megfejteni ilyen típusú rejtélyeket. Azt természetesen már a gazdálkodó dönti el, hogy mit kezd az ilyen típusú információval.
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája megalkotta a Zöld megállapodás nevű dokumentumot, amely célja a zéró szén-dioxid-kibocsátás elérése az unión belül 2050-re. Ennek érdekében az inputanyagok használatát jelentősen csökkenteni kell. Ha megnézzük, hogy a többi tagállamhoz képest hol áll a magyar agrárium műtrágya-felhasználásban, azt kell mondanunk, hogy az utolsó helyek egyikén, de még rosszabb a kép, ha csak a foszfor- és a káliumfelhasználásra fókuszálunk. A közelében sem vagyunk például Hollandia kijuttatási szintjének a nitrogén szempontjából, a foszfor és a kálium visszapótlása terén pedig még nagyobb a különbség.
A helyspecifikus gondolkodás az EU agrárstratégia esetében kívánatos lenne. Ahol a lehetőségek adottak, a környezet eltartóképességét figyelembe véve, fenntarthatósági szempontokra alapozva támogatni kellene a termelést. A digitalizáció, a helyspecifikus gazdálkodás jó garancia az intenzív, de környezeti szempontból biztonságos termelésre. Magyarországon sok helyen nem csökkenteni, hanem növelni kell a kijuttatott inputanyagok mennyiségét, figyelmet fordítva a harmonikus tápanyag-visszapótlásra.
A tápanyagok felvehetőképességét jelentősen meghatározza a szerves anyag jelenléte, a talajélet intenzitása, ezért mi az elmúlt időszakban erre fordítunk extra figyelmet. A szántóföldjeinken szerves tárgyával és csirketrágyával is pótoljuk a szervesanyag-készletet, amihez a helyspecifikus tápanyagpótlás technológiája is rendelkezésre áll. A trágya korlátozottan elérhető, ezért gondolkodunk rajta, hogy foltszerűen, helyspecifikusan juttassuk ki. A kijuttatása költséges, mivel nagy mennyiség szükséges belőle, így logisztikai szempontokat is figyelembe kell venni a beszerzésénél. Többfajta baktériumtrágyát alkalmazunk, de hatásukat befolyásolja a megfelelő környezeti feltételek megléte. Aszályos években jelentősen csökken a hatékonyságuk. Talán a legnagyobb hatást a szárbontó készítmények esetében tapasztaljuk.
A technológiánknál a minimum tillage talajművelési módot igyekszünk alkalmazni, a lehető legkevesebb bolygatással dolgozni. Kapcsolt talajművelő eszközöket, tehát gépkombinációkat alkalmazunk. A taposási kár csökkentése mellett a talaj vízkészletének megőrzésére fókuszálunk. A talajművelő eszközöket igyekeztünk úgy megválasztani, hogy középkötött és kötött talajaink esetében is megfelelő minőségben dolgozzanak, a lehető legtöbb munkaműveletet végezzék el egy menetben, a munkaműveleti mélységet tudják tartani. Az utóbbi időszakban lehetőség szerint a szántás nélküli talajművelést alkalmazzuk. A talajművelő eszközöknél kiemelném a Kverneland Visio 200 gépkombinácót, amely nehéz X tárcsa, a tárcsák szögét hidraulikus hengerekkel lehet állítani, az első és a hátsó tárcsasor 0–25 fokig, egymástól függetlenül módosítható. A tárcsasor egymáshoz képesti szögbeállítási lehetőségével a porhanyító, keverő hatást lehet befolyásolni. A HORSCH Terrano FX5 szántóföldi kultivátor sekély és mély talajművelési mélység esetén is jól teljesít nálunk, biztosan tartja a munkamélységet és védi a kapatesteket, amire a köves táblákon nagy szükség van. A talajművelő gépkombinációk megválasztása a művelt terület talajainak ismeretében és érdekében történik. Nagyon fontos, hogy a megfelelő időben és körülmények között képesek legyünk elvégezni a munkaműveleteket, amely a talaj és növény szempontjából is kulcskérdés.
