Januárban lapunk arról számolt be, hogy évek óta nem látott alacsony szintre lassult az élelmiszerek drágulásának üteme Magyarországon 2023 decemberében, átlagosan 4,8 százalékkal kellett többet fizetni az élelmiszerekért, mint 2022 azonos időszakában. Több fontos élelmiszer, köztük a kenyér, a tészta, a tejtermékek és a tojás pedig számottevően olcsóbb lett egy év alatt. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői szerint 2024 első negyedévében minimális áremelkedésre lehet esetleg számítani, de a drágulás mértéke már nem lesz olyan mértékű, mint amilyet az elmúlt két évben tapasztaltak a fogyasztók. Most pedig nézzük, hogy mit jelent a gyakorlatban mindez.
Váratlan fordulat a magyar boltokban: olcsóbbak lettek ezek az élelmiszerek
Nagyot változott a kenyér, a sajt és a tojás ára
Az elmúlt két évben tapasztalt áremelések sok esetben árcsökkenésbe fordultak át. Az élelmiszerek novemberhez képest 0,1 százalékkal lettek olcsóbbak. Tizenöt fontos termékkategória esetében is árcsökkenést láthattunk 2022 decemberéhez viszonyítva, 3-5 százalékkal lett olcsóbb például az étolaj és baromfihús, 6 százalékkal a kenyér, 11 százalékkal a száraztészta. A tejtermékek (vaj, sajt) esetében 12-15 százalékos árcsökkenésről beszélhetünk, a tojás mondhatni a rekorder, több mint 18 százalékkal csökkent az ára.
A KSH adataiból kiderült, hogy a fehér kenyér kilónkénti átlagára 2023 márciusában elérte az 1000 forintot is, idén januárban pedig 871 forintot kellett érte fizetni. 2022 márciusában egyébként 518 forintért juthattunk hozzá. Visszaesés volt tapasztalható a tojásnál (10db) is: 2022-ben a háború berobbanása utáni hónapokban 900 és 1000 forint közötti árakkal találhattuk magunkat szemben, ma már 750 forint körül kell fizetnünk. Az egyik legkomolyabb drágulás a trappista sajt esetében történt: 2022 januárjában 2400 forint volt átlagosan egy kiló, decemberben pedig már 4650 forint volt. 2023 nyarán visszaestek az árak, 3000 forint körül lehetett kapni, most januárban pedig 2950 forint az átlagár az adatok szerint.
Itt az újabb áremelés? Durván drágul ez az élelmiszer a boltokban
Egekben a csirkemell ára
Vannak olyan termékek, amik esetében nem igazán tapasztalható komolyabb visszaesés - ilyen például a csirkemell. 2022-ben egész évben 1600-1750 forint között mozgott az ára, 2023 nyarán pedig elérte a 2000 forintot. Azóta töretlenül 1900 és 2000 forint között vásárolhatjuk meg. A csirkecombnál és a csirkeszárnynál már másabb a helyzet, viszonylag stagnáltak az árak, nem volt megfigyelhető nagyobb kiugrás. Előbbi most 1230 forint átlagosan. Utóbbi 1170 forint.
Visszaesett a téliszalámi ára
Egy kilogramm téliszalámi tavaly nyáron 12500 forint körül mozgott, de akkor februárban a 13000 forintot is elérte. Jelenleg nagyjából 11 ezer forint az ára, utoljára 2022 őszén kellett ilyen „keveset” fizetni érte. Ha már itt tartunk, akkor érdemes lehet megemlíteni a párizsit is, aminek tavaly tartósan 2800 és 2900 forint között volt az ára, decemberben azonban némi csökkenés indult, és 2700 forintos átlagárról beszélhetünk. A gombánál már nem ez a helyzet, ott drágulás figyelhető meg: 2022 első felében átlagosan 1200-1300 forintot kellett érte fizetnünk (kilogramm), az év második felében viszont már 1400-1500 forintot. 2023-ban sem állt meg az áremelkedés, olyannyira nem, hogy év végén már az 1700 forintos árat is elérte, és ez most sincsen másként.
Meghódítja Magyarországot ez a szalámi: egyre többen csapnak le rá
Az akácmézről is érdemes néhány szót ejteni: tavalyhoz képest némileg visszaestek az árak - akkor 6600-6700 körül volt kilója -, az év végén viszont már kevesebbet kellett érte fizetni kb. 200 forinttal, mostanra pedig 6000 forintra csúszott vissza az ár. A magyar méhészek pedig igen nagy gödörben vannak. Ahogyan az Agrárszektor is megírta, a lehető legváratlanabb fordulatot jelentette a méhésztársadalomnak az, hogy egy frissen megjelent kormányrendelet kivette a mézet az importtilalom alá eső ukrán termékek közül, ezzel korlátlanul és vámmentesen jöhet Magyarországra az ukrán méz.
A hazai méhészeti ágazat régóta szenved a lanyha kereslettől és a mélyponton mozgó felvásárlási áraktól, az olcsó, nagy tömegben érkező ukrán méz miatt további, jelentős pozícióromlástól tartanak a termelők. A szakminisztérium szerint ugyanakkor a tilalom rontotta a mézkereskedők versenyképességét európai szinten, márpedig működésük fontos a magyar méz exportja miatt is. Bross Péter OMME-elnök pedig úgy nyilatkozott: tévedés azt hinni, hogy a gyenge felvásárlási árakat az ukrán méz okozza, az ugyanis nem képes az itthoni árakat alakítani, csak európai szinten hat a piacra.
