Lehullott a lepel: ez történik valójában a magyar sertéságazatban

agrarszektor.hu2024. március 1. 11:01

Nem éppen csúcskorát éli a sertéságazat sem Magyarországon, a termelőket számos probléma sújtotta az elmúlt években. Ez a pedig a számokban is megmutatkozik, hiszen 2023-ban Magyarország élősertés-kivitele 16 százalékkal csökkent, míg behozatal 16 százalékkal 70 ezer tonnára bővült. A legnagyobb beszállítók a szlovákok, németek, csehek és horvátok voltak. Ám nemcsak itthon, hanem az EU-n belül is csökkenés volt tapasztalható: az Európai Unió 2023 január-novemberében 20 százalékkal kevesebb (3,9 millió tonna) friss, fagyasztott és feldolgozott sertéshúst értékesített a nemzetközi piacon, mint egy évvel korábban.

Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió 2023 január-novemberében 20 százalékkal kevesebb (3,9 millió tonna) friss, fagyasztott és feldolgozott sertéshúst értékesített a nemzetközi piacon, mint egy évvel korábban. Az export 27 százaléka Kínába irányult (1,07 millió tonna), további nagy célpiacok az Egyesült Királyság (832 ezer tonna), illetve Japán (333 ezer tonna) voltak. Az Európai Unióban az „E” kereskedelmi osztályba tartozó sertés vágóhídi belépési ára 2,05 euró/kilogramm hasított hideg súly volt 2024 januárjában, 1,5 százalékkal csökkent egy év alatt. Az uniós sertéspiac szempontjából meghatározó vállalatok és vágóhidak sertésárai 2024 8. hetében átlagosan 5 százalékkal maradtak el az előző év azonos hetének átlagárától. A németországi szerződéses ár, a West Fleisch és a Tönnies felvásárlási ára egyaránt 2,2 euró/kilogramm hasított súly volt a megfigyelt héten. A Vion 1,99, a Tican 1,65 és a Danish Crown 1,62 és euró/kilogramm hasított súly áron vásárolta a sertéseket a 8. héten

- írja az AKI új kiadványában.

Nem fest a legjobban a magyar helyzet

A KSH adataiból kiderült, hogy Magyarország élősertés-kivitele 16 százalékkal csökkent (32 ezer tonna) 2023 január-novemberében a 2022. január-novemberi mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Szlovákia voltak. Az élősertés-behozatala pedig 16 százalékkal 70 ezer tonnára bővült, a legnagyobb beszállító

  • Szlovákia,
  • Horvátország,
  • Németország
  • és Csehország volt.

Ahogyan az Agrárszektor is beszámolt róla, a jövőben sem fog csökkenni sem a csirke,- sem a sertéshús ára az élelmiszerboltokban. A Rabobank új jelentése szerint azonban a baromfihús fogyasztása növekedni, a sertés- és marhahúsé pedig csökkenni fog 2024-ben. Közben az Agrárminisztérium nemrég kijelentette, hogy a legnagyobb nyereséget a magas feldolgozottságú és jó minőségű húsokkal, illetve az ezekből készült termékekkel lehet elérni a magyar élelmiszeriparban.

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke korábban elmondta, hogy az európai piacon az állománycsökkenés és a fogyasztáscsökkenés egyaránt jellemző, de a szakértők és a piaci szereplők inkább azt várják, hogy az élősertés árában valamikor az év második felében egy szolid korrekciós csökkenés lesz érzékelhető. Ez a várakozások szerint valószínűleg nem lesz drasztikus. Érdemes megemlíteni azt is, hogy átrendeződés zajlik az ágazatban: Fitos Gábor, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének ügyvezető igazgatója lapunkat arról tájékoztatta, hogy szemben a 2022-es évvel, a 2023-as sokkal pozitívabban zárult a magyarországi sertéstartók számára, kevesen hagytak fel a tevékenységgel, sok új telep is épült. Ugyanakkor a folyamatos ágazati koncentráció miatt a kicsi-közepes termelők jövedelmezősége most is veszélyben van. A kocalétszám viszont folyamatosan növekszik itthon, így a malackibocsátás is, ami által kevesebb importra szorulunk majd.

Az AKI frissen közzétett kiadványából kiderült az is, hogy a nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége csaknem 9 százalékkal mérséklődött (135 ezer tonna), míg értéke 9 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A legtöbb sertéshúst Romániába, Horvátországba és Olaszországba szállították. A sertéshúsimport volumene is csökkent, mintegy 12 százalékkal (130 ezer tonna), az értéke viszont 19 százalékkal volt nagyobb. A sertéshús több mint kétharmada

  • Németországból,
  • Spanyolországból,
  • Lengyelországból
  • és Ausztriából származott.

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 805 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 januárjában, nem változott számottevően az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 5,6 százalékkal volt magasabb 2024 januárjában 2023 azonos hónapjához képest. A KSH adataiból továbbá kiderült az is, hogy a rövidkaraj fogyasztói ára 4, a sertéscombé 17 százalékkal nőtt ugyanekkor.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
import, export, sertés, magyar-termék, magyar, sertéstartás, magyarország, sertéshús, sertéstermelés, sertéstenyésztés, sertéstartó, élősertés,