Bár Európában az elmúlt hetekben, hónapokban egymást érték a gazdatüntetések, Magyarországra viszonylag későn jutott el a felbuzdulás. Az első tüntetésre február 9-én került sor, amikor a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében gazdatüntetést tartottak a hazai termelők a záhonyi határátkelőhelyen. A megmozduláson az ország minden vármegyéjéből érkeztek a növénytermesztők, állattenyésztők, méhészek, kertészek egyaránt, hogy erő- és munkagépekkel lezárják az utat az Ukrajnából Magyarországra vezető forgalom elől.
Ezután február 22-én tiltakoztak az Európai Unió mezőgazdasági politikája ellen forgalomakadályozó demonstrációkkal a V4-ek, valamint Lettország és Litvánia gazdaszervezetei. Ezt a megmozdulást a bolgár, a horvát, a román és a szlovén gazdák képviselői is támogatták.
A helyzet pikantériája, hogy néhány nappal a V4-es tüntetés előtt megjelent egy új kormányhatározat a Magyar Közlönyben, ami ismét lehetővé tette, hogy Magyarország ukrán mézet importáljon. Az Agrárszektor megkereste a határozattal kapcsolatban az Agrárminisztériumot. A szaktárca portálunknak azt a választ adta, hogy:
A döntés azért vált szükségessé, mert az ágazati jelzések alapján a magyar termelők számára is hátrányossá vált, hogy a feldolgozott mézet exportáló magyarországi vállalkozások az import mézhez való hozzáférés hiányában érdemi versenyhátrányba kerültek nemzetközi versenytársaikkal szemben az európai uniós piacokon és elveszítik azokat a külföldi vevőiket, akik felé a magyar mézet is értékesítik.
A kormányrendelet hidegzuhanyként érte a magyar méhésztársadalmat, amelynek számos tagja részt vett a február 9-i, záhonyi tüntetésen is. Ahogy egy, az Agrárszektornak nyilatkozó méhész fogalmazott, "A tilalom feloldása egyes piaci szereplőknek jó, de nagyon rossz hír a méhészeknek. Igaz, eddig sem vásárolták a mézet a termelőktől."
Újabb gazdatüntetés szerveződött, ezúttal Budapesten
Ezek után 2024. március 7-én érkezett a hír, hogy mezőgazdasági termelők és a méhészek március 8-a és 11-e között több napig tartó tüntetés terveztek Budapestre. A szombattól hétfőig tartó tüntetésre két fővárosi helyszínt foglaltak le, gyülekezőhelyként a Népligetet, a demonstráció valós területeként pedig a pesti alsó rakpart Parlament és Lánchíd közötti szakaszát. A termelők a kormányzati agrárpolitika változtatásáért tüntetnek a hétvégén. Véleményük szerint ha nem történik változás az agrárpolitikában, akkor a magyar gazdák négyötöde tönkre mehet, ugyanis az alacsony felvásárlási árak mellett kiszámíthatatlanok a támogatások és a jogi környezet. A tüntetők az alkalomra egy 12 pontból álló követelést is összeállítottak. A tüntetés szervezője, Kernbaum Anita az Agrárszektornak azt is elmondta, hogy az Agrárminisztérium hétfőn hajlandó lesz átvenni a hétvégi gazdatüntetés szervezőinek követeléseit.
Szerény lett a tüntetés
A demonstráció azonban meglehetősen szerény léptékű lett. Március 9-én mindössze egy traktor érkezett meg Budapestre, az is Kernbaum Anitához tartozott. Vasárnap sem érkezett több mezőgazdasági gép, és a tüntető gazdák létszáma sem volt túl magas. Mivel az egyetlen traktor nem kapott engedélyt a Parlament elé vonulásra, a demonstrálók részben gyalog, részben autóval tették meg az utat a Népligettől az Országházig - írta meg az Index. A rendezvényen több gazda és méhész is felszólalt, akik mind-mind az ágazat problémáira mutattak rá. A tüntetés vasárnapi programja minden probléma nélkül ért véget.
