A tavaly kezdődött El Nino a déli félteke nyarán, decemberben érte el a csúcsát, és már a szezon kezdetén tudni lehetett, hogy a 2023/2024-es tél még a mostanában megszokottnál is enyhébb és csapadékosabb lesz hazánkban. A hétköznapokban nyilván sokan pozitívan fogadták az extrémitást, hiszen kevesebbet kell fűteni, és nagykabátra sincs feltétlen szükség, ugyanakkor a jövőt illetően némi aggodalom is megfigyelhető a közhangulatban: „meglesz ennek a böjtje, márciusban, áprilisban jön majd a fagy és hóvihar” - olvasható a 24.hu oldalán
A természet ugyanakkor nem így működik, nem pótolja be az esetleges elmaradásokat, de a feltételezés érthető. Ki ne emlékezne 2013 márciusára, amikor 14-én egy északi hidegbetörés nyomán jelentősen esett a hőmérséklet, és szélviharral párosuló havazás bénította meg a Dunántúlt, a Nyírségben pedig hatalmas ónos eső okozott több hétig tartó áramszünetet? De még ha az enyhe február nem is predesztinálja, attól még jogos a kérdés, miszerint az idén is visszatérhet még a tél kora tavasszal?
A rövid válasz az, hogy fagy és hó lehet, de a 2013-ashoz hasonló, rendkívüli időjárás feltételei az idén nem látszanak
– mondta el Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
Az átlagos időjárás most már nem lenne jó
A normál, megszokott állapotokat nézve, amikor az év legnagyobb részében a nyugat-keleti (zonális) áramlás uralkodik, Magyarország klímáján a fagyok áprilisban szűnnek meg végleg. Először a hónap első felében délnyugaton és persze a városokban, majd a hónap végével már az Északi-középhegységben sem kell nulla fok alatti hőmérsékletre számítani.
Jelenleg azonban a polárfront összeomlása miatt észak-déli irányú (meridionális) az uralkodó áramlás. A poláris örvénynek is nevezett meteorológiai jelenség az északi hideg és a déli meleg légtömegek határán hullámzik körben a bolygón, mint egy gyűrű. Ha télen markáns a hőkülönbség, akkor az örvény stabil „határt” alkot, mint a feszes gumi a zsák száján. Amennyiben viszont az észak-dél közötti hőmérsékleti eltérés csökken, a poláris örvény gyengül, mintha a gumi meglazulna, túl tág lenne - szemléltette egy példával a meteorológus.
Ilyenkor alakulnak ki a meridionális hullámok, ezek egyik ágán hideg, északi légtömegek zúdulnak mélyen délre, míg a másikon meleg, déli levegő tör északra. Az elmúlt hetekben térségünk utóbbi, „meleg ág” hatása alatt állt és áll most is, ezért a példátlanul enyhe február. Ha azonban ez az extrém meleg nem tart ki folyamatosan, és a hideg ágba kerül az ország, vagy visszatér a normalitáshoz, akkor csúnyán beüthet a valóság, és az időjárás április végéből hirtelen egy átlagos márciusba csúszhat vissza.
Átlag alatti hőmérséklet jelenleg nem látszik, de esetünkben már az átlag is hajnali fagyokat jelent akár hóeséssel
- magyarázta Molnár László.
Gyorsan változik az időjárás
Tökéletes példája ennek az elmúlt hét időjárása, ami ugyan csak néhány napig tartott, gyorsan visszatért a „nem normálisba”. A probléma ezzel az, hogy a természet tökéletesen alkalmazkodott a kora tavaszig tartó fagyokhoz, ám a februári melegben felborult a rutin: a növények nagyon korán hajtani, virágozni kezdtek, emiatt komoly kárt okozhat még a teljesen átlagos márciusi időjárás is.
A meridionalitás jellemzője, hogy gyorsan változó, szélsőséges időjárást okozhat, télből a nyárba és vissza, Molnár László a helyzetre aktualizált szavai szerint: mintha valaki kapcsolóval váltogatná februárt és áprilist. Átmeneti, komolyabb hidegbetörések pedig stabil polárfront mellett is előfordulhatnak, ám ezeket ilyen távolságból még nem lehet látni.
De miért lehet azt mondani, hogy a 11 évvel ezelőtti, brutális hidegbetörés az idén már nem valószínű? Mert 2013 márciusában nem volt El Nino (épp átlagos hőmérsékleti viszonyok uralkodtak a Csendes-óceán trópusi régiójában), és a korábban említett, a térség időjárását alapvetően meghatározó poláris örvény is jóval erősebb állapotában volt, mint idén. A most várható időjárás alteregóját legnagyobb valószínűséggel inkább a 2016-os év enyhe tavaszában található meg.