A menedzsmentzónák egyes táblákon már lehatárolásra kerültek, az Envirosense csapata alapvetően NDVI-index idősoros adatok, valamint tőlünk származó gazdálkodási adatok alapján végezte el a feladatot. A hozambecslési folyamat monitoring drónnal történő felmérése, illetve a megfelelő kiértékeléshez ezzel egyidőben terepi mintavétel is történt.
A helyspecifikus tápanyag-kijuttatás megtervezése a kijuttatási térképek előállításával folytatódik. A kezdeményezésemre az általánoshoz képest egy kicsit más szemszögből is igyekszünk nézni a menedzsmentzónákat. Érdekel, mennyire határozza meg a talaj nedvességtartalma a hozamot, mivel úgy gondolom, az NDVI térképek és hozamtérképek szerint sokszor nem a tápanyagpótlás intenzitása, hanem a felvehetősége befolyásol jobban. Nálunk azért is kellenek az extra adatok, mert olyan térképi fedvényeket adnak, amelyek segítenek megmagyarázni az adott állapotot. Azon dolgozunk, hogy az alapvetően jó menedzsmentzónákat kiegészítsük a teljes táblatörténettel, egészen a kialakulástól kezdve megvizsgálva. Ilyen például a szervesanyag-visszapótlás, ennél is nézzük az összefüggéseket. Éppen a historikus térképek adtak ötletet a több adat pontos rögzítésére. Az évjárathatásokra nagy figyelmet kell fordítani, de a hozamra gyakorolt hatást annak fényében kell értékelni, hogy milyen halmazállapotú (szilárd vagy folyékony) formában juttattuk ki a műtrágyát. Az elemzések alapján hatékonyabbnak ítéljük meg a tavaszi folyékony formában történő tápanyag-visszapótlást.
Ennek érdekében kísérleti jelleggel néhány éve tavasszal, nitrogénszenzor alkalmazásával, „on-the-go” módon (menet közbeni mérés és helyspecifikus kijuttatás egy időpontban) teszteltünk folyékony nitrogén műtrágya-kijuttatást őszi búza állományban. A kijuttatási térkép alapján az eredményekből azt láttuk, hogy nem volt jelentős különbség a zónáknál a kijuttatott mennyiségek között, a rendszer szinte egységes dózist javasolt, tehát az állomány homogén volt. Ez természetesen nem a módszert minősíti, hanem az évjárathatás jelentőségét. Ebben az esetben az agroökológiai potenciál-fajta-technológia-inputmennyiség harmóniája mellett az ideális időjárási feltételek is adottak voltak. A „tényezők szerencsés együtt állása” azonban a legtöbb évben nem jellemző. Ezt bizonyítja az is, hogy ugyanennek a táblának másik év hozamtérképét nézve és az NDVI képeket folyamatosan vizsgálva azt láttam, hogy száraz évjáratban rendkívül heterogén a terület. Az NDVI térképek alapján pluszinfókra van szükség, mert ezek a felvételek csak a változás mértékét mutatják meg, az okokat nem.
A vízerózióval értintett zónák lehatárolása fontos számunkra, mert szeretnénk megnézni, hogy milyen kárt okozott idén a víz. Tervezem, hogy az érintett táblán a búza vetésterületében keletkezett kárt a QGIS térinformatikai szoftver alkalmazásával lehatároljuk és kiszámoljuk, hány százaléka károsodott a táblának, majd egy idősoros változás térképen megmutatjuk, mennyire képes regenerálódni a növény és a terület. Önmagában az NDVI-indexből nem lehet meghatározni a változás okát, például a vadkár nagyságát, ehhez a terepi szemle mellett pluszinformáció is szükséges. Az idősoros drónfelvételek alkalmasak a hatalmas szarvasrudlik okozta kártételek felmérésére. A nagy tábla esetén a monitoring drón használata segítséget jelenthet a hatások folyamatos megfigyelésére, melyek extra fedvényként hozzájárulhatnak a kijuttatási térképek elkészítéséhez. Jelenleg viszont a felsorolt tényezők miatt a helyspecifikus tápanyag-kijuttatást még óvatosan kezeljük.
