agrarszektor.hu • 2024. március 7. 13:31
Közel 420 ezer tonna sertéshúst és közel 515 ezer tonna baromfihúst termeltek 2023-ban a magyar vágóhidak. Ám ha a vágások számát nézzük, szarvasmarhából jelentősen kevesebbet vágtak le, mint egy évvel korábban. A vágások száma a sertéseknél is csökkent, a baromfik esetében viszont éppen, hogy nőtt. Ezen a termékpályán belül a pulykavágások száma több mint egytizedével csökkent, a libák és kacsák vágásában azonban jelentős emelkedés volt megfigyelhető a 2022-es évhez képest.
Magyarországon a vágóhidak 2023-ban közel 420 ezer tonna sertéshúst és közel 515 ezer tonna baromfihúst termeltek, ezen a sertés esetében a hasított súlyt, baromfinál pedig vágott, tisztított súlyt kell érteni. Darabszámot tekintve jelentősen kevesebb szarvasmarhát és valamivel kevesebb sertést vágtak le tavaly, mint egy évvel korábban - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss elemzéséből. A baromfifélék esetében nőtt a vágások száma 2023-ban az előző évhez képest. A baromfifélék csoportjában a pulykavágás jócskán visszaesett, a liba- és a kacsavágás azonban - az alacsony bázishoz képest - erősödött.
Kevesebb szarvasmarhát vágtunk, de többet importáltunk 2023-ban, mint egy éve
Szarvasmarhából 88,7 ezer darabot vágtak le 2023-ban, 9,4%-kal kevesebbet, mint az előző évben. A levágott állatok élősúlya 45 ezer, hasított súlya 23 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly is közel 10%-kal maradt el az egy ével korábbitól. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 3700 tonna felett alakult a 2023-as év során, míg a legmagasabb havi érték - az áprilisi - meghaladta a 4200 tonnát. A levágott szarvasmarhák 62%-a tehén, 19%-a pedig bika volt. A tehenek vágása 9,5%-kal, a bikáké 12,5%-kal csökkent, míg az üszők vágása 3,7%-kal nőtt a darabszám alapján 2023-ban a bázisidőszakhoz képest.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország a több mint 58 ezer tonna export mellett közel 15 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2023 első tizenegy hónapjában. Az export volumene 16%-kal mérséklődött, míg az importé több mint 33%-kal nőtt a 2022. I-XI. havi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult, a kivitel több mint 47%-a került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Németországból, Dániából és Ausztriából érkezett 2023. január-novemberben, a behozatal több mint 61%-a származott e három országból.
A KSH-adatok szerint a szarvasmarhák összlétszáma 862 ezer darab volt 2023. december 1-jén. Az állomány 2022 decembere óta 23,2 ezer darabbal, 2023 júniusa óta közel 14 ezerrel csökkent. A tehenek száma 403 ezer volt 2023. december 1-jén, 15 ezer egyeddel, vagyis mintegy 3,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Hiába bővült a hazai sertésállomány, tovább csökkent a vágások száma
A magyarországi vágóhidakon 4 millió 490 ezer sertést vágtak le 2023-ban, 42 ezerrel, vagyis 0,9%-kal kevesebbet, mint az előző évben. A levágott állatok élősúlya összesen 522 ezer tonna, hasított súlya 420 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly egyaránt 1,8%-kal múlta alul a 2022-es értéket. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan 43 ezer tonna felett alakult, míg a legmagasabb havi érték, az októberi megközelítette a 48 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző évi 66 ezerről közel 18%-kal, mintegy 54,2 ezer darabra csökkent 2023-ban.
A sertéshús exportunk és importunk is csökkent tavaly, soha nem volt ilyen magas a sertés ára, mint 2023-ban. A német jegyzés elérte a 2,5 euró/kilogrammos történelmi szintet, emellett 100%-os élősertésár-növekedés ment végbe
- mondta el a napokban Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke egy budapesti sajtótájékoztatón.
Az élő sertés kivitelének volumene 16,2%-kal csökkent, míg az import 16%-kal bővült 2023 első tizenegy hónapjában 2022 azonos időszakához képest a KSH statisztikái szerint, a forgalom pedig 1%-kal növekedett. Az export 32,3 ezer tonna, az import 70,2 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelhez viszonyítva több mint kétszeres mértékű. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett Magyarországra, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Albániába irányult tavaly január és november között.
A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,61 millió darab volt 2023. december 1-jén Magyarországon. Az állomány nagysága 1,9%-kal, vagyis közel 50 ezer darabbal haladta meg a 2022. decemberi létszámot, míg a 2023. júniusit 48 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 153,9 ezer volt 2023 decemberében, az állomány egy év alatt 4%-kal, összesen 6,1 ezerrel bővült. Az európai országok között - az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján - a 48 millió darabot meghaladó sertésvágásával Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2023. január-novemberi időszakban.
Emelkedett a juhállomány és a vágások száma is 2023-ban
A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 46,4 ezer volt 2023-ban, ami 9,5%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Anyajuhból több mint 5900 darabot vágtak, amihez 292 tonna élősúly tartozott a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 907,1 ezer darab volt 2023. december 1-jén, 35,4 ezerrel, vagyis mintegy 4,1%-kal több az egy évvel korábbi létszámnál. Az anyajuhok száma 2023 decemberében 694 ezer volt, azaz gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbi értékkel.
A pulyka kivételével valamennyi baromfiféle vágása nőtt tavaly
Baromfiból 223,9 millió darabot vágtak 2023-ban, 7,8%-kal többet, mint az előző évben. A levágott baromfi élősúlya összesen 685 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 515 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét - darabszám alapján a 84%-át - a csirke tette ki, amelyből 187,9 milliót vágtak, 7,3%-kal többet, mint 2022-ben. Vágókacsából 24,7 milliót, ami 16,2%-os növekedés az előző évihez képest, libából pedig 3,4 millió darabot, mintegy 21,9%-kal vágtak többet 2023-ban. Pulykából 5,2 millió darab került a vágóhidakra, ez azonban 10,7%-kal kevesebb, mint 2022-ben. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 11,1%-os volt, a pulykáé 2,3%-os. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 28,7 millió volt 2023. december 1-jén, ami 1,3%-kal, 390 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt.
A hazai baromfiágazatot erősen megviselte a madárinfluenza tavaly, ami a vágások számában is megmutatkozott. Emellett a külföld áru vámmentes beáramlása okoz még komoly problémákat az ágazat szereplőinek. Ez jórészt az ukrán baromfihús dömpingjét kell érteni, bár a tavalyi év során az infláció letörését célzó intézkedések a lengyel, a szlovák és a román baromfihús importjának erősödését is hozták - amint arról Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke is beszámolt az Agrárszektornak.
Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján az európai országok közül (Törökország és az Egyesült Királyság nélkül) az 1100 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte Franciaország és Spanyolország a 2023. január-novemberi időszakban. A brexit előtti időszakra elérhető Eurostat-adatok szerint az Egyesült Királyság dobogós helyen szerepelt.