2022-ben az 1,266 milliárd tonnáról 5,5 millió tonnával csökkent a világ takarmánygyártása, ami elég súlyosnak számít, hiszen például míg a Közel-Keleten 6-7 millió tonnával nőtt a takarmánygyártás, addig Európában óriási zuhanás történt. A kontinensen 5%-kal, mintegy 13 millió tonnával csökkent a takarmánygyártás potenciálja - erről Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója számolt be még tavaly decemberben, a siófoki Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián.
Erős kihívója akadt a kukoricának: ez a takarmányiparra is hatással lehet
A szakember beszélt arról is, hogy 2022-ben a történelmi aszályból kifolyólag összesen 2,3 millió tonna kukorica termett Magyarországon: ilyen kis mennyiségre soha nem volt példa azelőtt. Ennek az egyharmada toxinos is volt, ehhez hasonlót az ágazat szereplői több, mint tíz éve nem tapasztaltak. Kulik Zoltán szerint, ha nem jött volna be az ukrán kukorica, akkor a hazai állatállomány mintegy 20-30%-kal csökkent volna, nem lett volna ugyanis mivel etetni őket. És bár a növénytermesztőknek komoly gondot okozott az ukrán kukorica behozatala az országban, mivel úgy lenyomta a terményárakat, hogy azóta se tértek magukhoz, a takarmánygyártók és az állattenyésztők szempontjából ez szerencsések volt mondható. Hiszen korábban a magas árak miatt komoly dilemmát okozott a hazai állattartóknak, hogy mennyi takarmányt vásároljanak és azt milyen áron, milyen forrásból.
Kemény időszak vár a magyar állattartókra: nincs mese, erre fel kell készülni
A tavalyi év már jobb volt az ágazat számára, de idén vannak és lesznek kihívások
Noha a takarmánygyártás 2022-ben mintegy 8,1%-kal visszaesett, a 2023-as év határozott visszarendeződést hozott a piacon. Erről Fülöp Péter, az UBM csoport kereskedelmi igazgatója beszélt az Agrárszektornak, kiemelve, hogy a tavalyi év első negyedévéig még rendkívül magasak voltak az alapanyagárak, de ezek aztán lecsökkentek. Ez azonban rányomta a bélyegét az iparra is, ugyanis akinek nagyobb készletei voltak a drága alapanyagokból, az veszteségeket könyvelhetett el. Fülöp Péter elmondta, hogy 2023-ban az ágazatban erős nyomás volt tapasztalható az ukrán oldalról, mind az alapanyagokat, mind a késztermékeket illetően, bár ezt az importtilalom valamelyeset mérsékelte. A szakember beszélt arról is, hogy tavaly csökkenő ártendencia volt jellemző az ágazatra, ami náluk is kihívást jelentett, mivel nagy volumenű takarmánygyártó cégként akár kéthavi gabonakészlet is van náluk mindenkor. Ha pedig ennek elkezd esni az ára, az hatással van rájuk.
Aggasztó számok láttak napvilágot a magyar takarmánybizniszről
Fülöp Péter szerint jelenleg egyfajta stabilizálódás látható a piacon, az alapanyagárak tekintetében nincsenek nagy ugrások. Amikor azonban ilyen stabil árkörnyezet van, akkor az eredményesség negatív szokott lenni, ugyanis egy margin-erózió megy végbe a piaci árak tekintetében. A szakember szerint ugyanakkor a kamatok is jelentős mértékben csökkennek, és már nem olyan bizonytalan a helyzet, mint egy éve. Fülöp Péter azt is elmondta, hogy az UBM Csoportnál bizakodóak a 2024-es évet illetően, ugyanis a kamatok csökkenésével az a fajta finanszírozási többletköltség, ami van, az lassan meg fog szűnni, megfelelő innovációval és profizmussal pedig idén is eredményes lehet a vállalat. A cégcsoport kereskedelmi igazgatója ugyanakkor elismerte, hogy sok kihívásra számítanak még az idei évet illetően, geopolitikai és lokális piaci szinten is.
Hasonlóképpen nyilatkozott a helyzetről az Agrárszektor által nemrég megkérdezett Kulik Zoltán is. A Vitafort Zrt. vezérigazgatója csendes időszakra számít a takarmányágazatban a következő félév során. Mint fogalmazott, már rég volt olyan helyzet az ágazatban, mint ez a mostani, vagyis hogy az állattartók az új betakarításig tudnak előre kalkulálni a költségekkel. Az év elején volt egy áremelés, ami főleg a logisztikát érintette, az üzemanyagok, az adók és a viteldíjak terén, de az alapanyagárak alapvetően nem változtak. Kulik Zoltán kiemelte, hogy jelenleg a takarmánygyártók olyan helyzetben vannak, hogy nem kell nézni az alapanyagárakat, a csomagolás és logisztika árváltozásaival kell számolniuk. A jövőt illetően Kulik Zoltán ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy 2024-ben nem várható csökkenés a magyar takarmányiparban.
Kulik Zoltán: 2024-ben nem lesz árcsökennés a magyar takarmányiparban
Elégedettek voltunk az elmúlt év végével, jók voltak az eladások és volt kereslet a termékeinkre - árulta el az Agrárszektor kérdésére Nagy Kálmán, Multiker Takarmánygyártó és Kereskedelmi Kft.-től. A szakember beszélt arról is, hogy a 2024-es évet illetően hasonlóak a kilátásaik, mint az előző évre. Nagy változás nem történt a cégnél, a gépek és a technológiák maradtak, a partnerek szintén. Ha rajtuk múlik, akkor az idei évben nem lesz semmi változás, ugyanúgy állnak a vevők rendelkezésére, mint eddig - tette hozzá a szakember.
Szabó László, a Vetaker Takarmánygyártó & Értékesítő Kft. ügyvezetője már pesszimistább hangot ütött meg. Mint mondta, a tavalyi évet rosszul zárták, az árcsökkenések komoly problémát okoztak számukra, mivel a drágán vásárolt terményt olcsón kellett eladni. Jelenleg pedig számos kihívással kell megküzdenie az ágazatnak, a piac, az energiaárak, a munkabérek és előállítási költségek egyaránt nyomják az ágazatot. Szabó László szerint ez idei év nem lesz túl jó, idén sem számít nagy eredményre. Annyi pozitívumot tudott mondani, hogy legalább a drága készleteket sikerült kiszórni, így ez probléma már nem áll fenn náluk.
Látható tehát, hogy bár az előző év nehézségei jórészt elhárultak, nem annyira a derűlátás, mint inkább az óvatosság jellemzi a magyar takarmányágazat szereplőit. A tervezhetőség és az alacsony alapanyagárak mellett ugyanakkor figyelniük kell a csomagolás, a logisztika és az egyéb költségek változásaira, valamint a helyi és a globális kihívásokra is. Jelenleg azonban az látszik, hogy a 2024-es egy jó éve lehet a hazai takarmányágazatnak.