Mivel kutatási szinten is foglalkozom a zónalehatárolás témájával, ezért szeretném, hogy a kialakításkor a lehető legtöbb adatot és információt figyelembe vegyük és mérlegeljük, mit érdemes bevonni a döntéstámogatásba. Célunk, hogy a gazdálkodók számára gyakorlatban is használható ellenőrzési listát állítsunk össze. Ez azon tényezőket foglalja össze, amelyek a zónalehatárolás esetében kiegészítő információt nyújtanak és érdemes akár térképi lehatárolásként, külön gyűjteni ezeket az információkat. Azért dolgozunk, hogy megismerjük a tábláink előéletét, megértsük a talaj és a növény kapcsolatrendszerét, meghatározzuk a termelést korlátozó tényezőket.
A növényi maradványok talajtakaróként hozzájárultak a jobb talajállapot megőrzéséhez az aszályos és a csapadékos szezonban is, a szélsőségek megfelelő elviselését a precíziós technológia támogatta. Ehhez kellett az egyenletes kelés, a jól beállt állomány, az okszerű, jól időzített növényvédelem és tápanyag-kijuttatás, valamint a mulcstechnológia is. A növényi maradványok csökkentik a párolgást, rengeteget jelent, amikor ezeken a területeken a talaj elkezd száradni és repedések alakulnának ki ott, ahol nagy a vízveszteség. A szerves anyag bedolgozása következtében ráadásul javul a talaj szerkezete. Azt tapasztaljuk, hogy tovább kellene növelni a talajélet aktivitását, amiért igyekszünk tenni is – fogalmazott Dr. Ambrus Andrea.
Az elmúlt évek érdekes tapasztalata, hogy különösen az aszályos időszakok miatt át kell gondolni a hagyományos technológiában alkalmazott vetésidőket, mert a tankönyvekben leírtakhoz képest későbbi vetéssel sokkal jobb eredményeket tudtunk felmutatni a tavaszi vetésű növényeknél. A cirok látványosan bizonyította ezt. Ennek oka, hogy a viszonylag tervezhető időjárási események megváltoztak. A korábban csapadékos május gyakran aszályos, amely el is húzódik. Valamennyi növénynél megnő a vízigény, amikor intenzíven növekszik. A későbbi időpontban történt vetésünk azért sikerült jobban, mert így későbbre került a növénynek azon időszaka, amikor a megnövekedett vízigény fellépett, és a kisebb mennyiségű csapadékot is jobban tudta hasznosítani az adott növekedési fázisban. Az idei szezonban későn sikerült elvetni a repcét, amikor már mindenhol szép volt az állomány, a miénk még alig látszott. A későn érkező hűvösebb időjárás miatt hosszabb lett a vegetációs időszak, amit a növények ki is használtak. Így fordulhatott elő, hogy a később vetett repce, amit majdnem kitárcsáztunk, sokkal jobb fejlettségi állapotban ment a télbe, mint azokban a gazdaságokban, ahol időben elvetették. Az más kérdés, hogy hiába volt szép a repcénk, a túl sok vizet sok helyen nem bírta.
Az időjárási adatok elemzésénél megnéztem az 1980-as évektől kezdve, hogy alakultak az anomáliák a gazdálkodási területen. A Meteoblue.com oldalon az éghajlatváltozás tendenciája és tényezői több, mint 40 év adatai alapján, adott településre vetítve, becsült értékekkel láthatók. Gyöngyöspata esetében egyértelmű, hogy az évi átlaghőmérséklet jelentősen és folyamatosan emelkedik. A rendkívüli meleg időszakok előfordulási gyakorisága egyre növekszik, amely fokozza a párolgást. A téli hőmérsékleteknél a kirívóan hideg időszakok hossza és száma csökken, ami növényvédelmi szempontból kedvezőtlen, mert elmaradt a kártevők és kórokozók gyérülése.
A menedzsmentzónák lehatárolásánál az éghajlati szélsőségek hatásainak nagyon nagy jelentősége lesz. A talajok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának segítését kiemelt feladatnak érzem. A talajélet élénkítése, a szervesanyag-visszapótlás, összességében a jó talajkondíció elérése a cél, amelyek segítenek a káros hatások mérséklésében. A talajlazítás nagyon fontos feladat nálunk, jól javítja a talaj vízbefogadó képességét.
Fontos, hogy az adott terület sajátosságait figyelembe véve legyen megválasztva az alkalmazott eszközrendszer, mi a műveletekhez Väderstad és Kverneland munkagépeket, John Deere permetezőgépet, valamint traktorokat, illetve Fendt erőgépeket használunk. A területeinken a talajtakarás nagyon fontos, továbbá igyekszünk beforgatni a szármaradványokat, plusz nitrogén- és szárbontó baktériumokat használni, ezekkel jó tapasztalataink vannak.
Kérdéses lesz még a gazdaságosan termelhető növények köre: míg édesapám korábban a Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján és Szűcsi alkotta termelőszövetkezetben 3 ezer hektár kukorica ágazatvezetője volt, a növényt az elmúlt években nem érdemes vetni: 2022-ben kipróbáltuk, de aratni már nem kellett. A vetésforgónk gerincét cirok, búza, repce, napraforgó és árpa adja, leegyszerűsödött a vetésszerkezet. A termelésnél meghatározó a megfelelő és harmonikus tápanyag-visszapótlás, a domborzat, a mikrodomborzat és az éghajlatváltozás is. Ezért azon dolgozom, hogy minél teljesebb képet kapjunk a gazdálkodásról és a körülményekről, aminek egyik leglényegesebb része az adatgyűjtés. A műholdfelvételek adatsor elemzései sokat segítenek a döntéseknél, ahogy az időjárás paraméterek, illetve a napi szinten gyűjtött meteorológiai adatok is. A műholdfelvételeken az „előtte és utána” képeket nézve jól érzékelhetőek a területeket ért hatások, folyamatosan követni lehet a táblán végbe menő változásokat.
A pontos eredményekhez sok releváns adatot hozzá kellene még tenni a döntéstámogatáshoz, ezért új adatgyűjtési rendszert szeretnék kialakítani. Ennek alapja annak meghatározása, hogy nálunk milyen további információkra, fedvényekre van szükség ahhoz, hogy tényleg valós képet kapjunk a táblákról. Csoportosítani szükséges, hogy mivel lehet, érdemes és kell foglalkozni, amit az mozgat, hogy a költséghatékonyság szempontjából értékelhető eredmény szülessen. Meg szeretnénk határozni azokat a pontokat, melyeknél lehetőség és értelmes indok van a beavatkozásra. A flottakövető rendszer adatai pedig azért fontosak, mert támogatják az ellenőrzést, általuk ki tudjuk zárni a technológiai hibákat.
A hozamadatok gyűjtése hozammérős kombájnnal történik, ebben a John Deere S sorozat gépe segít nekünk. A hozamtérképezés egyelőre még nem a teljes művelt területen aktív. Nagyon fontos, hogy a hozamadatok csak adattisztítás után használhatók, a nem valós adatokat ki kell szűrni, mert torzítják az eredményt. A hozamtérképezés kiterjesztés előkészítése folyamatban van. Amire még fokozottan figyelünk a hozammérés esetében, az a kombájnok hozammérőjének a kalibrálása. A bérgépek általában nem rendelkeztek hozammérővel, ezért is hiányosak a hozamtérképeink. Az aratási időszakban azonban a termény betakarítása a fő szempont, nem minden esetben a hozammérés a szűk keresztmetszet, hanem a hatékony segítség, a munka elvégzése és az időablakok kihasználása.
A tapasztaltakat összefoglalva nem kérdés, hogy mindenkinek digitalizálnia kell. A hatékonyságnövelés, a költségcsökkentés és a hozamnövelés mellett egy további fontos ok, hogy az összes EU-s ellenőrzést digitálisan végzik majd, ezeknek megfelelni pedig csak digitalizációval lehet. Az adatalapú gazdálkodás a hazai gazdák életben maradásának záloga. Ehhez fontos, hogy a fejlesztéseket a gazdálkodási folyamatba jól strukturálva illesszék be, teszteljék azokat és elemezzék a költségeiket. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájában meghatározó lesz a minél kevesebb inputanyaggal dolgozó és pontosan nyomon követhető technológia támogatása, ami egyértelműen mutatja a gazdáknak, mi a teendő és az irány. Az adatok átadása és áramlása automatizált formában kell, hogy végbe menjen. Remélhetőleg az adminisztráció egyre kevesebb terhet ró a termelőkre, a digitalizációnak ebben segítenie kell a gazdatársadalmat. A döntéstámogatási rendszereknek egyszerűbbé kell tenniük a gazdálkodási gyakorlatot, időt kell spórolniuk és gyorsítaniuk kell az adatszolgáltatási folyamatokon.
Ez nem csak a nagyok játszótere. Fontos és érdemes is nagy figyelmet fordítani a kisebb területen gazdálkodókra, akik számára szintén vannak olyan megoldások, amelyek hatékonyabbá teszik a termelésüket. Sok technológiai elem ingyen elérhető, ezek egy részét megtanulni csak gyakorlás és oktatóvideók megnézésének kérdése. Már egy okostelefonnal is nagy segítségre tehetnek szert a táblakontúr felvételekor, vagy a növénybetegségek felismerésekor. A Sentinel műhold adatait fel lehet vinni a térinformatikai rendszerekbe, melyekben le tudják határolni az olyan információkat új fedvényként, mint például a belvizes területek, a vízfolyások és különféle kártételek. Sokan azt sem tudják, hogy a NAV és a Nébih oldalán is számos hasznos programot és adatbázist lehet megtalálni, amit be lehet építeni a gazdák napi tevékenységébe, akár az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését is megkönnyítve. Ehhez kapcsolódóan fontos tudnivaló, hogy a Digitális Agrárakadémia tudásbázisa tartalmazza a Digitális közszolgáltatások listáját, amely a közszféra által az agrárterületen működtetett digitális szolgáltatások és online elérhető adatbázisok katalógusa.
Ebben mindenki talál a maga gazdaságának hasznos weboldalakat. Ezek megismeréséhez és alkalmazásához többségében természetesen tanulásra és tudásra van szükség, de a fejlődni akaró gazdák számára ez elérhető és megvalósítható cél. A szolgáltatások célja, hogy a digitális eszközökkel átsegítsék a nehézségeken a termelőket, hogy versenyképesebben és hatékonyabban működtethessék a vállalkozásukat – mondta Dr. Ambrus Andrea.
Ezekkel a témákkal érkezünk a következő részben: Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk következő, 37. részében a talaj lesz a fókuszban, a termelés alapját jelentő közeg vizsgálatáról, használatáról és fenntartható műveléséről Dr. Pecze Zsuzsanna óvári gazdász, az IKR Agrár Kft. fejlesztési ágazatvezetője, valamint az óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnökképzés vezetője, Dr. Vona Viktória mond el részleteket. Érdemes lesz akkor is velünk tartani!
Az összeállítást az AGRO NAPLÓ felkérésére Csurja Zsolt gödöllői gazdász, óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök készítette.
A fotókat Dr. Ambrus Andrea és Sramkó Dávid készítette.
Az EZÉRT KINCS AZ AGRÁRADAT sorozat korábbi cikkei itt megtekintehetők
(x)